Általános leírás

Az Országos kompetenciamérés (a továbbiakban: OKM) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók szövegértési képességét és a matematikai eszköztudását vizsgálja.

Az Országos kompetenciamérések története

Az első kompetenciamérésben, 2001 novemberében az 5. és 9. évfolyamos tanulók vettek részt, és szövegértési képességet, valamint matematikai eszköztudást mérő feladatokat oldottak meg. A feladatlapokat az adott évfolyamok minden tanulója kitöltötte, de irányított véletlen mintavétellel iskolánként csak 20-20 tanuló tesztfüzetét javították ki és elemezték központilag. Az iskoláknak adott jelentések a kiválasztott tanulók eredményein alapultak.

A 2002/2003-as tanévben a mérés időpontja és a tanulói populáció is megváltozott. A mérés május végére került át, és a 6. és 10. évfolyamosok írták meg a teszteket. A méréshez ekkor már háttérkérdőív is kapcsolódott. A kompetenciamérés eredményeiről ettől a tanévtől kezdve minden évben országos jelentés is készül.

A 2003/2004-es tanévtől a 8. évfolyamos tanulókkal bővült a mérésben részt vevők köre.

Az új típusú érettségi bevezetése miatt a 2004/2005-ös tanévben nem volt mérés, azóta viszont minden évben, május végén megrendezik az OKM-et.

2006-tól kezdve fokozatosan bővült a központi elemzésbe bevont tanulók köre. 2008-tól a sajátos nevelési igényű tanulók bizonyos csoportjait, a sérülés (pl. kéztörés) miatt mentesült, valamint a magyar nyelven rövid ideje tanuló, nem magyar anyanyelvű diákokat leszámítva az összes tanuló tesztfüzetét feldolgozzák.

Már a legelső kompetenciamérés eredményeiről is kaptak visszajelzést az iskolák, de a jelentések azóta folyamatosan változtak, bővültek. Mára az eredményeket bemutató ábrák és táblázatok mellett megjelennek benne olyan típusú mutatók is, mint a hozzáadott pedagógiai érték. A 2007. évi mérés óta nyilvánosak a fenntartói, intézményi és telephelyi jelentések (röviden FIT-jelentések).

2008 óta a tanulók mérési azonosítót kapnak, és közös pontképzésben számítják ki az eredményeiket. Utóbbi segítségével a három évfolyam tanulóinak eredményei egy közös képességskálára vetíthetők, így lehetséges a szövegértési és a matematikai eszköztudás területén a tanulók egyéni fejlődésének nyomon követése.

Milyen mérési adatok keletkeznek?

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő év februárjának végéig. Ezek a jelentések nyilvánosak, a 2007. évi kompetenciaméréssel kezdődően megtekinthetők a https://www.kir.hu/okmfit/ oldalon. Az intézmények – jelszavas belépés után – saját szempontjaik szerint tovább elemezhetik az eredményeiket.

Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola saját munkáját elemezze, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló vagy lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban is.

Az iskolajelentésben közölt adatoknak köszönhetően a kívülállók is árnyaltabb képet kaphatnak az iskolákról.

A mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem azon iskolák értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

Az OKM adatai alapján azonosíthatók olyan iskolák is, amelyek jobb eredményt érnek el, mint ami feltételezhető a tanulók családi háttere vagy a korábbi eredmények alapján. Az Oktatási Hivatal a 2015-ös mérés óta közli ezeknek az iskoláknak a listáját.

Mindemellett a 2010. évi mérés óta – a mérési rendszerek között szinte egyedülálló módon – követni lehet az egyes tanulók fejlődését, és ezáltal képet lehet alkotni az iskola fejlesztő hatásáról is. A mérésben a központilag kijavított és feldolgozott tesztfüzetek eredményei alapján – a tanuló egyedi mérési azonosítójával – a részt vevő tanulók egyéni elemzését is meg lehet tekinteni a https://www.kir.hu/okmfit/tanulo.aspx oldalon.

A 6., a 8., és a 10. évfolyamos kompetenciamérések tartalmi elemei

A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni. A felmérés tartalmi kerete határozza meg a kompetenciamérés feladataiban alkalmazott műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, a feladatok fajtáit, a kérdések típusainak arányát, illetve a használt szövegtípusokat.

A matematikateszt feladataihoz fokozatosan nehezedő 1-4 olyan kérdés tartozik, amely rendszerint életszerű szituációkhoz kapcsolódik. A kérdések között vannak egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható és hosszabb számításokat, önálló matematikai módszer leírását igénylő feladatok.

A szövegértés különböző szövegeihez 7-15 kérdés tartozik. Ezekkel azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni az olvasott információkat, képes-e azösszefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.

A korábbi évek tesztfüzetei megtalálhatók honlapunkon.

A tanulói háttérvizsgálatról

A tanulók a feladatlapok megírása előtt vagy azt követően kézhez kapnak egy-egy ún. tanulói kérdőívet, ami a mérési rendszer egyik fontos eleme, azonban kitöltése önkéntes. A diákok szüleikkel együtt válaszolnak a szociokulturális hátterükre vonatkozó kérdésekre.

A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét.

A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Ezért pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.

A korábbi évek Tanulói kérdőívei megtalálhatók honlapunkon.
A tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válnak azok az iskolák, amelyekbe azonos vagy hasonló körülmények között élő diákok járnak. Így azokban az iskolákban dolgozó pedagógusok értékes munkája is megmutatkozhat, akik nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

Az OKM adatai alapján azonosíthatók olyan iskolák is, amelyek tanulói jobb eredményt érnek el, mint ami feltételezhető a diákok családi háttere vagy a korábbi eredmények alapján. A 2015-ös mérés óta az Oktatási Hivatal közli ezen iskolák listáját.

Nyomtatás