Középfokú beiskolázás - Gyakran ismételt kérdések

 

Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló kérdésekre olvasható rövid válasz. Részletes információkért kérjük, tanulmányozzák át a Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató intézményeknek/Aktuális beiskolázási időszak (2019/2020. tanév) menüpontban található tájékoztatókat.

A tanulmányi területre, a felvételi tájékoztatóra, és a felvételi pontszámok kiszámítására vonatkozó kérdések

1. Mi a tanulmányi terület és miért fontos?

A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltétlek szerint jelentkezhetnek a tanulók. Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le. A tanulmányi terület nem egyezik meg az osztállyal, kizárólag a felvételi eljárás során van szerepe, ugyanis egy tanulmányi területre felvételt nyerő jelentkezőkből több osztály is kialakítható, de lehetséges az is, hogy az iskola több tanulmányi területre felvételt nyert tanulókból szervez a későbbiek során egy osztályt.

2. Honnan lehet megtudni a tanulmányi terület kódját?

A középfokú iskolák a tanulmányi területeik fő jellemzőit, négyjegyű kódját rögzítik a KIFIR rendszerben, valamint ugyanitt, illetve honlapjukon elhelyezik a felvételi tájékoztatójukat október 20-áig. Ezen időpont után a tanulmányi területek és a nyilvánosságra hozott felvételi tájékoztatók közötti keresés megkönnyítéséhez a www.oktatas.hu oldalon a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató intézményeknek/Aktuális beiskolázási időszak menüpontban kereső felület áll rendelkezésre.

3. Milyen kötelező tartalmi elemei vannak a felvételi tájékoztatónak?

A középfokú iskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza (EMMI rendelet 32. § (4)):

  • a középfokú iskola OM azonosítóját, feladatellátási helyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
  • a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,
  • a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen az EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait,
  • a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,
  • ha az iskola szóbeli vizsgát vagy az EMMI rendelet 27. § (5) bekezdés szerinti képesség-, készségfelmérést szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét,
  • ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást,
  • ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a középfokú iskolai évfolyamokra,
  • ha a szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez köti, úgy a pályaalkalmassági követelményeket,
  • ha a középiskola előírja a központi írásbeli vizsgán történő részvételt, a felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a központi írásbeli vizsga szervezésére, illetve a vizsga eredményének az adott iskola felvételijébe való beszámítására vonatkozó egyedi, valamint a felvételi lebonyolításával kapcsolatos egyéb technikai információkat (pl. az iskola kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit tartalmazó értékelő lap másolatának csatolását a jelentkezési laphoz) is.

4. Melyek a felvételi pontszámok meghatározásának szabályai?

A középfokú iskola a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A középfokú felvételi eljárásban – a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel (nemzetiségi) – csak központi írásbeli vizsga tartható.
Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.
A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie.
Helyi felvételi vizsga (szóbeli vizsga) csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát [Nkt. 50 § (4) bekezdés]. A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

5. Milyen szabályok alapján lehet a hozott pontok, az írásbeli és a szóbeli pontok arányait megállapítani?

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 36. § (3) és (4) bekezdése szerint a központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám az iskolai felvételi eljárás egészében megszerezhető felvételi összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50 százalékát képviselnie. Ha a középfokú iskola a 27. § (4) bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 39. § (3) bekezdése szerint a szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

6. A hozott pontok kiszámításánál mit lehet, és mit nem lehet figyelembe venni?

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben (ellenőrzőben) található osztályzatoktól, minősítésektől. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.

7. Mely tantárgyak osztályzatait lehet figyelembe venni a hozott pontok kiszámításakor?

A hozott pontok megállapításakor a tanulmányi eredmények esetében az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatójában minden a fentiekre vonatkozó tájékoztatást köteles nyilvánosságra hozni.

8. Hogyan vehető figyelembe a testnevelés tanulmányi terület estében a gyakorlati vizsga eredménye?

Amennyiben a középfokú iskola testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A rendelet 28. § (5) bekezdése szerint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet. A gyakorlati vizsga eredménye az összpontszámba tehát nem számítható be, pontszámmal a vizsga nem értékelhető. A vizsga eredményeként az állapítható meg, hogy a tanuló az adott gyakorlati vizsgán megfelelt, vagy nem felelt meg a követelményeknek. A gyakorlati vizsga az általános felvételi eljárás időszakában szervezhető meg.

9. Szükséges-e a köznevelési típusú sportiskolai tanulmányi területre való felvételhez a sportiskolai felvételi alkalmassági vizsgálat eredménye?

Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek. A vizsgálat eredménye az összpontszámba nem számítható be, pontszámmal a vizsgálat nem értékelhető. A vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a tanuló az adott vizsgálaton megfelelt, vagy nem felelt meg a követelményeknek. A vizsgálat eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet.

A központi írásbeli vizsgára vonatkozó kérdések

1. Hogyan kell a középiskolának jeleznie az Oktatási Hivatalnak, hogy központi írásbeli vizsgát kíván szervezni?

A középiskolának a tanulmányi területek meghatározásakor a KIFIR programrendszerben – október 20-ig – kell megadnia, hogy az adott tanulmányi területen kéri-e a jelentkezőktől a központi írásbeli vizsga eredményét. Ha az intézmény valamely gimnáziumi vagy szakgimnáziumi tanulmányi területén kéri a központi írásbeli vizsga eredményét, rögzítenie kell azt is, hogy melyik vizsgatárgy (matematika, magyar vagy mindkét vizsgatárgy) eredményét kéri a jelentkezőktől. Az intézménynek a központi írásbeli vizsga szervezésének szándékát egyéb módon nem szükséges jeleznie az Oktatási Hivatalnak.
Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen előírja a központi írásbeli vizsga valamelyik típusát egyik vagy mindkét tárgyból, úgy ezt a felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra kell hoznia. Amennyiben a középiskola bármely tanulmányi területén kéri bármely vizsgatárgyból a központi írásbeli vizsga eredményét, úgy köteles a központ írásbeli vizsgát az adott vizsgatípusban mindkét tárgyból megszervezni.
Amennyiben a középiskola nem rögzít olyan tanulmányi területet, amelyen figyelemben veszik a központi írásbeli vizsga eredményét, úgy nincs arra lehetősége, hogy a központi írásbeli vizsgát megszervezze.

2. Hogyan kell a tanulónak jelentkeznie a központi írásbeli vizsgára?

Amennyiben a továbbtanulásra kiválasztott intézmény előírja a felvétel feltételeként a központi írásbeli vizsgát, úgy a tanulónak az www.oktatas.hu honlapról letölthető „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP" benyújtásával kell jelentkeznie a központi írásbeli vizsgá(k)ra. Ez a jelentkezési lap csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezésre kell használni. A „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP"-ot abba a vizsgát meghirdető középiskolába (a megfelelő feladatellátási helyre) kell a tanulónak benyújtania, ahol a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. A tanuló maga dönti el, melyik vizsgaszervező intézménybe nyújtja be a központi írásbeli vizsgára való jelentkezési lapját, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a felvételi eljárás keretében melyik középfokú intézménybe kíván majd jelentkezni, és milyen jelentkezési sorrendet jelöl meg.
A központi írásbeli felvételi vizsgákra vonatkozó külön tájékoztató és jelentkezési lap megtalálható honlapunkon a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató intézményeknek/Aktuális beiskolázási időszak (20192020. tanév) menüpontban.
A korábbi tanévek feladatsorai a Köznevelés\Középfokú felvételi eljárás\Központi írásbeli feladatsorok, javítási útmutatók menüpontban találhatók meg.

3. Mentesül-e a központi írásbeli vizsga megírása alól a hosszú időt külföldön töltött vagy nem magyar anyanyelvű tanuló?

A felvételi eljárás szabályait a köznevelési intézmények az alapító okiratukban, szakmai alapdokumentumaikban, valamint az iskola helyi pedagógiai programjában foglaltak alapján határozzák meg. Az iskoláknak a felvétel feltételeként minden jelentkezőre vonatkozóan egyformán érvényes feltételeket kell meghatározniuk egy adott tanulmányi területen belül, külön megjelölve a jelentkező sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (a továbbiakban: SNI) tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket. A középfokú felvételi eljárás során kizárólag az SNI tanuló élhet az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogokkal.
Az a diák, aki valamilyen okból nem tud részt venni a központi írásbeli felvételi vizsgán, az általa továbbtanulásra választott intézménnyel (ez nem feltétlenül azonos az írásbelit írató középiskolával) egyedileg egyeztethet arról, hogy milyenek a helyi szabályok, mire számíthat a középiskola saját felvételi eljárásában való részvételre vonatkozóan. Kizárólag a középfokú iskola igazgatójának joga, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában az érintett tanuló speciális helyzetét figyelembe vegye. Ha egy gyermeknek a központi írásbeli vizsgán elért eredményét a magyar nyelv ismerete befolyásolja, vagy önhibáján kívül nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán valamelyik (vagy mindkét) vizsgatárgyból, úgy az iskola igazgatójának van joga annak az engedélyezésére, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában ezt a követelményt pótolhassa. A felvételi eljárás során figyelembe vehető hozott pontok kiszámítása, valamint a külföldi általános iskolai bizonyítványok továbbtanulás céljából történő elismerése szintén annak az oktatási intézménynek a hatáskörébe tartozik, amelyben a tanuló a tanulmányait folytatni kívánja.

4. Milyen mentességet kaphat a központi írásbeli vizsgán az SNI/BTM tanuló?

A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezők számára részletes tájékoztató készült, mely IDE kattintva érhető el.

5. Ki írhatja meg a pótló alkalommal a központi írásbeli vizsgát?

A pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatják meg, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
A jogszabályban leírtak alapján a vizsgázók által benyújtott, indoklással alátámasztott írásos kérelem mérlegelése, a benyújtott igazolások elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre. A kérdésre vonatkozóan a jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, lehetséges minden olyan indok elfogadása, amely a vizsgázónak fel nem róható. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

6. Mi a teendő, ha a tanuló nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán (pl. eltört a keze, kórházban van)?

A tanulónak és szüleinek fel kell vennie a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a tanuló jelentkezni szeretne a középfokú felvételi eljárás során, és ott kérni, hogy mivel – saját hibáján kívül, neki fel nem róható ok miatt – a gyermek nem tud részt venni a központi írásbeli felvételin, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában ezt a követelményt pótolhassa. A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, ám erre nem köteles.

A jelentkezés menetére, a tanulói adatlap és a jelentkezési lapok kitöltésére, aláírására vonatkozó kérdések

1. Kinek nem kell beküldenie tanulói adatlapot és jelentkezési lapot a középfokú felvételi eljárás során?

Nem kell tanulói adatlapot és jelentkezési lapot kitöltenie a 8 vagy a 6 évfolyamos gimnáziumi oktatásban a 8. évfolyamot végző tanulónak, ha:

  • a tanuló nem vált iskolát, vagy
  • iskolát vált ugyan, de a fogadó középfokú iskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül kívánja átvenni a tanulót.

2. Annak a tanulónak, aki már középiskolai tanuló, iskolaváltás esetén kell-e tanulói adatlapot és jelentkezési lapot beküldenie?

Az Nkt. 50. § (1) bekezdése szerint:
„... A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt..."
Ha egy tanuló már középiskolába jár, egy másik középiskolában való továbbtanulása kizárólag átvétellel történik. Ennek módját és feltételrendszerét a „fogadó" középiskola igazgatója határozza meg.
Amennyiben a középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül kívánja átvenni a tanulót a 9. évfolyamra, maga szabja meg az átvétel követelményeit, pl. különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről. Átvételre a tanév során – tehát szeptember 1. és augusztus 31. között – bármikor sor kerülhet.
Amennyiben azonban a választott középiskola igazgatója úgy határoz, az átvétel feltételéül szabhatja, hogy a jelentkező – az összes többi jelentkezővel azonos feltételek mellett – felvételizzen a középfokú felvételi eljárás keretében a 9. évfolyamra. A tanulónak ebben az esetben – a tanév rendjében megadott határidők szerint – jelentkezési lapot és tanulói adatlapot kellett benyújtania a KIFIR rendszerben.
A felvételi lapok kitöltését a jelentkezőnek, illetve a szülőnek önállóan kell kezdeményeznie, ha a jelentkezőnek jelenleg magyarországi általános iskolával nincs tanulói jogviszonya, például a jelentkező jelenleg egy magyarországi középfokú iskolával áll tanulói jogviszonyban. Az egyéni jelentkezés során a felvételi lapokat (tanulói adatlap és jelentkezési lap(ok)) a jelentkezőnek, illetve a szülőnek a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani, majd kinyomtatva, aláírásokkal ellátva továbbítania kell a továbbtanulásra kiszemelt középfokú iskolákba, illetve az Oktatási Hivatalba.

3. Kinek kell aláírnia a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t?

A felvételi lapok aláírására vonatkozóan részletes tájékoztató készült, mely IDE kattintva érhető el.

A felvételi jegyzékre, a rangsorokra és a végeredményre vonatkozó kérdések

1. Mit tartalmaz a jelentkezők felvételi jegyzéke?

A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező – ha nem ad meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. A tanuló a jelentkezési lapjának megfelelő rovatában kizárhatja oktatási azonosítójának a közlését, és helyette megadhatja azt a jeligét, amelynek alkalmazásával az általa elért eredmény kifüggeszthető. Az így megadott jeligék alkalmazásával kell a felvételi vizsga után a jelentkezők rangsorolását is nyilvánosságra hozni.
A jelentkezők felvételi jegyzékét tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi, az adott tanulmányi területre jelentkező feltüntetésével. A jelentkezők felvételi jegyzéke a jelentkező azonosító adata (oktatási azonosító vagy jelige) mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét.

2. Mikor és hogyan lehet megváltoztatni a tanulmányi területek sorrendjét?

A felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információ alapján a tanulóknak lehetőségük van eredeti továbbtanulási szándékuk megváltoztatására. Ilyenkor módosító tanulói adatlapot kell kitölteni a felvételi lapok kitöltésével megegyező módon (a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módosítási időszakban), majd a módosítást követően a módosító tanulói adatlapot ki kell nyomtatni, alá kell írni és célszerűen könyvelt postai küldeményként postára kell adni a módosító adatlapon megtalálható címre.
A módosítás során tanulmányi területet törölni nem lehet, azonban azok eredetileg beírt sorrendje átalakítható, illetve új tanulmányi terület felvételére is van lehetőség, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon szerepelt. Új tanulmányi terület csak a már szereplő iskolákon belül, és csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Az egyeztetés tényéről a módosító tanulói adatlapot előállító általános iskolának nem szükséges meggyőződnie. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon feltüntetni! A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti.

3. Mikor érdemes élnie a tanulónak a módosítás lehetőségével?

A jelentkező számára a módosítás lehetősége akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján esetleg megváltozott a saját felvételi elképzelése. Inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb. Új tanulmányi terület felvétele azonban - az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján - csak olyan középfokú iskolában lehetséges, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni.

4. Mit tartalmaz az ideiglenes felvételi rangsor?

A középfokú iskola igazgatója az Oktatási Hivataltól megkapott jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E" betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.

5. Azonos pontszám esetén hogyan kell a tanulókat rangsorolni?

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. § (3) bekezdése szerint, a felvételi eljárásban az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül a rangsoroláskor előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzet mibenlétét az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni.

6. Hogyan alakul ki a végeredmény, az egyeztett felvételi jegyzék?

Az Oktatási Hivatal az igazgatók által - tanulmányi területenként - meghatározott felvehető tanulói létszámnak megfelelően, és a módosító kérelmeket is figyelembe véve, a felvételi rangsorok alapján megállapítja, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el. Az intézményi listák beérkezését követően a Hivatal egy erre a célra kifejlesztett szoftver segítségével állapítja meg, hogy a tanuló hová nyert felvételt (egyeztetett felvételi jegyzék). Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a szoftver a tanulót az általa meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi el, amelyen az iskola jelezte, hogy felvenné, és egyben belefér a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyek a tanuló által megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a tanuló jelentkezését.

7. Megelőzhet-e a felvételi során jobb eredményt elért tanulót egy rosszabb eredményt elért tanuló?

A jelentkezők rangsorolásának algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről egy jelentkező kiessen pusztán azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelölte meg. Egy adott iskola adott tanulmányi területén egy jobb teljesítményt elért tanulót, ha őt még nem vették fel egy általa inkább preferált (előrébb sorolt) másik tanulmányi területre, nem előzhet meg a felvételnél egy itt rosszabb eredményt elért tanuló. A rangsorból való kiesésnek két oka lehet: az egyik, hogy az illetőt egy általa magasabbra rangsorolt helyre már felvették, a másik, hogy az adott tanulmányi területre a felvehetők létszáma nála jobb felvételi eredménnyel rendelkező tanulókkal már betelt.

8. Lehetséges-e több helyre is felvételt nyerni?

Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a szoftver a tanulót az általa meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi el, amelyen az iskola jelezte, hogy felvenné, és egyben belefér a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyek a tanuló által megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a tanuló jelentkezését.

A külföldi és a külföldről hazatérő jelentkezők felvételi eljárásban való részvételére vonatkozó kérdések

1. Külföldi és a külföldről hazatérő jelentkezők számára hogyan zajlik a felvételi eljárás?

A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai ugyanazok a külföldi tanuló és a külföldről hazatérő tanuló esetében, mint a többi tanulónál.
A felvételi eljárással kapcsolatban az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak menüpont alól letölthető „Felvételi a középfokú iskolákban" című tájékoztató kiadvány részletes áttekintést nyújt a felvételi eljárás menetéről és az eljáráshoz kapcsolódó határidőkről. A középfokú felvételi eljárás feladatainak időrendi áttekintése szintén a fenti menüpontból tölthető le.

2. Részt kell-e vennie a külföldi és a külföldről hazatérő jelentkezőknek a központi írásbeli vizsgán? Mit kell a jelentkezési lapra írni, ha a jelentkezőnek nincs oktatási azonosítója?

Amennyiben a továbbtanulásra kiválasztott intézmény előírja a felvétel feltételeként a központi írásbeli vizsgát, úgy a tanulónak a mindenkori tanév rendjében megjelölt időpontig a www.oktatas.hu honlapról letölthető „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP" benyújtásával kell jelentkeznie a központi írásbeli vizsgá(k)ra. Ez a jelentkezési lap csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezésre kell használni.
A „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP"-ot abba a vizsgát meghirdető középiskolába (a megfelelő feladatellátási helyre) kell a tanulónak benyújtania, ahol a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. A tanuló maga dönti el, melyik vizsgaszervező intézménybe nyújtja be a központi írásbeli vizsgára való jelentkezési lapját, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a felvételi eljárás keretében melyik középfokú intézménybe kíván majd jelentkezni, és milyen jelentkezési sorrendet jelöl meg. A központi írásbeli vizsga „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAPján" a magyarországi oktatási azonosítóval nem rendelkező tanulónak az oktatási azonosító mezőt üresen kell hagynia, a központi írásbeli vizsgák adminisztrációs rendszerében ennek az adatnak a feltüntetése külföldi tanulók esetében nem szükséges.

3. Csak Magyarországon tehető le a központi írásbeli vizsga?

A felvételi eljárás során – a hatályos jogszabályok szerint – a központi írásbeli vizsgát egy középiskola (vizsgaszervező iskola) szervezi meg. A vizsgaszervező iskola biztosítja a vizsga helyszínét, a tanári felügyeletet, a dolgozatokat a vizsgaszervező iskola javítja ki, illetve és a vizsga eredményét tartalmazó értékelő lapot szintén a vizsgaszervező iskola állítja ki. A jogszabályban foglaltaktól való eltérésre, és a vizsga megírására egy külföldi helyszínen nincs lehetőség.

4. Kaphat-e kedvezményt a központi írásbeli vizsga során az a külföldi jelentkező, akinek nem anyanyelve a magyar nyelv?

A felvételi eljárás nyilvánvalóan magyar nyelven folyik, és a magyar felvételi eljárás szabályait kell ennek során alkalmazni minden jelentkezőre vonatkozóan. A jogszabályok ilyen esetekben nem teszik lehetővé kedvezmények alkalmazását.
Amennyiben a külföldi tanuló – különösen a magyar nyelv területén – a magyar oktatási rendszertől eltérő alapismereteket, alapkészségeket szerzett, ahhoz, hogy tanulmányait a magyar rendszerben folytassa ezeket a hiányosságokat a tanuló érdekében pótolni, kiegyenlíteni szükséges. Ennek területeit, illetve módját (felvétel esetén) az igazgatónak kell meghatároznia. A felvételi vizsga egyik célja, hogy felmérje, a tanuló mennyire alkalmas a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Ha a felvételi vizsgán azért lenne eredménytelen, mert az alapvető nyelvi készségei, ismeretei hiányoznak, akkor az számára a későbbiekben is vélelmezhetően kudarcot hozhatna.

5. Mi a teendő, ha a külföldi vagy a külföldről hazatérő jelentkező nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán?

Amennyiben a tanuló olyan középiskolába szeretne jelentkezni, amely a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, azonban - sem a normál, sem a pótló alkalommal - nem tud részt venni ezen, vegyék fel a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a középfokú felvételi eljárás során jelentkezést szeretnének benyújtani. Kérjék, hogy mivel a gyermek nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában ezt a követelményt pótolhassa. A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 50. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, ám erre nem köteles.

6. Hogyan kell jelentkezni a külföldi vagy a külföldről hazatérő tanulónak a középfokú iskolákba?

Amennyiben a jelentkezőnek Magyarországon működő, magyar tanrend szerint oktató intézménnyel jelenleg nincs tanulói jogviszonya, úgy a felvételi eljárást a tanulónak, illetve gondviselőjének önállóan kell kezdeményeznie. A középfokú felvételi eljárás során az egyéni jelentkezők a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program – egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén állíthatják elő a felvételi dokumentumaikat, majd kinyomtatva - célszerűen könyvelt postai küldeményként - továbbítaniuk kell a jelentkezési lapo(ka)t a továbbtanulásra kiszemelt középfokú iskolá(k)ba, illetve a tanulói adatlapot az Oktatási Hivatalba.

Az egyéni jelentkezés módjára vonatkozó információk, valamint a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program – egyéni jelentkezők számára létrehozott felülete a www.oktatas.hu oldalon a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak menüpont alatt minden év január közepén elhelyezésre kerül.
A kézzel kitöltött felvételi lapok feldolgozására nincs lehetőség, ezért NE HASZNÁLJÁK az interneten különböző honlapokon megtalálható, korábbi tanévi felvételi lap nyomtatványokat.

7. Szükséges-e oktatási azonosítót igényelni a jelentkezés előtt?

A felvételi eljárásban használatos jelentkezési lapra az egyéni jelentkezés során a magyarországi oktatási azonosítóval nem rendelkező tanulónak az oktatási azonosítót a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program – egyéni jelentkezők számára létrehozott felülete automatikusan generálja majd.

8. Hogyan kell kiszámolni a hozott pontokat a külföldi vagy a külföldről hazatérő tanulónak?

A külföldi általános iskolai bizonyítványok továbbtanulás céljából történő elismerése annak az oktatási intézménynek a hatáskörébe tartozik, amelyben a tanuló a tanulmányait folytatni kívánja. A felvételi eljárás során figyelembe vehető hozott pontok kiszámítását a külföldi tanulmányokat folytató tanulók esetében egyedileg, a választott iskolák igazgatójával kell egyeztetni.
A külföldön megszerezett általános iskolai bizonyítványok elismerésére vonatkozóan részletes tájékoztató olvasható a www.oktatas.hu honlapon a Képesítések elismertetése/Külföldön szerzett oklevelek, bizonyítványok elismerése/Általános iskolai bizonyítvány menüpontban.

9. Mit tehet a külföldi vagy a külföldről hazatérő jelentkező, ha nem nyer felvételt egy középfokú iskolába sem, de Magyarországon kíván tanulni?

Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel.
Ha az általános felvételi eljárás időszakában a tanuló nem nyert felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, akkor használja ki a rendkívüli felvételi időszakot. Ekkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. A rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de a Hivatal segítséget nyújt azzal, hogy azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, tájékoztatásul közzéteszi a honlapján (www.oktatas.hu)