A digitális országos mérések általános leírása

Az Országos kompetenciamérések története

Az első kompetenciamérésben, 2001 novemberében az 5. és 9. évfolyamos tanulók vettek részt, és szövegértési képességet, valamint matematikai eszköztudást mérő feladatokat oldottak meg. A nyomtatott feladatlapokat az adott évfolyamok minden tanulója kitöltötte, de irányított véletlen mintavétellel iskolánként csak 20-20 tanuló tesztfüzetét javították ki és elemezték központilag. Az iskoláknak adott jelentések a kiválasztott tanulók eredményein alapultak.

A 2002/2003-as tanévben a mérés időpontja és a tanulói populáció is megváltozott. A mérés május végére került át, és a 6. és 10. évfolyamosok írták meg a teszteket. A méréshez ekkor már háttérkérdőív is kapcsolódott. A kompetenciamérés eredményeiről ettől a tanévtől kezdve minden évben országos jelentés is készül.

A 2003/2004-es tanévtől a 8. évfolyamos tanulókkal bővült a mérésben részt vevők köre.

Az új típusú érettségi bevezetése miatt a 2004/2005-ös tanévben nem volt mérés, 2020-ban a pandémia miatt maradt el, ezen kívül minden évben, május végén megrendezésre került az OKM.

2006-tól kezdve fokozatosan bővült a központi elemzésbe bevont tanulók köre. 2008-tól a sajátos nevelési igényű tanulók bizonyos csoportjait, a sérülés (pl. kéztörés) miatt mentesült, valamint a magyar nyelven rövid ideje tanuló, nem magyar anyanyelvű diákokat leszámítva az összes tanuló tesztfüzetét feldolgozzák.

Már a legelső kompetenciamérés eredményeiről is kaptak visszajelzést az iskolák, de a jelentések azóta folyamatosan változtak, bővültek. Mára az eredményeket bemutató ábrák és táblázatok mellett megjelennek benne olyan típusú mutatók is, mint a hozzáadott pedagógiai érték. A 2007. évi mérés óta nyilvánosak a fenntartói, intézményi és telephelyi jelentések (röviden FIT-jelentések).

2008 óta a tanulók mérési azonosítót kapnak, és közös pontképzésben számítják ki az eredményeiket. Utóbbi segítségével a három évfolyam tanulóinak eredményei egy közös képességskálára vetíthetők, így lehetséges a szövegértési és a matematikai eszköztudás területén a tanulók egyéni fejlődésének nyomon követése.

A nyelvi mérések története

Az Oktatási Hivatal 2014 óta évente szervez célnyelvi mérést a két tanítási nyelvű nevelési‐oktatási intézményekben. A mérés a két tanítási nyelvű képzésbe járó 6. és 8. évfolyamos tanulókat érinti, bár 2015‐ben és 2016‐ban átmenetileg 10. évfolyamos tanulók is részt vettek benne.

A célnyelvi mérés azt méri, hogy a két tanítási nyelvű iskolák tanulóinak nyelvtudása megfelel‐e a tantervi követelményekben előírt szinteknek. 6. évfolyamon a KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti A2‐es szintű, 8. évfolyamon B1‐es szintű feladatlapot töltenek ki angol illetve német nyelvből. A kínai nyelvi mérésen a feladatlapok a KER szerinti szinteknek megfelelő HSK (Hanyu Shuiping Kaoshi) szinteket mérnek, 6. évfolyamon HSK 2‐es, 8. évfolyamon HSK 3‐as szintű feladatlapot töltenek ki a tanulók.

2015 óta évente kerül lebonyolításra az idegen nyelvi mérés a 6. és a 8. évfolyamos tanulók számára angol illetve német nyelvből. Az idegen nyelvi mérés minden olyan tanulót érint, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Az idegen nyelvi mérés azt vizsgálja, hogy az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanuló 6. és  8. évfolyamos  tanulók  nyelvtudása megfelel‐e a tantervi követelményekben előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti szinteknek. A 6. évfolyamon a tanulók A1‐es szintű, 8. évfolyamon A2‐es szintű feladatlapot töltenek ki.

 

Az országos mérések online lebonyolítása

A 2021/2022-es tanévben valódi mérföldkőnek számító változás következik a Magyarország pedagógiai mérési rendszerében. Eddig az országos mérések rendszere a szövegértési képességet, a matematikai eszköztudást, valamint az idegen-, illetve célnyelven nyújtott tanulói teljesítményt vizsgálta. A változás két szempontból is jelentős. Egyfelől a rendszer kiegészül a természettudomány kompetenciaterülettel, másfelől teljes mértékben átköltözik a digitális médiumra, azaz az országos méréseket a tanulóknak ezentúl online felületen kell teljesíteniük. A mérések értékelése központilag történik.

Milyen mérési adatok keletkeznek?

A 2022-es mérést megelőzően a kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és feladatellátási helyi összesítésben a mérést követő év februárjának végéig. Ezek a jelentések nyilvánosak, a 2007. évi kompetenciaméréssel kezdődően megtekinthetők a https://www.kir.hu/okmfit/ oldalon. Az intézmények – jelszavas belépés után – saját szempontjaik szerint tovább elemezhetik az eredményeiket.

Az OKM iskolajelentésében közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola saját munkáját elemezze, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló vagy lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban is. Az iskolajelentésben közölt adatoknak köszönhetően a kívülállók is árnyaltabb képet kaphatnak az iskolákról.
A mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem azon iskolák értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

Az OKM adatai alapján azonosíthatók olyan iskolák is, amelyek jobb eredményt érnek el, mint ami feltételezhető a tanulók családi háttere vagy a korábbi eredmények alapján. Az Oktatási Hivatal a 2015-ös mérés óta közli ezeknek az iskoláknak a listáját.

Mindemellett a 2010. évi OKM óta – a mérési rendszerek között szinte egyedülálló módon – követni lehet az egyes tanulók fejlődését, és ezáltal képet lehet alkotni az iskola fejlesztő hatásáról is. A mérésben a központilag kijavított és feldolgozott tesztfüzetek eredményei alapján – a tanuló egyedi mérési azonosítójával – a részt vevő tanulók egyéni elemzését is meg lehet tekinteni a https://www.kir.hu/okmfit/tanulo.aspx oldalon.

A 2022-es mérést megelőzően a nyelvi mérésekben szereplő feladatok szintezése a feladatlapokat összeállító és ellenőrző szakemberek megítélésére volt bízva, azaz a mérést nem előzte meg a feladatok bemérésére szolgáló próbamérés. A feladatlapok javítása és az eredmények rögzítése nem központilag, hanem helyi szinten, az iskolákban történt. A mérés százalékos eredményei az iskolák számára a javítás után elérhetővé váltak. Az iskolák által rögzített adatok alapján a Hivatal országos összefoglalót készített az összesített eredményekről. A nyelvi mérés eredményeit a tesztösszeállítás és értékelés módja miatt kellő óvatossággal kell kezelni, hiszen nem mutatható ki, hogy az eredmények évről évre történő változása milyen mértékben tulajdonítható a mérőeszköz bizonytalanságának, és mennyiben az adott populáció tényleges nyelvi felkészültségének.

A 2022-es mérések után a fenntartói, iskolai és feladatellátási helyi és tanulói jelentésekben a matematika és szövegértés mellett a természettudomány és nyelvi mérés eredményeiről is visszajelzés készül.

A mérések tartalmi elemei

A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket és természettudományos műveltségüket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni. A felmérés tartalmi keretei határozzák meg a kompetenciamérés feladataiban alkalmazott műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, a feladatok fajtáit, a kérdések típusainak arányát, illetve a használt szövegtípusokat.

A 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók szövegértési képességét vizsgáló tesztben a minden­napi életből vett szövegekben szereplő tények, összefüggések feltárását, problémák, hely­ze­tek megoldását várják el a tanulóktól, elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeret­ter­jesztő szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartalmaznak. A tanulóknak a különböző információhordozókhoz kapcsolódó kérdések megválaszolásakor a szövegek átfogó értelmezésén túl különböző műveleteket kell végrehajtaniuk. Ezek közé egészen egyszerű és komplex műveletek is tartoznak a konkrét információ visszakere­sé­sétől az egyes szövegelemek funkciójának meghatározásán át a szöveg megformáltságára való reflektálásig.

A 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók matematikai eszköztudását mérő teszt azt vizsgálja, hogy mennyire képesek az iskolai oktatás során elsajátított matematikai ismereteiket valós helyzetekben, életszerű kontextusokban alkalmazni. A felmérés ugyan figyelembe veszi a matematika tanterveket, de nem csak azon ismeretek mozgósítását várja el, amelyeket éppen az adott évfolyamon kellett elsajátítani.

A 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók természettudományos műveltségét vizsgáló mérésben a természettudomány kérdéseivel, a műszaki, technikai problémákkal valóságos, vagy valószerűen megkonstruált kontextusban találkoznak a diákok. A kérdések megvála­szolá­sá­hoz nem kizárólag és nem elsősorban az előzetes tudásukra van szükségük a diákoknak, hanem fel kell használniuk és fel kell dolgozniuk a feladatban szereplő infor­mációkat, adatokat, adatábrázolásokat is.

Az a 6. és 8. évfolyamos tanulók angol és német nyelvtudását vizs­gáló idegen nyelvi mérésben az angolt vagy németet első idegen nyelvként tanuló diákok vesznek részt vesz. A mérés azt vizsgálja, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követel­­ményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket (6. évfolyam A1, 8. évfolyam: A2). Az idegen nyelvi mérés mindkét év­folyamon három feladattípust tartalmaz, olvasott szöveg értését, szövegalkotást és hallott szöveg értését vizsgáló feladatokból áll.

A 6. és 8. évfolyamos, két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő tanulók nyelvtudását vizsgáló célnyelvi mérés azt méri, hogy a tanulóik nyelvtudása az európai nyelvek esetében megfelel-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti, a kínai nyelv esetében a HSK (Hanyu Shuiping Kaoshi) szerinti szinteknek (6. évfolyam A2/HSK2, 8. évfolyam: B1/HSK3). A célnyelvi mérés mindkét évfolyamon három feladattípust tartalmaz, olvasott szöveg értését, szövegalkotást és hallott szöveg értését vizsgáló feladatokból áll.

A korábbi évek OKM matematika és szövegértés feladatokat tartalmazó tesztfüzetei, az idegen nyelvi mérések feladatlapjai, valamint a célnyelvi mérés feladatlapjai és javítókulcsai megtalálhatók honlapunkon.

Az új online mérések példafeladatai is elérhetők a honlapon.

A tanulói háttérvizsgálatról

A tanulók a tesztek megírása mellett a tanulók kapnak egy háttérkérdőívet is, ami a mérési rendszer egyik fontos eleme, azonban kitöltése önkéntes. A diákok szüleikkel együtt válaszolnak a szociokulturális hátterükre vonatkozó kérdésekre. 2021-ig papíralapúak voltak ezek kérdőívek, 2022-től ezek is online érhetők el.

A kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön is felhívta az iskolák figyelmét.

A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Ezért pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét. A kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.

A korábbi évek kérdőívei megtalálhatók honlapunkon.
A kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válnak azok az iskolák, amelyekbe azonos vagy hasonló körülmények között élő diákok járnak. Így azokban az iskolákban dolgozó pedagógusok értékes munkája is megmutatkozhat, akik nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

Az OKM adatai alapján azonosíthatók olyan iskolák is, amelyek tanulói jobb eredményt érnek el, mint ami feltételezhető a diákok családi háttere vagy a korábbi eredmények alapján. A 2015-ös mérés óta az Oktatási Hivatal közli ezen iskolák listáját.

Adatvédelmi tájékoztató a tanulói teljesítménymérések megszervezéséhez szükséges adatok, valamint az országos mérési eredmények nyilvántartásában tárolt személyes adatok kezeléséről

Nyomtatás