1. Az elsős tankönyvek tartalma nagy százalékban megegyezik a korábbiakkal, miért kerültek rájuk új szerzők nevei?
Új szerzőnév nem, csupán az új tananyagfejlesztők neve került az átdolgozott tankönyvekre. Mindenki szerepel a felsorolásban, aki az előző öt év fejlesztéseiben részt vett. Ha valaki csak felületesen lapoz bele a taneszközökbe, valóban nagy hasonlóságot talál: ennek elsősorban az az oka, hogy az illusztrációk szinte teljesen megegyeznek, viszont a betűtanításhoz kapcsolódó feladatok tartalmi és módszertani szempontból is jelentősen eltérnek a korábbiaktól. A gyakorlóanyag bővült, a feladatok sokkal változatosabbak lettek, egymásra épülnek. A taneszközök munkatankönyvvé váltak, ezzel alapvetően megváltozott a taníthatóságuk, kezelhetőségük − tudatosan felvállalva a magyar nyelv és irodalom tantárgy integráltságát. Az átdolgozás mértéke legalább 80%. Nagy változás a munkatankönyvekben a különböző nyelvi szinteknek megfelelő értő olvasás tanítása (szó, szószerkezet, mondat, szöveg). Világosan elkülönülnek az ismerettartalmú és a szépirodalmi szövegek dekódolásának módszerei.
2. Az elsősöknek szánt állami tankönyvek, munkafüzetek összesen 1324 oldalt tesznek ki, de a többi évfolyam esetében is kérdés: valóban beszélhetünk tananyagcsökkentésről, vagy csak a választási lehetőség lett kevesebb?
A fenti szám tévedésen alapul. A kérdéses taneszközök oldalszáma:
1. Olvasás-írás készségfejlesztő füzet 1. osztályosoknak: 80 oldal
2. Írás munkafüzet 1. osztályosoknak: 96 oldal
3. Ábécés olvasókönyv 1. osztályosoknak I. kötet: 144 oldal
4. Ábécés olvasókönyv 1. osztályosoknak II. kötet: 144 oldal
Összesen 474 oldal
(A mellékletek a hozzájuk tartozó vázoló lapokkal: 56 oldal; az előírt írásfüzet: 72 oldal)
3. Hogyan került az ötödikesek könyvébe egy hamis Kányádi Sándor-idézet (valójában lakodalmi rigmus)?
Az 5. osztályos irodalomkönyv egy fejezetnyitó képén a következő idézet, illetve forrásfeltüntetés található: „Legelső a nemzet, második a család, és csak harmadsorban nézd a magad javát!" (Kányádi Sándorral készített beszélgetés részlete). A tankönyvszerző nem tulajdonította az idézetet Kányádi Sándornak, jelezte, hogy egy vele történt, dokumentált beszélgetésben hangzott el a mondat. Még részletesebb magyarázatot ad erre a tankönyv végén található forrásjegyzék is (224. oldal).
4. Szerkesztési hiba-e, hogy a 9.-es irodalomkönyvben előbb olvashatók a művek elemzései, és csak utána a szövegek?
A szövegek nem a tankönyvben, hanem a szöveggyűjteményben találhatók, ezért nem tudják megelőzni az elemzéseket. A tankönyvhöz kapcsolódó külön kiadványként megjelenő irodalmi szöveggyűjtemény tartalmazza a kötelező és az ajánlott olvasmányokat vagy műrészleteket. Ezek oldalszámai a fejezetnyitó címoldalakon vannak feltüntetve.
5. Miért nem szerepelnek a tankönyvekben mai, élő szerzők művei, kortárs gyermekversek?
Az első évfolyamon a legfőbb oktatási feladat a hang-és betűtanulás. A teljes ábécé megismerése után már nagyon kevés lehetőség adódik a magyar kultúrkinccsel való ismerkedésre. A kötelezően feldolgozandó irodalmi szövegeket csak 80%-ban határozza meg a kerettanterv. Ezek a művek − a korosztálynak megfelelően − elsősorban népmesék. A tankönyvben található műmesék és versek valóban nem kortárs szerzők művei, de a magyar irodalom mestereinek alkotásai. A pedagógusok a további szövegeket (20%) szabadon választhatják, így lehetőségük van olyan kortárs műveket feldolgozni, amelyek saját osztályuk profiljába illeszkednek. Nem attól válik 21. századivá egy taneszköz, hogy kortárs írók, költők műveit tartalmazza, hanem attól, hogy korszerű eljárásokat, módszereket alkalmaz. Az alsó tagozat alapozó szakasz, ezért a legfontosabb feladat a tanulás tanulása.
6. Hogyan viszonyul ez – a tankönyvvel ellentétben – számos kortárs szerző művét idéző szöveggyűjteményhez? Miért szerepelnek benne olyan szerzők, akik egyáltalán nem jelennek meg a kerettantervben?
Az 5. osztályosoknak szóló megújult szöveggyűjteményben nem szerepelnek kortárs szerzők. Egy sokkal régebbi, SNI-s tanulók számára készült tankönyv (Olvasókönyv 5-6. osztályosoknak, NT-11520) tartalmaz kortárs szerzőket.
7. Készül-e tanári kézikönyv a kerettantervben nem szereplő, de a szöveggyűjteményben olvasható kortárs művekhez?
Nem szükséges tanári kézikönyv készítése, mivel a megújult tankönyvekben nincs olyan kortárs mű, amely nem szerepel a kerettantervben, míg a szöveggyűjteményben igen.
(A 9. osztályos szöveggyűjtemény nem tartalmaz a fenti kérdésben jelzett műveket, az 5. osztályos tankönyvekben pedig szerepelnek a szövegek.)
8. Valóban hosszasan tárgyal a 9.-es nyelvtankönyv olyan grammatikai rendszert, illetve kategóriákat, amelyek nyelvész szakmai körökben korántsem egyértelműek?
Egyik könyv sem „új" könyv, hanem csupán korábban forgalomban lévő tankönyvek átdolgozásai a módosított NAT és kerettanterv szerint. Az egyik tankönyv egy nagy múltú sorozat anyagára épül. A másik tankönyv alapját több nyelvész és kipróbáló tanárok bevonásával közösen alakították ki, ez a konszenzuson alapuló rendszer nem követheti teljes mértékben a nyelvészet mozgásait és a különféle nyelvészeti iskolák minden eredményét, illetve olykor eltéréseit sem. Ahol lehetséges és szükséges, ott a további kategóriák, nézőpontok ismertetése során a tankönyvek utalnak ezekre.
A tankönyvek tárgyszerű alapot és tanítható, tanulható grammatikai alapokat kínálnak ahhoz, hogy a különféle tanintézményekből, más előzményekkel érkező tanulók közösen rendszerezhessék és tudatosítsák meglévő ismereteiket, és megalapozzák a további évek anyanyelvi tanulmányait.
Az OH-MNY09TA Magyar nyelv 9. esetében a felhasználáshoz kínált feladatok gazdagsága, hasznossága, életszerűsége, a bázisszövegek változatossága (irodalmi, ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek), a megoldások és a feladatok munkamódszere és kérdéskultúrája adja a tankönyv sokszínűségét. Mindezen anyagok a tanárok és a diákok igényei alapján a tanteremi munka során tovább alakíthatók.
9. A 21. századi modernitás/digitális szemléletmód hogyan valósul meg a tankönyvekben?
A digitális szemléletmód nem merül ki az internet szó ismétlésében a 9.-es magyarnyelv-tankönyvek esetében.
Mindkét tankönyv reflektál a digitális világ nyújtotta, a 21. században is jellemző kihívásokra. Pontokba szedve:
A digitális világhoz kapcsolódó, napjainkban is aktuális jelenségeket is tárgyalnak a tankönyvek:
Az átdolgozott OH-MNY09TA nyelvtankönyv digitális, ún. okoskönyvi változata HTML-formátumban az ősz folyamán elérhető lesz a Nemzeti Köznevelési Portálon, amelyen digitális feladatbank is támogatja az online munkát.