Általános tájékoztató
Az intézményi önértékelés célja
Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.
Az intézmény az önértékelés során azt vizsgálja, hogyan tudott megfelelni a saját maga által készített pedagógiai programban megfogalmazott céloknak, hol tart a célok megvalósításában.
Az értékelés területei, szempontjai, valamint az értékelés alapját képező pedagógusra, vezetőre és intézményre vonatkozó általános elvárások az önértékelésben megegyeznek a tanfelügyeleti ellenőrzéssel.
Az egységes önértékelés és a külső értékelés alapját képező szempontokat és elvárásokat az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott, intézménytípusra lebontott Önértékelési kézikönyvek tartalmazzák. Az intézmények ezeket az elvárásokat értelmezik, önmagukra adaptálják és elkészítik a pedagógusokra, a vezetőre, valamint az intézményre vonatkozó elvárásrendszert.
Az intézményi önértékelés eredményeit az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) felhasználja a tanfelügyeleti értékelés során. Ezért az intézményi önértékelést úgy kell megtervezni, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek, valamint az intézmény értékelésének eredménye a tanfelügyeleti látogatás kijelölt időpontja előtt legalább tizenöt nappal elérhető legyen az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben.
Az intézményi önértékelés fajtái, módszerei
Az intézményi önértékelés fajtái:
- a) a pedagógus önértékelése,
- b) az intézményvezető önértékelése
- c) az intézmény önértékelése
Az önértékelés módszerei:
A pedagógus önértékelése esetén:
- a) dokumentumelemzés
- b) óra/foglalkozáslátogatás
- c) interjúk
- d) kérdőíves felmérés
A vezető önértékelése esetén:
- a) dokumentumelemzés
- b) interjúk
- c) kérdőíves felmérés
Az intézmény önértékelése esetén:
- a) dokumentumelemzés
- b) a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése
- c) interjúk
- d) kérdőíves felmérés
Az önértékelés intézményi megszervezése, az önértékelés menete és lezárása
Az intézményi önértékelés koordinálását nagyobb intézményekben az intézmény méretétől függő létszámú munkacsoportnak célszerű végeznie, amelynek tagjait az intézményvezető jelöli ki. Az önértékelés során a csoport tagjainak feladata az önértékelési folyamatba bevonandó további pedagógusok felkészítése, mivel az értékelést ugyan maguk az értékeltek végzik, de az adatgyűjtés egyes részfeladataiba (óralátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, szükség esetén a kérdőíves felméréshez kapcsolódó adatrögzítés) további kollégák is bevonhatók.
Az önértékelést végző pedagógus/vezető az értékelésben részt vevő további kolléga által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében értékeli az elvárás teljesülését illetve kompetenciánként kiemelkedő és fejleszthető területeket jelöl meg az Oktatási Hivatal által biztosított informatikai felületen. Intézmény önértékelésekor a vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket.
Az intézményi önértékelés megvalósítása után az intézmények el tudják készíteni a következő 5 éves időszakra vonatkozó intézkedési, valamint a vezetőre és az egyes pedagógusokra vonatkozó önfejlesztési terveiket.
Az önértékelés szakmai standardjai
Az egységes intézményi önértékelést az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott standardok szerint kell lefolytatni.
Önértékelési kézikönyvek rögzítik azokat az általános elvárásokat, amelyek értelmezésével az intézmények megalkothatják saját elvárásrendszerüket, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével a megadott elvárások teljesülésének vizsgálatához szükséges információk összegyűjthetők.
Az Önértékelési kézikönyvek – az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez (tanfelügyelethez) hasonlóan, az egyes intézménytípusok sajátosságait figyelembe véve – kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az önértékelési kézikönyvek intézménytípus szerinti bontásban erre a linkre kattintva érhetők el.
