Országos kompetenciamérés az iskolákban – 2018

Május 23., szerda az ország szinte összes iskolájában (2654 iskola 3574 telephelyén) a tanulók és a pedagógusok számára egyaránt különleges lesz: ezen a napon a 6., a 8. és a 10. évfolyamon nem lesz tanítás, ugyanis helyette a tanulók az Országos kompetenciamérés feladatlapjait írják.

A mérés – a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve – az adott évfolyamokon minden tanuló számára kötelező, így a mérésben az idén összesen 267.449 diák vesz részt (a 6. évfolyamon 93.379, a 8. évfolyamon 87.880, a 10. évfolyamon 86.190 fő).

A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben kezdődött, és mára Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon. Erről tanúskodik az is, hogy a mérési rendszer 2012-ben elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.

A teljes körű mérések célja a tanulók képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy egy tanuló az egyes területeken gyengébb vagy erősebb képességű. Ezért a mért területeket minél részletesebben lefedő feladatsorokat kell összeállítani. Emellett ügyelni kell arra is, hogy a feladatok között nagyon könnyű és nehezebb feladatok is legyenek, és így viszonylag pontosan össze lehessen hasonlítani a tanulók képességeit. A feladatlapoknak nem célja az, hogy minden tanuló könnyen megoldja a bennük szereplő összes feladatot, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet kapják, és a mérésnek mindegyikükről megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják a felmérést, mások szerint túlságosan könnyű.

Fontos, hogy a tanulók, szüleik és az iskolák egyaránt tisztában legyenek mindezzel, és a diákokat együttesen arra ösztönözzék, hogy a mérésben a tőlük telhető legjobban igyekezzenek teljesíteni.

Emellett a mérési rendszer fontos – és elsősorban a tanulók szüleit érintő – részét képezik a tanulók szociokulturális hátterét felmérő tanulói kérdőívek.

A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapják a tanulói kérdőívet. A kérdőívben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes, és független a matematikai és a szövegértési feladatoktól, azok eredményét nem befolyásolja.
A tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét.

Kérjük tehát a szülőket, hogy gyermekükkel közösen töltsék ki a tanulói kérdőívet, és küldjék vissza az iskolába. Ha esetleg olyan kérdéssel találkoznak, amelyre valamilyen okból nem kívánnak válaszolni, akkor hagyják ki, ám a többi megválaszolt kérdéssel akkor is küldjék vissza a kérdőívet az iskolának. Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói kérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez pótolhatatlanok.

A tanulói kérdőívek szakmai célja:

A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a vizsgált kompetenciaterületeken mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.
A tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azon iskolák értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő vagy nem a legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

Az előzetesen tájékozódni kívánók figyelmét felhívjuk a 2016. évi kompetenciamérés eredményeire. Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető jelentések, elemzések a tanulók, a szülők, az iskolák és fenntartóik számára sok szempontú és megbízható adatokon nyugvó képet adnak az iskolában folyó pedagógiai munka meghatározott részleteiről. Természetesen egy iskola pedagógiai munkája pusztán a mérési eredmények alapján teljes körűen nem ítélhető meg, ám a jelentésekben megjelenő adatok a reális kép alapjául szolgálhatnak. (A jelentés szakmai tartalmának minél pontosabb megértését minden érdeklődő számára leírások és útmutatók segítik.)

A mérésekről figyelmükbe ajánljuk az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatóját: https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/alt_leiras.

Nyomtatás