Országos elemzés a 2013-as kompetenciamérés eredményeiről

Megjelent a 2013. évi Országos kompetenciamérésről szóló Országos jelentés, amely a diákok szövegértésből és matematikából elért eredményeit foglalja össze. A jelentés egyúttal áttekintést nyújt a tanulók teljesítménye és a társadalmi-kulturális helyzetük közötti összefüggésekről, így az érdeklődő árnyalt képet kaphat a magyarországi köznevelési rendszer mérési eredményei mellett a fiatalok teljesítményét befolyásoló tényezők hatásairól is.

Az Országos jelentés elsősorban az oktatáspolitikusok, az oktatáskutatók, és a pedagógusok számára nyújt összesített eredményeket, de igényt tarthat a széles közvélemény érdeklődésére is. A jelentésben közölt számszerű adatok és táblázatok egyúttal lehetőséget kínálnak a szakemberek számára további elemzések készítésére is.

Az átlageredmények alakulása az évek során

Fontos hangsúlyozni, hogy a mérési adatok alapján nehéz és kockázatos markáns ítéletet megfogalmazni a közoktatás általános teljesítményéről. A kompetenciamérés ugyanis nem a diákok lexikális, tárgyi tudását méri, hanem azt, hogy tudásukat, képességeiket, kompetenciáikat – gyakorlatias feladatok megoldása során – hogyan képesek alkalmazni.

A kompetenciamérés eredményei lehetőséget biztosítanak arra, hogy a diákok teljesítményének időbeli változatásait, tendenciáit áttekintsük. Például, ha a szövegértés teljesítményekről kívánunk rövid és közérthető állítást megfogalmazni, akkor ezt az alábbi, időben tagolt adatsor alapján megtehetjük.

Minden évfolyam esetében az idősor azt mutatja, hogy a mérési eredmények nem tükröznek erőteljes tendenciát. A diákok átlagos teljesítménye egyes években valamivel jobb, míg más években valamivel gyengébb. A minimális növekedések és csökkenések valójában statisztikai ingadozást jelentenek, miközben az eredmények többé-kevésbé állandó tanulói átlagteljesítményt mutatnak.

Az adatok hasonló képet adnak a tanulók matematikai eszköztudás átlagteljesítményének időbeli változásáról is. (A matematikai eszköztudás kifejezés – hétköznapi szóhasználattal – leginkább a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét jelenti.)

orszmer2

A matematikai eszköztudás területén a szövegértés eredményeihez viszonyítva, még inkább ingadoznak az eredmények az egyes mérési időpontok között, ám világosan látszik, hogy tendencia itt sem mutatható ki az eredményekben. Az ingadozások tehát itt is inkább statisztikai jellegűek, és nem árulkodnak a tanulói teljesítmények számottevő változásairól.

Járási eredmények

2013. január elsejétől Magyarország közigazgatási rendszerében újra megjelentek a járások, ehhez a közigazgatási változáshoz igazodva az Országos kompetenciamérés adatait e területi bontásban is áttekinthetjük az Országos jelentésben. Az eredmények azt mutatják, hogy – mindhárom évfolyam eredményeit figyelembe véve – a legjobb és a leggyengébb átlagos eredményt elért járások között jelentős, matematikából 284-596 képességpontnyi, szövegértésből pedig 339-563 képességpontnyi különbségek vannak. Érdemes azt is kiemelni, hogy a különbségek a főváros járásai, azaz a kerületek között is jelentősek: matematikából 151-268 képességpontnyi, szövegértésből 163-257 képességpontnyi a legjobb és a leggyengébb átlagos eredményű budapesti kerületek közötti különbség.

A „háttér" hatása

A kompetenciamérés eredményeinek és a tanulók szociális, kulturális körülményeinek – mérési szakszóval „hátterének" – összehasonlítása módot ad arra, hogy az Országos jelentésben – az egyszerű teljesítményadatokon kívül – fölvázoljuk a tanulók eredményei és az azokat befolyásoló tényezők közötti összefüggéseket is. Közismert, hogy Magyar­országon nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően erős az összefüggés a családi háttér (a diákok szociális és kulturális körülményei) és a teljesítmények között. Az ilyen elemzések lényegében azt érzékeltetik, hogy a köznevelési rendszer milyen mértékben képes a diákok szociális, kulturális eredetű hátrányait mérsékelni, illetve társadalmi lehetőségeit az oktatás révén javítani. Az Országos kompetenciamérés eredményei e területen az alábbiakat mutatják:

A grafikonok függőleges tengelyén a diákok adott területen elért pontszámait, a vízszintes tengelyén a tanulók családiháttér-index értékét jelöltük. (A családiháttér-index a tanulók szociális, kulturális hátterét jellemző statisztikai számadat.) A színes egyenesek (trendvonalak) pontjai az adott családi háttér-index érték esetén az elemzés által mutatott átlagos teljesítményeket jelzik.

Az ábrán jól látható, hogy valamennyi évfolyam esetében a családiháttér-index növekedésével emelkedik a diákok szövegértésből és matematikából elért eredménye. Ez azt jelenti, hogy minél előnyösebb családi háttérrel rendelkezik a diák, annál jobb eredményeket képes elérni. Ezzel párhuzamosan megfigyelhetjük azt is, hogy az említett összefüggés már a 6. évfolyamra kialakul, és a magasabb évfolyamokba lépve lényegében nem változik.

További elemzési, kutatási kérdések

A fent bemutatottakon túl az Országos jelentés ábrái, táblázatai és elemzései segítségével még számos további kérdésre kaphatunk választ:

  • Hogyan illeszkednek az eredmények a korábbi években ugyanazon az évfolya­mokon mért eredményekhez?
  • Milyen mértékű a fejlődés a szövegértés és a matematika területén a 6. és 8., a 8. és 10., illetve a 6.-8.-10.  évfolyamok között?
  • Milyen területi különbségek mutatkoznak az eredmények között?
  • Milyen különbségek mutatkoznak az egyes képzési formákban tanuló diákok eredményei között?
  • Milyen eredményeket értek el a fiúk és a lányok a matematikai eszköztudás és a szövegértés területén?
  • Hogyan hatnak a családi háttér változói (pl. a szülők iskolai végzettsége) a teljesít­ményekre?
  • Hogyan hat a család társadalmi és kulturális tőkéje a teljesítményekre?
  • Milyen kapcsolatban áll a diákok tervezett iskolai végzettsége a kompetencia­mérésen elért eredményeikkel?
Nyomtatás