Szerdán tartják az Országos kompetenciamérést az iskolákban

Az idei tanévben május 29-én tartják az iskolákban az Országos kompetenciamérést, amely a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákokat érinti. Ők ezen a napon megszokott szerdai tanóráik helyett a kompetenciamérés feladatsorait írják. Arról, hogy mindez hogyan zajlik, Balázsi Ildikót, az Oktatási Hivatal osztályvezetőjét kérdeztük.

Hogyan zajlik a kompetenciamérés napja az iskolákban?

A kompetenciamérés minden iskolában ugyanolyan szabályokkal és körülmények között zajlik. Az egységességről a telephelyi koordinátorok és a felmérésvezetők számára készült útmutatók gondoskodnak, amelyeket az iskolák előre megkapnak, és amelyek a honlapunkról is letölthetők. Ezek az útmutatók a telephelyi koordinátorok és a felmérésvezetők minden méréssel kapcsolatos teendőjét tartalmazzák, a tesztanyagok átvételétől a tesztírás alatti tennivalókon keresztül egészen a füzetek visszaküldéséig pontos útmutatást adnak. Annak érdekében, hogy a tesztírás az ország bármely iskolájának bármelyik osztályában ugyanolyan körülmények között történjen, a felmérésvezetői útmutatóban még az is szerepel, hogy mit kell mondania, azaz pontosabban felolvasnia a felmérésvezetőnek a tesztírás megkezdése előtt. 8 órai kezdettel négy 45 perces részletben írják meg a tanulók a tesztfüzeteket, az egyes részek között 10-15 perces szüneteket tartva. Egy-egy 45 perces rész alatt 28-30 kérdést kell megválaszolniuk a tanulóknak, összesen mintegy 60 szövegértés- és ugyanennyi matematikafeladat található a tesztfüzetekben. Ez nem kevés, ugyanakkor a kompetenciamérés feladatai általában egylépéses, egyszerűbb kérdések, hosszabb kifejtést igénylő esszékérdések, bonyolult bizonyítások, hosszú levezetések nem szerepelnek a kérdések között.

A tesztsor milyen egységekből áll? Milyen témákra épülnek a részterületek?

Az Országos kompetenciamérés szövegértési képességeket és matematikai eszköztudást mér, és hogy ez alatt pontosan mit értünk, azt a mérés Tartalmi kerete tartalmazza, amely nyilvános (és szintén letölthető a honlapunkról), és emellett szerepel a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében is. A Tartalmi keret a mérésben alkalmazott szövegértés és matematikai eszköztudás definícióján kívül tartalmazza a mért területek felosztását is, definiálja azokat a tartalmi részterületeket és gondolkodási műveletcsoportokat is, amelyekre a feladatsorok kérdései irányulnak. A szövegértés esetében például háromfajta szövegtípust alkalmazunk, ezek az elbeszélő, magyarázó és dokumentum típusú szövegek, és mindegyik szövegtípushoz háromféle – információ-visszakereső, kapcsolatok-következtetések vagy értelmező típusú kérdéseket teszünk fel. Matematikából négy tartalmi területet és három gondolkodási műveletet különböztetünk meg.

Ezeknek hogyan alakul az aránya?

Az arányokat is a Tartalmi keret rögzíti. Ez az egyes tartalmi területekhez és gondolkodási műveletekhez tartozó kérdések arányát meghatározó úgynevezett tesztmátrix biztosítja azt, hogy évről évre hasonló összetételű tesztanyagot állítsunk össze. Az egyes évfolyamokon kis mértékben eltérő lehet az adott tartalmi terület-gondolkodási művelet pároshoz tartozó feladatok aránya, például matematikából a mennyiségek és műveletek tartalmi területhez tartozó modellalkotás, integráció gondolkodási műveletet igénylő kérdések aránya 6. évfolyamon a teljes tesztanyag 20-25%-a, 8. évfolyamon ez 15-20%-ra csökken, és 10. évfolyamon már csak 10-15%. Összességében elmondható, hogy 10. évfolyamra valamelyest nő a bonyolultabb, komplexebb megoldást igénylő feladatok aránya.

A mérés változott valamiben a tavalyihoz képest?

Nem, az idei évben a tesztírás nagyon hasonló lesz a tavalyihoz képest, a 6., 8. és 10. évfolyamon nem volt változás a mérés eljárásrendjében. Annyi változás történt, hogy a korábbi években az Országos kompetenciamérés mellett a 4. évfolyamos tanulók is kötelezően részt vettek ugyanezen a napon az Országos készség- és képességmérésben, ami az idei évtől nem kötelező, habár a tesztanyagok és az eredmények feldolgozását segítő online szoftver továbbra is elérhető az OH honlapján .

A diákok egy szociokulturális hátteret vizsgáló tanulói kérdőívet is kapnak, amit szüleik segítségével, otthon tölthetnek ki. Ez ugyan nem kötelező, de mégis miért ajánlatos kitölteni?

A Tanulói kérdőívek kitöltése valóban nem kötelező, ugyanakkor érdemes kitölteni, mert az abban szolgáltatott információk megjelennek a nyilvános iskolai jelentésekben, árnyalják az iskoláról alkotott képet. A Tanulói kérdőívre adott válaszokból számítjuk ugyanis a telephelyek családiháttér-indexét, aminek a segítségével az iskola eredménye kontextusba helyezhető – ennek birtokában nem pusztán a tanulók eredményét tudjuk bemutatni, hanem azt is meg tudjuk vizsgálni, hogy ezt az eredményt milyen családi hátterű tanulókkal érte el az iskola, jobb, hasonló vagy gyengébb eredményt értek-e el a mérésben a tanulók, mint a hasonló családi hátterű tanulókat oktató többi intézmény. De ezt az elemzést csak akkor tudjuk elvégezni egy-egy telephely esetében, és az eredményét közzétenni a nyilvános Telephelyi jelentésben, ha az adott iskolából elegendően sokan küldték vissza kitöltve a tanulói kérdőívet. Arra is nagyon odafigyelünk, hogy a kérdőívben megadott válaszokat senki se köthesse személy szerint a tanulóhoz. Az iskola nem ismerheti meg a kérdőívek tartalmát, erre egy a mérés előtt kiküldött levélben külön is felhívjuk a figyelmüket, és a szülő akár lezárt borítékban is visszaküldheti a kérdőívet, amelyet csak a központban bontunk ki. Az Oktatási Hivatalban pedig, ahol a válaszokat feldolgozzuk, a tanulók személyazonosításra alkalmas adatait már nem ismerjük, csak az iskolák által generált mérési azonosítókat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy egy-egy tanuló teszteredményeit és háttérkérdőívében szereplő válaszokat össze tudjuk kötni.

Meddig kell ezt visszajuttatni az iskolába?

Legkésőbb a mérés másnapján, csütörtökön.

A tanulói kérdőív mi mindenre kérdez rá?

A Tanulói kérdőív demográfiai kérdéseket, a korábbi tanulmányokra, a család összetételére, szocio-kulturális helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmaz, a tanuló otthonában található a tanulást segítő eszközökre és a családban, otthon, iskolán kívül végzett tanulást segítő tevékenységekre kérdez rá többek között. A Tanulói kérdőív a mérés iskolai és telephelyi kérdőíveivel együtt nyilvános, honlapunkon elérhető.

Várhatóan mikor teszik közzé a mérés eredményeit?

A mérés eredményeit mindig következő év február végén hozzuk nyilvánosságra, ekkor kerülnek fel a honlapunkra az intézményi, telephelyi jelentések és a csak a tanulók, szüleik és tanáraik által elérhető tanulói jelentések is.

Nyomtatás