| 1. Mi az Országos pályaorientációs vizsgálat (mérés) (OPM) célja? |
A tanulók pályaorientációjának, illetve sikeres továbbtanulásának támogatása.
| 2. Mi a mérőeszköz célja? |
A mérőeszköz célja a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerint tanuló nyolcadik évfolyamos általános iskolás tanulók - a felnőttoktatásban tanulók kivételével - segítése a középiskolai továbbtanulási irány kiválasztásában, önismeretük, pályaismeretük és jövőről alkotott elképzelésük fejlődésében; továbbá az érintett szülők és pedagógusok figyelmének felhívása a pályaorientációval kapcsolatos kérdésekre, valamint a tanulók továbbtanulási döntésének támogatására.
| 3. Mit mér az OPM? |
A mérés egy kérdéssor alapján visszajelzést ad a kitöltő tanuló érdeklődéséről és arról, hogy hogyan vélekedik képességeiről, kompetenciáiról.
| 4. Miért van szükség ilyen mérőeszközre? |
A kitöltő személy a kérdésekre adott válaszai alapján visszajelzéshez jut arról, hogy milyen fontos tulajdonságokkal rendelkezik, melyek az erősségei, ez hozzájárul önismeretének fejlődéséhez. Visszajelzést kap arról is, hogy tipikusan milyen pályákon, továbbtanulási területeken tudja felhasználni és továbbfejleszteni az erősségeit. A mérőeszköz rámutat, milyen szempontokat szükséges mérlegelni a továbbtanulási irány kiválasztása során, valamint fontos információt közvetít a pályák és a képzések világáról (milyen érdeklődés, készségek és tulajdonságok fontosak az adott területen).
| 5. Beszélhetünk-e valójában “mérésről”? |
A mérőeszköz a szokványos értelemben nem “mér”. A hagyományos iskolai dolgozatokkal és felmérőkkel szemben, itt nincsenek “jó” (és hibás) megoldások. A kérdésekre adott válaszok mintázata mutatja meg a tanuló érdeklődésének sajátosságait és azt, hogy hogyan vélekedik saját képességeiről, kompetenciáiról. A kitöltés során tehát nem objektíven megítélhető válaszadás, hanem önértékelés történik. Ebből következően, akkor beszélhetünk eredményes “mérésről”, ha a tanuló azonosul az eljárás céljával; képes és hajlandó figyelemmel követni, megérteni és önmagára nézve reálisan megválaszolni a kérdéseket.
| 6. Hogyan működik a mérőeszköz? |
A kérdőívben szereplő mondatok egy-egy érdeklődési sajátosságra, kompetenciára, illetve egy vagy több továbbtanulási irányra (szakképzési ágazatra, illetve gimnáziumra) vonatkoznak. (Akad köztük olyan is, amely az orientációs évfolyam választására vagy tanácsadás indokoltságára utal.) A kitöltés során a tanulónak valamennyi kérdés esetében meg kell adnia, hogy önmagára nézve egyetért vagy nem ért egyet az adott állítással. Lehetősége van azt is jelölni, ha nem tud egyértelműen válaszolni. A program összesíti a válaszokat, és ennek megfelelően ad visszajelzést.
| 7. Mire vonatkoznak a visszajelzések? |
A visszajelzések a középiskolai továbbtanulási irányok kiválasztása szempontjából legfontosabb érdeklődési sajátosságok és kompetenciák (erősségek) önértékelésére vonatkoznak. Ez azzal is járhat, hogy a tanuló más mérési eredményekhez (pl. egy objektív kompetenciaméréshez vagy egy dolgozathoz) képest eltérően ítéli meg saját képességeit (a kérdőív nem objektív mérőeszköz, hanem önértékelő eljárás). A Visszajelző lapon tehát a tanuló válaszai alapján, a rá jellemző érdeklődési sajátosságok, általa erősségeknek tartott képességek, illetve az ehhez illeszkedő továbbtanulási irányok szerepelnek.
| 8. Miért pont ezekre vonatkoznak a visszajelzések? |
Olyan kérdések (állítások) olvashatók a mérőeszközben, amelyek a középfokú/középiskolai továbbtanulást segítik, és amelyeket egy 14 éves tanuló saját magáról és a világról szerzett tapasztalatai alapján viszonylag egyszerűen meg tud válaszolni.
Ezek egyéni tulajdonságokra (érdeklődés, képességek) és (az iskolarendszer képzési kínálatához illeszkedő) munkatevékenységekre vonatkoznak.
Ahhoz, hogy egy pályairányról el lehessen dönteni, megfelelő-e az egyén számára, képes-e megállni a helyét az adott területen, ezek a kérdések kiemelt fontossággal bírnak. Ugyanakkor, e kérdések nem képesek lefedni a döntés valamennyi fontos elemét (pl. a családi hagyományokat, a személyes célokat), valamint azokat a tényezőket, amelyeket ilyen módon nem lehet felmérni (mint a rugalmasság vagy az énhatékonyság). Emiatt az eszköz nem kizárólagos segítője a pályaválasztási döntés meghozatalának: csupán ennek alapján nem elégséges az iskola és pályairányválasztást megalapozni.
| 9. Mi a vizsgálat (mérés) eredménye? |
A mérésnek nincs jó vagy rossz eredménye. A kiöltés alapján a tanuló visszajelzést kap arról, hogy mely továbbtanulási irányok, illetve ágazatok illeszkednek leginkább jelenlegi érdeklődéséhez, képességeihez.
| 10. Kötelező-e a visszajelzésben javasolt továbbtanulási irány valamelyikének választása? |
Nem. A kérdőív kitöltése önmagában nem elegendő a megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásához. Ötleteket ad a mérlegeléshez, az érdeklődéshez, felkészültséghez leginkább illeszkedő lehetőség kiválasztásához.
| 11. Láthatja-e más is az eredményeket? |
Nem. A kérdőívet név nélkül, regisztráció nélkül kell kitölteni, az eredményét csak a kitöltő (tanuló) (és az a személy, akivel ő megosztja) láthatja.
| 12. Milyen jogszabályon alapszik az OPM? |
Az Országos pályaorientációs vizsgálatot (mérést) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (1.a) rendeli el. A vizsgálat (mérés) lebonyolításának időpontját az aktuális tanév rendje határozza meg.
| 13. Mikor zajlik az OPM? |
A vizsgálat (mérés) időszakát az adott tanév rendje írja elő. Az abban meghatározott időszakban a vizsgálat (mérés) bármikor elvégezhető.
A 2023/2024. tanév rendjéről szóló 30./2023 (VIII.22.) BM rendelet szerint az Országos pályaorientációs mérés időszaka 2023. szeptember 19-től 2023. október 11-ig tart.
| 14. Miért az Oktatási Hivatal (Hivatal) hatáskörébe tartozik a vizsgálat (mérés)? |
A Hivatal felelős az országos mérések lebonyolításáért - ilyen például az Országos kompetenciamérés – és ezek sorába tartozik az OPM is. Ezen kívül a Hivatal irányításával folynak a köznevelés pályaorientációs tevékenységét támogató egyéb szakmai fejlesztések is.
| 15. Kötelező-e az iskolában kitölteni a kérdéssort? |
Javasoljuk, hogy az intézmény a pályaorientációs kérdőív kitöltését elsődlegesen intézményi keretek között valósítsa meg, de mivel a mérés elektronikus felületen zajlik, így lehetséges a kérdőív más helyszínen pl. otthoni keretek között történő kitöltése is.
| 16. Mely tanulók számára kötelező a részvétel? |
A részvétel az általános iskola nyolcadik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanulók - a felnőttoktatásban tanulók kivételével - számára kötelező.
| 17. Mi az a Mérési azonosító? |
A Mérési azonosító egy 8 karakterből álló betű-szám kombináció, melynek első karaktere betű, ezt három szám követi, majd a kötőjel után ismét egy betű és három szám következik (pl.: A123-B123).
Minden mérésben érintett tanuló a saját oktatási intézményétől a mérés előkészítése során kapja meg a mérési azonosítóját tartalmazó dokumentumot (Mérési azonosító kártya). A Mérési azonosító kártyán szereplő adatok összekapcsolására csak a tanuló szülője (gondviselője) és az az oktatási intézmény jogosult, amellyel a tanuló érvényes, tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonyban áll. Ezért az esetleg elveszett vagy megsérült Mérési azonosító kártya pótlását csak attól az adott oktatási intézménytől lehet kérni, ahol a tanuló az adott vizsgálatban (mérésben) részt vett.
Az országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben az a Mérési azonosító kerül alkalmazásra, amelyet esetében az első alkalommal lefolytatott mérés során alkalmaztak.
| 18. Miért van szükség a Mérési azonosítóra? |
A Mérési azonosítóra csak azért van szükség, hogy a tanuló igazolni tudja a vizsgálatban (mérésben) való részvételét.
| 19. A szülő megismerheti-e a gyermeke számára megküldött visszajelzést? |
A tanuló a vizsgálat (mérés) alapján kapott visszajelzést letöltheti, és természetesen ezt megoszthatja másokkal is (pl.: szülő, gondviselő).
| 20. Az iskola össze tudja kapcsolni a tanuló személyét és mérési azonosítóját? |
Igen, az iskola jogosult a tanuló személyének és mérési azonosítójának összekapcsolására, de a tanulóról a mérés elvégzésének tényén kívül egyéb információk nem tárolódnak.
| 21. Az iskola megismerheti-e a kitöltött kérdőívet? |
Nem, a kérdőív kérdéseire adott válaszok nem tárolódnak. A kitöltés alapján elkészített visszajelzést alapesetben csak a kitöltő tanuló kapja meg. A visszajelzést amennyiben a tanuló szeretné, megoszthatja másokkal.
| 22. Milyen hosszú a kérdéssor? |
A kérdéssor 90 kérdést tartalmaz, amelynek kitöltésére 45 perc áll rendelkezésre.
| 23. Milyen jellegűek a kérdések? |
A kérdéssor az életkori sajátosságokhoz illeszkedő, az érdeklődésre, a saját képességekre és tulajdonságokra vonatkozó önértékelő állításokat tartalmaz. Az állításokkal kapcsolatban kell egyszerű döntést hozni („így van” / „nem így van”), és lehetséges a „nem tudom eldönteni” válasz megjelölése is.
| 24. Miről ad visszajelzést a vizsgálat (mérés)? |
A tanuló válaszai alapján az illeszkedő továbbtanulási irányok listáját láthatja. A tanuló érdeklődési területére vonatkozó tájékoztató adatok és a tanuló kompetenciáira vonatkozó tájékoztató adatok is megismerhetők a kitöltő személy által.
| 25. Van-e szünet a vizsgálat (mérés) alatt? Abba lehet-e hagyni a kitöltést? |
A vizsgálat (mérés) közben nincs szünet, hiszen az 45 perc alatt megszervezhető, és ez igazodik az iskolák általános tanítási rendjéhez. Ha szünetre mégis szükség lenne, akkor a kérdőív kitöltését újra kell kezdenie az érintett tanulónak. Amennyiben a böngésző ablaka bezáródik, a megkezdett mérés nem folytatható, azt az elejéről újra el kell kezdeni.
| 26. Használható-e segédeszköz a mérés alatt? |
A méréshez segédeszköz használatára nincs szükség.
| 27. Van-e arra lehetőség, hogy a nemzetiségi iskola tanulója a nemzetiség nyelvén vegyen részt az vizsgálatban (mérésben)? |
Erre nincs lehetőség.
| 28. Milyen technikai feltételei vannak a vizsgálatnak (mérésnek)? |
Az OPM eszköz elsősorban laptopra, asztali számítógépre készült, de a fejlesztés során ügyeltünk arra is, hogy okostelefonon, tableten is igénybe lehessen venni. Különösen az eredmények könnyebb áttekinthetősége érdekében javasoljuk az asztali számítógép, illetve laptop használatát.
| 29. Milyen szoftvereket igényel a kitöltés? |
A kitöltés tetszőleges operációs rendszerben futtatható, Google Chrome illetve Mozilla Firefox böngészővel is biztonságosan megoldható. Az üzemszerű működés érdekében kérjük, hogy az operációs rendszerének valamennyi fontos frissítését végezze el a kitöltés előtt, illetve használja böngészője legfrissebb működő változatát. A fentiek hiánya egyes böngészők esetén zavart okozhatnak a működésben. Amennyiben a frissítés lehetősége nem adott önnek és hibát tapasztal, kérjük, próbálja meg a kitöltést egy másik telepített böngészővel is.
| 30. Hogyan tudhatja meg valaki a mérési azonosítóját? |
A mérésben résztvevő 8. évfolyamos tanulók a mérési azonosítójukat a nevelési-oktatási intézményükben kapják meg. Ez az azonosító megegyezik az Nkt. 80. § alapján az országos mérések során használt mérési azonosítóval.
| 31. Beküldheti-e több alkalommal is a mérési azonosítóját a tanuló, több alkalommal is kitöltheti a mérőeszközt ugyanazzal a mérési azonosítóval? |
Egy személyhez tartozó mérési azonosító rögzítésére csak egyszer van lehetőség. Fontos, hogy felhasználói adatokat nem, csupán a mérés kitöltésének tényét jelzi az iskolának a mérőeszköz, így a felhasználó (tanuló) anonimitása mindvégig biztosított.
| 32. Hogyan biztosítják a kitöltés anonimitását? |
A rendszer semmilyen személyes azonosításra alkalmas adatot nem kér a belépéshez, és ilyenekre nem is kérdez rá a kérdések között sem, személyes profilt nem épít, így a kitöltés kezdetétől biztosított, hogy a kitöltő személye és a kitöltés adatsora között összekapcsolás nem történhet meg.
A „Visszajelzés” felületén van lehetőség arra, hogy a diák az elvégzett vizsgálat (mérés) tényét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (1a) szerinti kötelezettség teljesítése érdekében igazolja. Ennek érdekében a felhasználónak meg kell adnia a rendszerben felnyíló ablakban a részére az iskola által a vizsgálat (mérés) előtt átadott, Mérési azonosító kártyán szereplő mérési azonosítóját, majd a „Beküldöm” gombra kattintva teljesítheti kötelezettségét. Fontos, hogy ezen folyamat során felhasználói adatokat nem küld a rendszer, csupán a kitöltés tényét jelzi az illetékes általános iskolának a mérőeszköz, továbbá a mérési azonosító tárolása sem történik meg a mérőeszközben, így a felhasználó (tanuló) anonimitása mindvégig biztosított.
| 33. Kitöltheti-e többször a kérdéssort? |
Természetesen igen, a mérési időszakon belül akármennyi alkalommal, azonban az adott egyénhez tartozó mérési azonosító rögzítésére csak egyszer van lehetőség.
| 34. Minden kérdésre szükséges válaszolni? |
Igen, mivel a mérést követően a tanuló számára a komplex pályaorientációs javaslat csak a mérőeszköz teljeskörű kitöltése esetén fogalmazható meg biztonsággal.
| 35. Van-e lehetőség a válaszok módosítására? |
A kérdőív lezárásáig vissza lehet lépni a megválaszolt kérdésekre, a válaszok tetszőlegesen módosíthatók.
| 36. Visszakereshetők a korábbi kitöltések? |
A rendszer profilt nem épít, belépési adatokat nem tárol. A mérési eredmény a mérési időszakban az eredmény emailben való elküldésével megtekinthető, de a mérési időszakon kívüli időpontban ennek elérése nem biztosított, így a korábbi kitöltések sem visszakereshetők a mérési időszak után. Ugyanakkor, ha a tanuló a későbbiekben szeretné megtekinteni a saját „Visszajelző lapját”, javasoljuk, hogy a kérdőív kitöltése után a „Visszajelző lapját” mentse el, (nyomtassa ki) és a saját email-címére küldje meg. Így az emailben szereplő linkek aktívak maradnak.