Gyakran ismételt kérdések

1. Hogyan változik meg az országos mérések rendszere a 2021/2022. tanévtől?
Az Országos kompetenciamérés 2001-től 2021-ig a tanulók szövegértési képességeit és matematikai eszköztudását mérte fel. A 2021/2022-es tanévtől a szövegértés, és a matematikai eszköztudás mérése kiegészül a természettudomány területtel.
Az Országos kompetenciamérés, az Idegen nyelvi mérés és a célnyelvi mérés tesztjeit 2021-ig nyomtatott formában kapták meg a tanulók. A 2021/2022-es tanévtől a mérések átköltöznek digitális médiumra, azaz az országos méréseket a tanulóknak ezentúl online felületen kell teljesíteniük.
Az országos kompetenciamérés tesztjeihez hasonlóan 2022-től az idegen nyelvi és a célnyelvi mérés tesztjeinek értékelése is központilag zajlik.

2. Miben nem lesz változás?
A tanulók továbbra is mérési azonosítóval vesznek részt az országos méréseken, és részükre tanulói jelentés is készül. Az eredményekről az iskolák a korábbi jelentésekhez hasonló, azokkal összevethető tartalmú visszajelzést kapnak. Emellett elkészül a megszokott országos jelentés is.

3. Milyen jogszabályokon alapulnak az országos mérések?
Az országos mérések lebonyolítását meghatározó jogszabályok ide kattintva érhetők el.

4. Milyen a mérési területekből áll az országos mérések rendszere?

  • matematikai eszköztudás
  • szövegértési képesség
  • természettudományos műveltség
  • idegen nyelv
  • célnyelv

5. Mit vizsgálnak a mérési területek?
A matematikai eszköztudást, a szövegértési képességet és a természettudományos műveltséget mérő online tesztek olyan feladatokból állnak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, hogy ismereteiket hogyan tudják alkalmazni a valódi problémák, helyzetek megoldásában.
Az idegen nyelvi mérés azt vizsgálja, hogy az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket (6. évfolyam A1, 8. évfolyam: A2).
A célnyelvi mérés azt méri, hogy a tanulók nyelvtudása az európai nyelvek esetében megfelel-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti, a kínai nyelv esetében a HSK (Hanyu Shuiping Kaoshi) szerinti szinteknek (6. évfolyam A2/HSK2, 8. évfolyam: B1/HSK3).

6. Mikor zajlanak az országos mérések?
Az országos mérések időpontját az adott tanév rendje írja elő. A 2021/2022. tanév rendjéről szóló 20/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet szerint az érintett tanulók két mérési napon vesznek részt a méréseken: az egyik mérési napon a szövegértés és a matematika mérésen, a másik mérési napon a természettudományi mérésen valamint vagy a 6. és a 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi vagy a célnyelvi mérésen vesznek részt az alábbi időszakokban:
- 10. évfolyam: 2022. április 20. - május 3. között,
- 8. évfolyam: 2022. május 4. - május 17. között,
- 6. évfolyam: 2022. május 18. - május 31. között.
Az iskolák feladata, hogy a helyi technikai feltételek, valamint a mérésben részt vevő tanulók számának figyelembevételével a tanulóikat beosszák a mérési napokra.

7. Mely tanulók számára kötelező a részvétel?
A szövegértés, a matematikai eszköztudás és a természettudományi méréseken fő szabály szerint a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók vesznek részt.
A tanuló mérésben való részvételét és mérési évfolyamát alapvetően az határozza meg, hogy mennyi ideje vesz részt az oktatási rendszerben. A mérésben részt vevő tanulók körének meghatározásakor az intézmény vezetőjének figyelembe kell vennie a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 79. § (6) bekezdésében meghatározottakat is.
Idegen nyelvi mérésben - a célnyelvi mérésben részt vevő tanulók kivételével - az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán az angol vagy a német nyelvet első idegen nyelvként tanulók vesznek részt.
A célnyelvi mérésre a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulói körében kerül sor.

8. Mi az a Mérési azonosító?
A Mérési azonosító egy 8 karakterből álló betű-szám kombináció, melynek első karaktere betű, ezt három szám követi, majd a kötőjel után ismét egy betű és három szám következik (pl.: A123-B123).
Minden mérésben érintett tanuló a saját oktatási intézményétől a mérés napján megkapja a Mérési azonosítóját tartalmazó dokumentumot (Mérési azonosító kártyát). A Mérési azonosító kártyán szereplő adatok összekapcsolására csak a tanuló szülője (gondviselője) és az az oktatási intézmény jogosult, amellyel a tanuló érvényes, tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonyban áll. Ezért az esetleg elveszett vagy megsérült Mérési azonosító kártya pótlását csak az adott oktatási intézménytől lehet kérni.

9. Mi a Mérési azonosító célja?
A Mérési azonosító célja, hogy a mérés kiértékelését végzők, vagyis az Oktatási Hivatal előtt a mérésben részt vevő diákok személyes adatai rejtve maradjanak, ugyanakkor a Hivatal az egy tanulóhoz tartozó különböző adatokat – teszteredményeket és a háttérkérdőív kérdéseire adott válaszokat, valamint a különböző évfolyamokon elért eredményeket – össze tudja kapcsolni.

10. Mikor és hogyan kap visszajelzést az intézmény a tanulók által elért eredményekről?
A tesztek javítása központilag történik.
A célnyelvi és idegen nyelvi mérések feladatellátási helyi szintű százalékos eredményét (gyorsjelentés) az OH 2022. június végéig nyilvánosságra hozza.
A fenntartói, intézményi és feladatellátási helyi szintű eredmények 2023. február végén lesznek elérhetők szövegértés, matematika, természettudomány és nyelvi területen.
A Mérési azonosító segítségével a szülő is ekkor (azaz 2023. február végén) tekintheti meg gyermeke eredményeit.

11. Mikor és hogyan ismerheti meg a szülő gyermeke eredményeit?
A mérést követő év februárjának végétől a https://www.kir.hu/okmfit/ oldalon a Tanulói jelentés menüpontot választva az iskolától kapott Mérési azonosító kártyán található Mérési azonosító segítségével a szülő megtekintheti gyermeke eredményeit, nyomon követheti fejlődését.

12. Az iskola össze tudja kapcsolni a tanulót és a mérési azonosítót?
Igen, az iskola jogosult a tanuló személyének és mérési azonosítójának összekapcsolására. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.

13. Milyen mérési adatok keletkeznek?
A korábbi évek Országos kompetenciaméréseinek országos, intézményi és fenntartói szintű elemzései a 2008. évi kompetenciaméréssel kezdődően nyilvánosak, mindenki által megtekinthetők a www.kir.hu/okmfit oldalon.

A 2021/2022. tanévi mérések esetén az Oktatási Hivatal

a nyelvi mérésekről

  • 2022. június 30-ig intézményi szintű, az adott nyelvi szint teljesítéséről szóló összesített adatokat hoz nyilvánosságra a honlapján.

a szövegértési, a matematika és a természettudomány mérésekről és a nyelvi mérésekről

  • 2023. február 28-ig intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, és azokat a honlapján nyilvánosságra hozza;
  • 2023. február 28-ig tanulói szintű elemzéseket készít, és azokat a honlapján a mérési azonosító felhasználásával hozzáférhetővé teszi;
  • 2023. március 31-ig országos elemzést készít, és megküldi az oktatásért felelős miniszternek.


14. Értékelhetők-e a mérések érdemjeggyel?
Az országos mérések elsődleges célja az iskolák oktatási teljesítményének megismerése, továbbá az iskolának, a fenntartónak adatokkal történő támogatása az eredményesebb iskolai fejlesztések megalapozása céljából.
A mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való értékelését a hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tanananyagot kérik számon, illetve azokat (főleg a szövegértés és természettudomány esetében) nem lehet egyetlen tantárgyhoz kötni.
Az eredmények országos kiértékelése előtt nem lehet olyan megalapozott helyi, iskolai teljesítményskálát kialakítani, amely a méltányos, fejlesztő célú osztályozás alapját jelenthetné, emellett az új, digitális rendszerben elvileg sem lehetséges az osztályozás, hiszen a tanulói válaszokat az iskolák helyben nem látják, így azok helyi értékelése sem megvalósítható.

15. Mi az a Háttérkérdőív?
A tesztek megírása mellett a tanulók kapnak egy háttérkérdőívet is, ami a mérési rendszer egyik fontos eleme, azonban kitöltése önkéntes. A diákok otthon, szüleikkel együtt válaszolhatnak a szociokulturális hátterükre vonatkozó kérdésekre. A háttérkérdőív online lesz elérhető.
A kérdőív kitöltéséhez a tanuló mérési azonosítóját tartalmazó belépési jelszó szükséges. Az első belépés után a jelszót meg kell változtatni, ezzel biztosítható, hogy az iskola a megadott válaszokat nem ismerheti meg.
Az Oktatási Hivatalhoz eljutó adatsor csak a tanuló mérési azonosítóját tartalmazza, így a Hivatal számára nem ismert a kitöltő személye.

16. Miért szükséges kitölteni a Háttérkérdőívet?
A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. A Háttérkérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

17. Az iskola megismerheti-e a kitöltött Háttérkérdőívet?
A Háttérkérdőív kérdéseire adott válaszokat az iskola nem ismerheti meg. A kérdőív kitöltéséhez a tanuló mérési azonosítóját tartalmazó belépési jelszó szükséges. Az első belépés után a jelszót meg kell változtatni, ezzel biztosítható, hogy az iskola a megadott válaszokat nem ismerheti meg.

18. Milyen részekből állnak és milyen hosszúak a tesztek?
Minden mérési terület tesztje két részből áll, minden rész kitöltésére 45 perc áll a tanulók rendelkezésére.

19. Milyen jellegűek a feladatok?
A matematikatesztben egy feladathoz 1-2 kérdés tartozik, a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, továbbá olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik.
A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 7-15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.
A természettudomány tesztben egy feladathoz 1-2 kérdés tartozik. A feladatok között a természettudomány kérdéseivel, a műszaki, technikai problémákkal valóságos, vagy valószerűen megkonstruált kontextusban találkoznak a diákok. A kérdések megválaszolásához nem kizárólag és nem elsősorban az előzetes tudásukra van szükségük a diákoknak, hanem fel kell használniuk és fel kell dolgozniuk a feladatban szereplő információkat, adatokat, adatábrázolásokat is.
A nyelvi mérések tesztjeiben egy feladathoz egy kérdés tartozik. A tesztek egyik felében az olvasott szöveg értését és szövegalkotást, a másik felében a hallott szöveg értését vizsgáló feladatok vannak. A tesztek csak zárt végű feladatokból állnak.
Az egyes területek példafeladatai megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján, a www.oktatas.hu oldalon a Köznevelés / Országos és nemzetközi mérések / Digitális országos mérések 2022-től / Példafeladatok oldalon.

20. Van-e szünet a mérés alatt?
Az első és a harmadik rész után 10 perc szünetet, a második rész után pedig 15 perc szünetet kapnak a tanulók.

21. Használható-e segédeszköz a mérés alatt?
A tanulók a matematika és természettudomány teszt megoldásához számológépet használhatnak, illetve a számítások elvégzéséhez használhatnak jegyzetpapírt. A jegyzetpapírt a mérés után össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni.
A nyelvi mérésekhez fejhallgató szükséges, mivel a tanulók különböző hanganyagokat kapnak, a feladatokat saját tempójukban oldják meg, és a feladatoknál szereplő rövid hanganyagokat maguk indítják el a mérés során.

22. Milyen órájuk lehet a tanulóknak a mérés napján?
Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás – művészeti és a testnevelési órák kivételével – a számukra nem szervezhető.

23. Van-e arra lehetőség, hogy a nemzetiségi iskola tanulója a nemzetiség nyelvén vegyen részt az Országos kompetenciamérésben?
Matematikából igen, azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott nemzetiség nyelvén oktatják, és az iskola a matematikai alapkészségek mérését az adott nemzetiség nyelvén kívánja lebonyolítani. A szövegértési és természettudomány feladatokat ebben az esetben is magyar nyelven kapják a tanulók.

24. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók is részt vesznek a mérésben?
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók mérési részvételére vonatkozó részletes tájékoztatónk ide kattintva letölthető.

Nyomtatás