Gyakran ismételt kérdések

 

1. Mióta van célnyelvi mérés?

A célnyelvi mérést a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 135. §-a írja elő a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolák számára.

Az első célnyelvi mérésre 2014. június 4-én került sor a 2013/2014. tanév rendjéről szóló 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet szerint a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolákban.

A 2014/2015. tanév rendjéről szóló 35/2014. (IV. 30.) és a 2015/2016. tanév rendjéről szóló 28/2015. (V. 28.) EMMI rendeletek alapján a célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolák mellett e két tanévben a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató középiskolák diákjainak is részt kellett venniük.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról szóló 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rendelet 2016. szeptember 1-én hatályba lépésével megszűnt a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató középiskolák célnyelvi mérésben való részvételi kötelezettsége.

2. Milyen típusú iskolákban szervezik meg a célnyelvi mérést?

A célnyelvi mérést a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolákban szervezik meg.

3. Milyen nyelvekből szervezik meg a célnyelvi mérést?

A célnyelvi mérést 6. és a 8. évfolyamon valamennyi olyan nyelvből megszervezik, amelyből két tanítási nyelven folyik iskolai nevelés-oktatás.

4. Mely tanulók vesznek részt a célnyelvi mérésben?

A célnyelvi mérésre a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulói körében kerül sor.

5. Ki kap mentességet a célnyelvi mérés alól?

A jogszabály nem ad lehetőséget a mérés alóli mentességre.

6. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók is részt vesznek a mérésben?

Amennyiben a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló két tanítási nyelvű képzésben vesz részt, részvétele a mérésben kötelező.

Az igazgató a mérés során a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében az érvényes szakértői véleményben foglaltak alapján biztosítja azokat a speciális feltételeket, amelyeket a tanórai munkában, illetve az értékelés során is biztosít számára (pl. időhosszabbítás, egyes készségek értékelése alóli felmentés, teljes mérés alóli felmentés). Az igazgatónak az erről szóló döntését a mérés előtt tanulónként határozatba kell foglalnia.

7. Mikor kerül sor a mérésre?

Minden tanévben, az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet által meghatározott időpontban.

8. Milyen időtartamú és milyen részekből áll a mérés?

A mérés minkét évfolyamon három 30 perces részből áll az alábbiak szerint.

Feladat típusa 6. és 8. évf.
Hallott szöveg értése 30 perc
Olvasott szöveg értése 30 perc
Íráskészség 30 perc

A feladatlap egyes részeinek kitöltése között szünetet kell tartani.

További részletek az Oktatási Hivatal honlapján közzétett Tartalmi keret című dokumentumban találhatók.

9. Van-e szóbeli része a mérésnek?

Nincs. A célnyelvi mérést szabályozó jogszabályok nem írják elő az iskolák számára a tanulók szóbeli tudásfelmérését.

10. Mi alapján készülnek a feladatok?

A célnyelvi mérés részletes tartalmi követelményeit, felépítését, tartalmát az Oktatási Hivatal honlapján közzétett Tartalmi keret című dokumentum tartalmazza.

A célnyelvi mérés szintmeghatározásai a Közös Európai Referenciakeret (KER) leírásain (http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp), illetve a kínai nyelv esetében a Hanyu Shuiping Kaoshi (HSK) vizsga leírásán (http://www.konfuciuszintezet.hu/index.php?menu=oktatas&almenu=oktat_vizsga_hsk#03vizsga) alapulnak.

A célnyelvi mérést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97.§ (13) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 135.§ írja elő.

A két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolák 6. évfolyamán KER szerinti A2 szinten, 8. évfolyamán KER szerinti B1 szinten kerül sor a mérésre.

Ugyanezek a KER szerinti nyelvtudási szintek szerepelnek a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató iskolák számára készült Kerettantervek követelményeiben is.

11. Ki javítja ki a feladatokat?

A mérést követően az Oktatási Hivatal elhelyezi honlapján a javítási-értékelési útmutatókat. Az iskola igazgatója által kijelölt nyelvtanárok a hivatalos útmutató alapján javítják-értékelik a tanulók teljesítményét.

12. Hogyan ismerhetik meg a tanulók és a szülők az eredményeket?

A tanulók és a szülők az iskola által meghatározott időben és módon ismerhetik meg az eredményeket.

13. A szülőkön, tanulókon, javító tanárokon kívül kik ismerhetik meg az eredményeket?

A tanulók a mérésben mérési azonosító segítségével vesznek részt. A mérési azonosító tanulóval való összekapcsolására csak az iskola jogosult. Az Oktatási Hivatal személyazonosításra alkalmatlan módon kapja meg és dolgozza fel az eredményeket.

Az iskola a célnyelvi mérés eredményeit idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon a mindenkori tanév rendje szerinti időpontig közzéteszi.

14. Lesz-e a mérés napján egyéb tanítási óra?

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése szerint azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. Az adott napon a tanítás megszervezésekor figyelemmel kell lenni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 32. pontjára, mely szerint "tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat,".

Fentiek alapján az iskola igazgatója dönt arról, hogy a célnyelvi mérés napján milyen tanítási órákon kell részt venniük a mérésben érintett tanulóknak.