Középfokú beiskolázás - Gyakran ismételt kérdések

2023. március 30.

A tanulmányi területre, a felvételi tájékoztatóra, és a felvételi pontszámok kiszámítására vonatkozó kérdések

1. Mi a tanulmányi terület és miért fontos?

A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltételek szerint jelentkezhetnek a tanulók. Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le. A tanulmányi terület nem egyezik meg az osztállyal, kizárólag a felvételi eljárás során van szerepe, ugyanis egy tanulmányi területre felvételt nyerő jelentkezőkből több osztály is kialakítható, de lehetséges az is, hogy az iskola több tanulmányi területre felvételt nyert tanulókból szervez a későbbiek során egy osztályt.

2. Honnan lehet megtudni a tanulmányi terület kódját?

A középfokú iskolák a tanulmányi területeik fő jellemzőit, és négyjegyű kódját a KIFIR rendszerben rögzítik, valamint ugyanitt, illetve honlapjukon elhelyezik a felvételi tájékoztatójukat október 20-áig. Ezen időpont után a tanulmányi területek és a nyilvánosságra hozott felvételi tájékoztatók közötti keresés megkönnyítéséhez a www.oktatas.hu oldalon a KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín kereső link alatt kereső felület áll rendelkezésre.

3. Milyen kötelező tartalmi elemei vannak a felvételi tájékoztatónak?

A középfokú iskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 32. § (4), valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 149 § (1) és 153 § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően:

a középfokú iskola OM azonosítóját, feladatellátási helyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,
a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen az EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait,
a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,
ha az iskola szóbeli vizsgát vagy az EMMI rendelet 27. § (5) bekezdés szerinti képesség-, készségfelmérést szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét,
ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást,
ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a középfokú iskolai évfolyamokra,
ha a középfokú iskola előírja a központi írásbeli vizsgán történő részvételt, a felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a központi írásbeli vizsga szervezésére, illetve a vizsga eredményének az adott iskola felvételijébe való beszámítására vonatkozó egyedi, valamint a felvételi lebonyolításával kapcsolatos egyéb technikai információkat (pl. az iskola kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit tartalmazó értékelő lap másolatának csatolását a jelentkezési laphoz) is,
ha a szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez köti, úgy a pályaalkalmassági követelményeket,
a szakképző intézmény a felvételi tájékoztatóban közzéteszi az általa oktatott szakmák körét és azok ágazatát.

4. Melyek a felvételi pontszámok meghatározásának szabályai?

A középfokú iskola a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A középfokú felvételi eljárásban – a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel (nemzetiségi) – csak központi írásbeli vizsga tartható. A központi írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán történő részvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán.
Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani. A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie, függetlenül attól, hogy az intézmény csupán az egyik, vagy mindkét tárgyból kéri-e a központi írásbeli vizsga eredményét. Helyi felvételi vizsga (szóbeli vizsga) csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát [Nkt. 50 § (4) bekezdés].
Ha a szakképző intézményben a felvételi eljárás évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma adott ágazatban több mint háromszorosan meghaladja a felvehető tanulók számát, a szakképző intézmény központi írásbeli vizsgát, illetve szóbeli vizsgát tarthat. [12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet - a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 149. § (3)].
A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

5. Milyen szabályok alapján lehet a hozott pontok, az írásbeli és a szóbeli pontok arányait megállapítani?

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 36. § (3) és (4) bekezdése szerint - a szakképzésről szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 148. § (2) bekezdése értelmében a szakképző intézményekre is kiterjedően - a központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszámnak az iskolai felvételi eljárás egészében megszerezhető felvételi összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50 százalékát képviselnie. Ha a középfokú iskola a 27. § (4) bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika feladatsor megoldása alapján kell számítani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 39. § (3) bekezdése szerint a szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

6. A tanulmányi eredmények alapján megállapított (hozott) pontok kiszámításánál mit lehet, és mit nem lehet figyelembe venni?

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben (ellenőrzőben) található osztályzatoktól, minősítésektől. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.

7. Mely tantárgyak osztályzatait lehet figyelembe venni a tanulmányi eredmények alapján megállapított (hozott) pontok kiszámításakor?

A hozott pontok megállapításakor a tanulmányi eredmények esetében az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatójában minden a fentiekre vonatkozó tájékoztatást köteles nyilvánosságra hozni.

8. Hogyan vehető figyelembe a testnevelés tanulmányi területterületen a szükséges képességek, készségek vizsgálatának eredménye?

Amennyiben a középfokú iskola testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A rendelet 28. § (5) bekezdése szerint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet. A szükséges képességek, készségek meglétét vizsgáló gyakorlati vizsga eredménye az összpontszámba tehát nem számítható be, pontszámmal a vizsga nem értékelhető. A vizsga eredményeként az állapítható meg, hogy a tanuló az adott gyakorlati vizsgán megfelelt, vagy nem felelt meg a követelményeknek. A gyakorlati vizsga az általános felvételi eljárás időszakában szervezhető meg.

9. Szükséges-e a köznevelési típusú sportiskolai tanulmányi területre való felvételhez a sportiskolai felvételi alkalmassági vizsgálat eredménye?

Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek. A vizsgálat eredménye az összpontszámba nem számítható be, pontszámmal a vizsgálat nem értékelhető. A vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a tanuló az adott vizsgálaton megfelelt, vagy nem felelt meg a követelményeknek. A vizsgálat eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet.

10. Szakképző iskolákban szükséges-e a pályaalkalmassági és egészségügyi követelményeknek való megfelelés vizsgálata?

A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. Ezeket a követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak.

11. Hol találhatok információt a középfokú iskolák előző évi felvételi ponthatáraira vonatkozóan?

A középfokú iskolába történő felvételi eljárás során nem értelmezhető a középiskolai „felvételi ponthatárok” kifejezés. Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) nem gyűjt be adatot arról, hogy egy adott középiskola adott tanulmányi területén mennyi az elérhető felvételi összpontszám, vagy, hogy a felvételt nyert tanulók hány pontot értek el az adott tanulmányi területen lefolytatott felvételi eljárás során. Nem rendelkezik információval továbbá arról sem, hogy az adott intézmény a szóbeli vizsgán történő részvételt milyen további egyedi intézményi feltételekhez kötötte.

Az intézmények évente határozzák meg tanulmányi területeiket, azok jellemzőit, a felvételi követelményeket és a felvehető tanulók létszámát, évente változik azon tanulók száma, akik az adott tanulmányi területre jelentkezést nyújtanak be. Az egyes tanévek felvételi eljárására vontakozó adatok vizsgálata csak korlátozott mértékben ad lehetőséget arra, hogy abból a jelen tanévi felvételi eljárásra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni. A pontszámítás módszerének helyi változásai mellett a felvételi eljárás során a jelentkezői teljesítmények, jelentkezési preferenciák és az intézményekben feltölthető felvételi kapacitás együtt határozza meg a tanulmányi területeken a ponthatárokat, így annak jövőbeni alakulása nem határozható meg a korábbi felvételi adatokból. A www.oktatas.hu honlapon az előző tanévek felvételi eljárásaira vonatkozóan több információ érhető el, melyek a középfokú iskolák által meghirdetett tanulmányi területek adatait is tartalmazzák. A leendő középiskolások és szüleik segítségére, tájékoztatására kereső program is készült, amelynek használatával az elmúlt évek felvételi eredményei között lehet keresni. Ezek az információk az alábbiak szerint találhatók meg a honlapunkon:

- Köznevelés\Köznevelési közérdekű adatok\Köznevelési intézménykereső
- Köznevelés/Köznevelési közérdekű adatok/Köznevelési intézmények a számok tükrében/Középfokú beiskolázási statisztikák menüpont.

A központi írásbeli vizsgára vonatkozó kérdések

1. Hogyan kell a középiskolának jeleznie az Oktatási Hivatalnak, hogy központi írásbeli vizsgát kíván szervezni?

A középfokú iskolának a tanulmányi területek meghatározásakor a KIFIR programrendszerben – október 20-ig – kell megadnia, hogy az adott tanulmányi területen kéri-e a jelentkezőktől a központi írásbeli vizsga eredményét. Ha az intézmény valamely tanulmányi területén kéri a központi írásbeli vizsga eredményét, rögzítenie kell azt is, hogy melyik vizsgatárgy (matematika, magyar vagy mindkét vizsgatárgy) eredményét kéri a jelentkezőktől. Az intézménynek a központi írásbeli vizsga szervezésének szándékát egyéb módon nem szükséges jeleznie az Oktatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal).
Amennyiben a középfokú iskola valamely tanulmányi területen előírja a központi írásbeli vizsga valamelyik típusát egyik vagy mindkét tárgyból, úgy ezt a felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra kell hoznia. Amennyiben a középfokú iskola bármely tanulmányi területén kéri bármely vizsgatárgyból a központi írásbeli vizsga eredményét, úgy köteles a központ írásbeli vizsgát az adott vizsgatípusban mindkét tárgyból megszervezni.
Amennyiben a középfokú iskola nem rögzít olyan tanulmányi területet, amelyen figyelemben veszik a központi írásbeli vizsga eredményét, úgy nincs arra lehetősége, hogy a központi írásbeli vizsgát megszervezze.

2. Hol találom a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények listáját?

A központi írásbeli vizsgát szervező intézmények listája a Hivatal honlapján – www.oktatas.hu - a KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín kereső linken érhető el. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét a Hivatal november 16-ig teszi közzé a fenti linken.

A keresőfelületen az alábbi szempontok szerint lehet keresni:

vizsgaszervező intézmény megyéje,
vizsgaszervező intézmény városa,
vizsga típusa (9. évfolyamos vizsgatípus, 6 évfolyamos gimnáziumi vizsgatípus, 8 évfolyamos gimnáziumi vizsgatípus.

A program megjeleníti a keresésnek megfelelő intézmények számát, valamint lehetőséget biztosít a találati eredmény letöltésére pdf illetve xlsx formátumban.

3. Hogyan kell a tanulónak jelentkeznie a központi írásbeli vizsgára?

Amennyiben a továbbtanulásra kiválasztott intézmény előírja a felvétel feltételeként a központi írásbeli vizsgát, úgy a tanulót a mindenkori tanév rendjében megjelölt időpontig a „JELENTKEZÉSI LAP KÖZPONTI ÍRÁSBELI VIZSGÁRA" űrlap kitöltésével és a kiválasztott vizsgaszervező intézménybe történő továbbításával kell jelentkeztetni. Az űrlap kitölthető elektronikusan Ügyfélkapu azonosítást követően az erre szolgáló program használatával, valamint hagyományosan, papír alapon is. Amennyiben az elektronikus kitöltést választják, a jelentkezési lap továbbítása is közvetlenül elektronikusan történik a vizsgaszervező intézmény részére. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét a Hivatal november 16-ig teszi közzé a honlapján. A letölthető űrlap, illetve az elektronikus kitöltésre szolgáló programfelület is ettől az időponttól lesz elérhető a www.oktatas.hu oldalon. Ez a jelentkezés csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a középfokú iskolákba való jelentkezéssel amelyhez külön felvételi lapok (tanulói adatlap és jelentkezési lap(ok)) benyújtása szükséges.

4. Meg lehet-e később változtatni a központi írásbeli vizsga megírásának helyszínét?

Amennyiben a tanuló jelentkezési lapját a jelentkezési határidőig benyújtják bármely vizsgaszervező intézménybe, de előre nem látott esemény – pl. költözés – miatt nem megoldható a részvétele az adott intézményben az írásbeli vizsgán, úgy a jelentkezési határidőt követően nincs más lehetőségük, mint keresni egy másik vizsgaszervező középfokú iskolát, és ott az iskola igazgatójával egyeztetni arról, hogy fogadja-e még a késve benyújtott jelentkezést. A jelentkezés fogadásához az Oktatási Hivatal engedélye nem szükséges, annak a jelentkezési határidő utáni elfogadásáról a középfokú iskola igazgatója dönt. A vizsga adminisztrációs rendszerében minden évben biztosítja még a központi írásbeli vizsgák megírása előtt, január hónapban a tanulói adatok megváltoztatásának, illetve a program decemberi lezárása óta az intézményhez érkezett új tanulói jelentkezések rögzítésének lehetőségét. Amennyiben a jelentkező azt jelezte, hogy másik vizsgaszervező középiskolában kívánja megírni a központi írásbeli felvételi vizsgát, a jelentkezését törölni kell ahhoz, hogy az új vizsgaszervező iskola rögzíteni tudja azt.

5. Mentesül-e a központi írásbeli vizsga megírása alól a hosszú időt külföldön töltött vagy nem magyar anyanyelvű tanuló?

A felvételi eljárás szabályait a köznevelési intézmények az alapító okiratukban, szakmai alapdokumentumaikban, valamint az iskola helyi pedagógiai programjában foglaltak alapján határozzák meg. Az iskoláknak a felvétel feltételeként minden jelentkezőre vonatkozóan egyformán érvényes feltételeket kell meghatározniuk egy adott tanulmányi területen belül. A középfokú felvételi eljárás során kizárólag a különleges bánásmódot igénylő tanuló élhet az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogokkal.

Az a diák, aki valamilyen okból nem tud részt venni a központi írásbeli felvételi vizsgán, az általa továbbtanulásra választott intézménnyel (ez nem feltétlenül azonos a vizsgaszervező középfokú iskolával) egyedileg egyeztethet arról, hogy milyenek a helyi szabályok, mire számíthat a középiskola saját felvételi eljárásában való részvételre vonatkozóan. Kizárólag a középfokú iskola igazgatójának joga, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában az érintett tanuló speciális helyzetét figyelembe vegye. Ha egy tanulónak a központi írásbeli vizsgán elért eredményét a magyar nyelv ismerete befolyásolja, vagy önhibáján kívül nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán valamelyik (vagy mindkét) vizsgatárgyból, úgy az iskola igazgatójának van joga annak az engedélyezésére, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában ezt a követelményt pótolhassa. A felvételi eljárás során figyelembe vehető hozott pontok kiszámítása, valamint a külföldi általános iskolai bizonyítványok továbbtanulás céljából történő elismerése szintén annak az oktatási intézménynek a hatáskörébe tartozik, amelyben a tanuló a tanulmányait folytatni kívánja.

6. Milyen mentességet kaphat a központi írásbeli vizsgán a különleges bánásmódot igénylő (SNI/BTMN) tanuló?

A különleges bánásmódot igénylő (SNI, BTMN) jelentkezők számára részletes tájékoztató készült, mely IDE kattintva érhető el.

7. Milyen előírások vannak a kézírásra vonatkozóan a központi írásbeli vizsgán?

A felvételi feladatlapok kitöltésének írásmódjáról, a betűtípus használatáról nem rendelkeznek a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályok. Így a vizsgán folyóírással, illetve nyomtatott betűkkel is lehet írni. A kézírás lehet bármilyen betűtípusú. Arra viszont a vizsgázónak ügyelnie kell, hogy a leírt szöveg helyesírási szempontból egyértelmű legyen: ékezetek hossza, nagy kezdőbetűk, szóközök stb.

A vizsgázónak olyan írásmódot kell tehát alkalmaznia, amely alapján minden, a megoldása helyesírásával kapcsolatos kérdés egyértelműen eldönthető. Ha a felvételiző olyan betűformát és/vagy írásmódot alkalmaz, amely nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek. Figyelni kell arra is, hogy ha a fogalmazás feladatban a nyomtatott betűs írásmód oly mértékben eltér a szabályostól, hogy az olvasás (befogadás) komolyabb nehézségekbe ütközik, az írásképre 0 pont is adható.

8. Ki írhatja meg a pótló alkalommal a központi írásbeli vizsgát?

A pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatják meg, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
A jogszabályban leírtak alapján a vizsgázók által benyújtott, indoklással alátámasztott írásos kérelem mérlegelése, a benyújtott igazolások elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre. A kérdésre vonatkozóan a jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, lehetséges minden olyan indok elfogadása, amely a vizsgázónak fel nem róható. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

9. Mi a teendő, ha a tanuló nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán (pl. eltört a keze, kórházban van)?

A tanulónak és szüleinek fel kell vennie a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a tanuló jelentkezni szeretne a középfokú felvételi eljárás során, és ott kérni, hogy mivel – saját hibáján kívül, neki fel nem róható ok miatt – a tanuló nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában ezt a követelményt pótolhassa. A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. §-a és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, ám erre nem köteles.

10. Szabálytalanságot tapasztaltam a központi írásbeli vizsga lebonyolítása során. Hová fordulhatok?

Elsőként az iskola vezetőjével célszerű felvenni a kapcsolatot, és kérni az eset kivizsgálását. Fentieken túl a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontja alapján, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 29. § alapján elsősorban az iskola fenntartója jogosult és kötelezett az intézmény jogszerű működésének ellenőrzésére, így amennyiben úgy vélik, hogy a felvételi eljárás lebonyolítása nem megfelelően történt, úgy panaszukkal az iskola fenntartójához is fordulhatnak.

11. A központi írásbeli felvételi vizsgára való online bejelentkezéshez a szülőnek vagy a tanulónak kell ügyfélkapuval rendelkeznie?

Tekintettel arra, hogy a középfokú felvételi eljárás számos ponton a szülők felelős döntését igényli, ezért a központi írásbeli vizsga jelentkezés beküldésére szolgáló program használatához szükséges regisztráció – így a program használata is – csak 18. életévét betöltött személy Ügyfélkapu hozzáférésével végezhető el.

A jelentkezés menetére, a tanulói adatlap és a jelentkezési lapok kitöltésére, aláírására vonatkozó kérdések

1. Kinek nem kell beküldenie tanulói adatlapot és jelentkezési lapot a középfokú felvételi eljárás során?

Nem kell tanulói adatlapot és jelentkezési lapot kitöltenie a 8 vagy a 6 évfolyamos gimnáziumi oktatásban a 8. évfolyamot végző tanulónak, ha:

a tanuló nem vált iskolát, vagy
iskolát vált ugyan, de a fogadó középfokú iskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül kívánja átvenni a tanulót.

2. Annak a tanulónak, aki már középiskolás, iskolaváltás esetén kell-e tanulói adatlapot és jelentkezési lapot beküldenie?

A Nkt. 50. § (1) bekezdése valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. § (1) bekezdése szerint a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.
A Nkt. 57. § (1) bekezdése alapján:
„...Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi, szakgimnáziumi, szakiskolai nevelés-oktatásba való bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség."
Ha egy tanuló már középiskolába jár, egy másik középiskolában való továbbtanulása kizárólag átvétellel történik. Ennek módját és feltételrendszerét a „fogadó" iskola igazgatója határozza meg.
Amennyiben a középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül kívánja átvenni a tanulót a 9. évfolyamra, maga szabja meg az átvétel követelményeit, pl. különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről. Átvételre a tanév során – tehát szeptember 1. és augusztus 31. között – bármikor sor kerülhet.
Amennyiben azonban a választott középiskola igazgatója úgy határoz, az átvétel feltételéül szabhatja, hogy a jelentkező – az összes többi jelentkezővel azonos feltételek mellett – felvételizzen a középfokú felvételi eljárás keretében a 9. évfolyamra. A tanulónak ebben az esetben – a tanév rendjében megadott határidők szerint – jelentkezési lapot és tanulói adatlapot kell benyújtania a KIFIR rendszerben.
A felvételi lapok kitöltését a jelentkezőnek, illetve a szülőnek önállóan kell kezdeményeznie, ha a jelentkezőnek jelenleg magyarországi általános iskolával nincs tanulói jogviszonya, vagyis például abban az esetben is, ha a jelentkező jelenleg egy magyarországi középfokú iskolával áll tanulói jogviszonyban. Az egyéni jelentkezés során a felvételi lapokat (tanulói adatlap és jelentkezési lap(ok)) a jelentkezőnek, illetve a szülőnek a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani, majd kinyomtatva, aláírásokkal ellátva továbbítania kell a továbbtanulásra kiszemelt középfokú iskolákba, illetve az Oktatási Hivatalba.
A középfokú iskolával tanulói jogviszonnyal rendelkező felvételizők esetében az egyéni jelentkezés menetéről szóló részletes tájékoztatást olvashat majd a hivatal honlapján Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató felvételizőknek menüpontban elérhető Tájékoztató a középiskolából (8, 6 évfolyamos gimnáziumból, középiskola 9. évfolyamáról) átvételüket kérő jelentkezőknek cikkben.

3. Kinek kell aláírnia a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t?

A felvételi lapok aláírására vonatkozóan részletes tájékoztató készült, mely IDE kattintva érhető el.

4. Az egyéni adatlapkitöltő program a megadott adatokkal nem találta meg a tanulói nyilvántartásban a jelentkezőt, ezért hibaüzenetet küldött. Mi ebben az esetben teendő?

A tanuló adatainak rögzítésekor a program a megadott adatokat ellenőrzi a tanulói nyilvántartásban, és eltérés esetén hibaüzenetet küld.
Ilyen esetben alábbiak ellenőrzése szükséges:

a személyes adatokat a kiállított okmányon (pl.: személyi igazolványon, diákigazolványon) szereplő adatok alapján, szöveg- és karakteregyezően kell rögzíteni;
több tagból álló vezetéknév vagy keresztnév esetén az okmányon szereplő valamennyi tagot meg kell adni;
születési hely megadása esetében amennyiben az okmányon szerepel kerület is, abban az esetben is elég „Budapest"-ként rögzíteni a születési helyet;
amennyiben a külföldi születési helynél a külföldi és a magyar név egyaránt szerepel az okmányon, a mezőbe az okmányon elsőként feltüntetett adatot kell beírni (pl. ha az okmányon a „Nagyvárad (Oradea, Románia)", „Nagyvárad, Oradea" vagy „Nagyvárad, Románia" szerepel, elegendő a Nagyvárad adat rögzítése).

Amennyiben a fentiek ellenőrzését követően is sikertelen a rögzítés, a kifir@kir.hu címen lehet segítséget kérni.

5. Az egyéni adatlapkitöltő programban milyen számot kell beírni az oktatási azonosító szám mezőbe?

Az oktatási azonosító szerepel a tanuló diákigazolványán, a KRÉTA rendszer tanulói adatok felületén, valamint az iskolai évvégi bizonyítványában is (tizenegy számjegyből álló, 7-tel kezdődő szám).

6. Mi a teendő abban az esetben, ha egy tanuló duplán lett rögzítve az adatlap kitöltő rendszerben?

Az egy tanulóra vonatkozóan különböző felhasználók által (egyéni kitöltés esetén eltérő felhasználók által vagy az egyéni mellett általános iskola által) elkészített adatlapok lassítják az adatfeldolgozás folyamatát. A felvételi eljárás során egy tanulóra vonatkozóan egy érvényes tanulói adatlap tartalma (alapesetben az utoljára beküldött, megfelelő aláírásokkal hitelesített adatlap) dolgozható fel.
A különböző felhasználók által elkészített és beküldött érvényes adatlapokat az adatfeldolgozás során a Hivatal ellenőrzi. Az ellenőrzési folyamatot segíti, ha a különböző felhasználók által történt előállítást jelzik a Hivatal felé a kifir@kir.hu címen.

7. Hogyan rögzíthető szöveges értékelés az adatlapkitöltő programban a tanulmányi eredményekhez?

A program lehetőséget biztosít arra is, hogy az ötfokozatú értékelések helyett egyszerű szöveges értékeléseket rögzítsenek. Szöveges értékelés rögzítéséhez be kell pipálni a tantárgylista alatt található jelölőnégyzetet (Szöveges értékelés megadása), a megadni kívánt eredmény mellett a kék ceruza ikonra kattintani, majd a lenyíló listából választható ki a megfelelő szöveges értékelés.

8. Hogyan lehet az alapbeállítás (magyar nyelv; magyar irodalom; matematika; történelem) tantárgyait visszaállítani a „Tanulmányi eredmények" listába?

A Tanulmányi eredmények blokk „Egyéb tanulmányi eredmény (tantárgy) hozzáadása" listában kizárólag az alapbeállítás tantárgylistájában nem látható tárgyak szerepelnek. Amennyiben az alapbeállítás tantárgyainak valamelyik tárgyát törölték, úgy az eredeti lista visszaállításához a Tanulmányi eredmények törlése gombbal minden eddig rögzített tárgy eredményét törölni kell és a rögzítést újra el kell végezni a „Megadok tanulmányi eredményeket” zöld gombra kattintva.

9. A tanuló a középfokú felvételi időszakban általános iskolát vált. Korábbi iskolája már előállította és beküldte a felvételi adatlapokat, de a tanuló változtatni szeretne a jelentkezésén. Melyik iskolának a feladata az új adatlap és jelentkezési lap(ok) előállítása és postázása?

Amennyiben az iskolaváltás a felvételi jelentkezési határidő előtt történik, a tanuló új jelentkezését az őt átvevő általános iskolának kell rögzítenie.
Amennyiben az iskolaváltás a felvételi jelentkezési határidő után történik, a felvételi eljárás során csak a korábbi iskola tudja szerkeszteni a tanuló jelentkezését. Az új általános iskolának ebben az esetben fel kell vennie a kapcsolatot a korábbi általános iskolával (intézményvezetővel) és amennyiben szükséges, a módosítási időszakban együttműködve állíthatják elő a tanuló módosító tanulói adatlapját. A korábbi iskola által mentett módosító tanulói adatlapot (PDF-et) emailen, a személyes adatok védelme érdekében titkosítva megküldik az új iskolának, így nem szükséges a tanulónak és szüleinek visszamennie a korábbi iskolába az aláírások miatt. A módosító adatlapot ebben az esetben mindkét intézmény hitelesítheti.

10. Mikor és hogyan lehet megváltoztatni a tanulmányi területek sorrendjét?

A felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információ alapján a tanulóknak lehetőségük van eredeti továbbtanulási szándékuk megváltoztatására. Ilyenkor módosító tanulói adatlapot kell kitölteni a felvételi lapok kitöltésével megegyező módon (a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módosítási időszakban).

A módosítás során tanulmányi területet törölni nem lehet, azonban azok eredetileg beírt sorrendje átalakítható, illetve új tanulmányi terület felvételére is van lehetőség, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon szerepelt. Új tanulmányi terület csak a már szereplő iskolákon belül, és csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Az egyeztetés tényéről a módosító tanulói adatlapot előállító általános iskolának nem szükséges meggyőződnie. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon feltüntetni! A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti.

11. Módosítható-e a kinyomtatott és beküldött tanulói adatlap és jelentkezési lap(ok) tartalma a jelentkezési határidő lejárta előtt.

Az elektronikus adatlapkitöltő rendszerben a tanulóra vonatkozóan elkészített jelentkezés elektronikusan akár többször is módosítható, véglegesíthető a jelentkezési határidő lejártáig. Érvényes jelentkezése azonban csak akkor lesz a tanulónak, ha a tanulói adatlap beérkezik a hivatal feldolgozó központjába.

A beérkezett tanulói adatlapok közül az időben utoljára beküldött és megfelelően hitelesített adatlap tartalma írja csak felül a korábbi jelentkezést. Amennyiben tehát a jelentkezőnek már van beérkezett érvényes adatlapja, azt az elektronikus rendszerben elvégzett módosítás nem törli és nem is írja felül egészen addig, amíg a későbbi dátummal beküldött és megfelelően hitelesített adatlap a feldolgozó központba be nem érkezik.
A kinyomtatott, postai úton beküldött vonalkódos adatlapokon utólag, kézzel ne javítsanak, és NE írjanak rá semmit (az aláírások kivételével), mert a kézzel megjelölt változtatások feldolgozása nem lehetséges! Amennyiben módosítani kell az adatokban, a programban elvégzett változtatást követően az adatlapot ismét ki kell nyomtatni.
Amennyiben a tanuló új jelentkezésében egy megjelölt középiskola törlésre kerül, abban az esetben az érintett középiskola felé is jelezni kell a jelentkezés visszavonását. Ellenkező esetben a középfokú iskola hiányolni fogja a jelentkezőt az Oktatási Hivatal által az iskola számára átadott jelentkezői listából.

12. Meddig van lehetőség módosítani a jelentkezést a középfokú felvételi eljárás során?

A felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információ alapján a tanulóknak egy alkalommal lehetőségük van eredeti továbbtanulási szándékuk megváltoztatására. A jelentkezések módosítását (az aktuális tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott módosítási időszakban) csak a KIFIR rendszerben lehet elvégezni.
A középfokú felvételi eljárás feladatainak időrendi áttekintését IDE kattintva érhetik el.

A tanév rendjéről szóló rendeletben a tanulói adatlapok módosítására meghatározott időszak lejártát követően már nincs lehetőség módosításra (új tanulmányi terület megjelölésére), az elektronikus adatlap kitöltő rendszer is lezárásra kerül.

13. Módosító időszakban újabb intézmény illetve tanulmányi terület felvételére van-e lehetőség?

Új intézmény felvételére nincs lehetőség, csak a már rögzített intézmény(ek)hez lehet újabb tanulmányi területe(ke)t rögzíteni. Amennyiben a középfokú intézmény engedélyezte a jelentkezőnek egy új tanulmányi terület felvételét, a tanulónak a felvételi eljárás módosító időszakában Módosító tanulói adatlapot kell beküldenie, melyen már szerepel az engedélyezett tanulmányi terület is. Felhívjuk a figyelmüket, hogy amennyiben középfokú intézménnyel történt előzetes egyeztetés nélkül vettek fel új tanulmányi területet, az adott tanulmányi terület esetében a jelentkezés elutasítását vonhatja maga után.

14. Egyéni jelentkezés esetén hogyan kap információt a jelentkező arról, hogy a postai úton beküldött adatlapja beérkezett, illetve feldolgozásra került?

A hivatal feldolgozó központjába a felvételi eljárás során több tízezer postai küldemény érkezik, így a küldemény átvételekor még nem rendelkezünk információval arról, hogy mely tanuló adatlapja érkezett be az átvett küldeményben. Legkorábban a postai küldemény feldolgozásakor áll rendelkezésre ez az adat, ezzel egyidőben egyúttal a tanuló egyéni adatlapját előállító felhasználó regisztrációkor megadott e-mail címére automatikus értesítés kerül kiküldésre az adatlap feldolgozásáról.
A tanuló adatlapjának feldolgozottságáról az elektronikus adatlapkitöltő programban is tájékozódhatnak a felhasználók. A felületen a tanuló jelentkezéseinek adminisztrációs előzményeinél nyomon követhetik a tanulói adatlap(ok) státuszát. A jelentkezés státuszai az alábbiak lehetnek:
- Szerkesztés alatt: a tanuló adatainak és a jelentkezéseinek rögzítése folyamatban van, a felvételi lapok véglegesítése még nem történt meg.
- Véglegesítve: a felhasználó a felvételi lapokat véglegesítette (PDF formátumban mentette, nyomtatta).
- Feldolgozva: A tanulói adatlap beérkezett a hivatal feldolgozó központjába, az adatlap feldolgozása megtörtént.

A felvételi jegyzékre, a rangsorokra és a végeredményre vonatkozó kérdések

1. Mit tartalmaz a jelentkezők felvételi jegyzéke?

A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező – ha nem ad meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. A tanuló a jelentkezési lapjának megfelelő rovatában kizárhatja oktatási azonosítójának közlését, és helyette megadhatja azt a jeligét, amelynek alkalmazásával az általa elért eredmény kifüggeszthető. Az így megadott jeligék alkalmazásával kell a felvételi vizsga után a jelentkezők rangsorolását is nyilvánosságra hozni.
A jegyzék teljes egészében nyilvános kell, hogy legyen. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. § (2) bekezdése szerint a felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi, az adott tanulmányi területre jelentkező feltüntetésével. A kizárólag egy adott tanuló eredményeinek lekérdezésére (megtekintésére) szolgáló lekérdező felületek ezt a feltételt nem teljesítik.
A jelentkezők felvételi jegyzéke a jelentkező azonosító adata (oktatási azonosító vagy jelige) mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét (összpontszámát) és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét. A rangsorban azoknak a tanulóknak az összpontszámát is fel kell tüntetni, akik nem feleltek meg az adott tanulmányi területen a felvétel feltételeinek. Figyelem! A középfokú iskola igazgatója által az iskolai felvételi eljárás befejezését követően tanulmányi területenként elkészített jelentkezők felvételi jegyzéke még nem a végleges felvételi eredményt tükrözi. Amennyiben az intézmény engedélyezi a módosító időszakban új tanulmányi terület felvételét, az az adott tanulmányi területen a felvételi jegyzéken megjelölt tanulói rangsor megváltozását eredményezheti.

2. Egyéni jelentkezés esetén milyen módon lehet visszavonni a jelentkezést?

Ha az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a tanuló egyetlen adatlapját sem dolgozta még fel, akkor a programfelület lezárásáig (a jelentkezési határidő lejártáig) a jelentkező összes adata törölhető az elektronikus adatlapkitöltő rendszerből.

A tanuló postai úton beérkező adatlapja ebben az esetben nem kerül majd feldolgozásra (nem lesz érvényes jelentkezése). Amennyiben a jelentkezési lapo(ka)t szintén elküldték a választott iskolá(k)ba a tanulói jelentkezési lapot, úgy az érintett középfokú iskolá(ka)t a jelentkezés visszavonásáról írásban értesíteni kell.

Az ügyfélkapus regisztrációval előállított felvételi kérelmek esetében különösen figyelni kell arra, hogy a tanuló felvételi dokumentumai az elektronikus beküldés gombra kattintással automatikusan továbbításra kerülnek. A tanulói adatlap a Hivatalba, a jelentkezési lap(ok) a kiválasztott középfokú iskolákhoz. Az elektronikus beküldést követően a jelentkezési kérelem nem vonható vissza, ezért a felvételi lapok előállítását és elektronikus beküldését alapos megfontolás után végezzék el!

Amennyiben a tanulói adatlap feldolgozása már megtörtént, akkor mielőbb fel kell venni a kapcsolatot a megjelölt középfokú intézményekkel, és írásban tájékoztatni kell őket a jelentkezés visszavonásáról. A középfokú intézmények így a rangsoroláskor elutasítják majd a tanulót, helyet adva más jelentkezőknek.

3. Mikor érdemes élnie a tanulónak a továbbtanulási sorrend módosításának lehetőségével?

A jelentkező számára a módosítás lehetősége akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján esetleg megváltozott a saját felvételi elképzelése. Inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb. Új tanulmányi terület felvétele azonban - az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján - csak olyan középfokú iskolában lehetséges, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni.

4. Mit tartalmaz az ideiglenes felvételi rangsor?

A középfokú iskola igazgatója a Hivataltól megkapott jelentkezők listájának felhasználásával – amely már tartalmazza a módosító időszakban az intézmény jóváhagyásával megjelölt új tanulmányi területekre beérkezett jelentkezéseket is – tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E" betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.

5. Azonos pontszám esetén hogyan kell a tanulókat rangsorolni?

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. § (3) bekezdése szerint, a felvételi eljárásban az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül a rangsoroláskor előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye az iskola székhelyének, feladatellátási helye szerinti járásának területén van, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzet mibenlétét az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. A rangsorolásra vonatkozó szabályokat a középfokú intézményeknek a felvételi tájékoztatójukban nyilvánosságra kell hozniuk.

6. Hogyan alakul ki a végeredmény, az egyeztett felvételi jegyzék?

A Hivatal az igazgatók által - tanulmányi területenként - meghatározott felvehető tanulói létszámnak megfelelően, és a módosító kérelmeket is figyelembe véve, a felvételi rangsorok alapján megállapítja, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el. Az intézményi listák beérkezését követően a Hivatal egy erre a célra kifejlesztett szoftver segítségével állapítja meg, hogy a tanuló hová nyert felvételt (egyeztetett felvételi jegyzék). Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a szoftver a tanulót az általa meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi el, amelyen az iskola jelezte, hogy felvenné, és egyben belefér a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyek a tanuló által megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a tanuló jelentkezését.

7. Megelőzhet-e a felvételi során jobb eredményt elért tanulót egy rosszabb eredményt elért tanuló?

A jelentkezők rangsorolásának algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről egy jelentkező kiessen pusztán azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelölte meg. Egy adott iskola adott tanulmányi területén egy jobb teljesítményt elért tanulót, ha őt még nem vették fel egy általa inkább preferált (előrébb sorolt) másik tanulmányi területre, nem előzhet meg a felvételnél egy itt rosszabb eredményt elért tanuló. A rangsorból való kiesésnek két oka lehet: az egyik, hogy az illetőt egy általa magasabbra rangsorolt helyre már felvették, a másik, hogy az adott tanulmányi területre a felvehetők létszáma nála jobb felvételi eredménnyel rendelkező tanulókkal már betelt.

8. Lehetséges-e több helyre is felvételt nyerni?

Nem. Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a szoftver a tanulót az általa meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi el, amelyen az iskola jelezte, hogy felvenné, és egyben belefér a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyek a tanuló által megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a tanuló jelentkezését.

9. Mi a teendő abban az esetben, ha a tanuló egy középfokú iskolába sem nyer felvételt?

Ha az általános felvételi eljárás időszakában a tanuló nem nyert felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, akkor használja ki az aktuális tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott rendkívüli felvételi időszakot. Ekkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. A rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de a Hivatal segítséget nyújt azzal, hogy azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, tájékoztatásul közzéteszi a honlapján. A rendkívüli felvételi eljárást kiíró középfokú iskolák adatai várhatóan május első hetétől lesznek elérhetőek a www.oktatas.hu honlapon.

A külföldi és a külföldről hazatérő jelentkezők felvételi eljárásban való részvételére vonatkozó kérdések

1. Ki minősül külföldi intézmény tanulójának?

A jelentkező külföldi iskola tanulójának minősül, amennyiben államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytat
tanulmányokat.

2. Külföldi és a külföldről hazatérő jelentkezők számára hogyan zajlik a felvételi eljárás?

A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai ugyanazok a külföldi tanuló és a külföldről hazatérő tanuló esetében, mint a többi tanulónál.
A felvételi eljárással kapcsolatban az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás menüpont alatt elérhető Tájékoztató a külföldi jelentkezőknek részletesen ismerteti a lehetőségeket.

3. Részt kell-e vennie a külföldi és a külföldről hazatérő jelentkezőknek a központi írásbeli vizsgán? Mit kell a jelentkezési lapra írni, ha a jelentkezőnek nincs oktatási azonosítója?

Amennyiben a továbbtanulásra kiválasztott intézmény előírja a felvétel feltételeként a központi írásbeli vizsgát, úgy a tanulót a mindenkori tanév rendjében megjelölt időpontig a „JELENTKEZÉSI LAP KÖZPONTI ÍRÁSBELI VIZSGÁRA" űrlap kitöltésével és a kiválasztott vizsgaszervező intézménybe történő továbbításával kell jelentkeztetni. Az űrlap kitölthető elektronikusan Ügyfélkapu azonosítást követően az erre szolgáló program használatával, illetve hagyományosan, papír alapon is. Amennyiben az elektronikus kitöltést választják, a jelentkezési lap továbbítása is közvetlenül elektronikusan történik a vizsgaszervező intézmény részére.
A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét a Hivatal november 16-ig teszi közzé a honlapján. Az elektronikus kitöltésre szolgáló programfelület, valamint a letölthető űrlap is ettől az időponttól lesz elérhető a www.oktatas.hu oldalon.
Ez a jelentkezés csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a középfokú iskolákba való jelentkezéssel, amelyhez külön felvételi lapok (tanulói adatlap és jelentkezési lap(ok)) benyújtása szükséges.

A „JELENTKEZÉSI LAP KÖZPONTI ÍRÁSBELI VIZSGÁRA" dokumentumot abba a vizsgát meghirdető középiskolába (a megfelelő feladatellátási helyre) kell a tanulónak eljuttatnia, ahol a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. A tanuló maga dönti el, melyik vizsgaszervező intézménybe küldi be a központi írásbeli vizsgára való jelentkezési lapját, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a felvételi eljárás keretében melyik középfokú intézménybe kíván majd jelentkezni, és milyen jelentkezési sorrendet jelöl meg. A központi írásbeli vizsga „JELENTKEZÉSI LAP KÖZPONTI ÍRÁSBELI VIZSGÁRA" kitöltése során a magyarországi oktatási azonosítóval nem rendelkező tanulónak az oktatási azonosító mezőt üresen kell hagynia, és a külföldi jelentkező jelölőnégyzetbe elhelyezett X jellel kell jeleznie, hogy magyarországi oktatási azonosító számmal nem rendelkezik.

4. Csak Magyarországon tehető le a központi írásbeli vizsga?

A felvételi eljárás során – a hatályos jogszabályok szerint – a központi írásbeli vizsgát egy középfokú iskola (vizsgaszervező iskola) szervezi meg. A vizsgaszervező iskola biztosítja a vizsga helyszínét, a tanári felügyeletet, a dolgozatokat a vizsgaszervező iskola javítja ki, és a vizsga eredményét tartalmazó értékelő lapot szintén a vizsgaszervező iskola állítja ki. A jogszabályban foglaltaktól való eltérésre, és a vizsga megírására egy külföldi helyszínen vagy online formában nincs lehetőség.

5. Kaphat-e kedvezményt a központi írásbeli vizsga során az a külföldi jelentkező, akinek nem anyanyelve a magyar nyelv?

Pusztán a nyelvtudás hiányára tekintettel nem. A felvételi eljárás magyar nyelven folyik, és a magyar felvételi eljárás szabályait kell ennek során alkalmazni minden jelentkezőre vonatkozóan. A jogszabályok ilyen esetekben nem teszik lehetővé kedvezmények alkalmazását.
Amennyiben a külföldi tanuló – különösen a magyar nyelv területén – a magyar oktatási rendszertől eltérő alapismereteket, alapkészségeket szerzett ahhoz, hogy tanulmányait a magyar rendszerben folytassa ezeket a hiányosságokat a tanuló érdekében pótolni, kiegyenlíteni szükséges. Ennek területeit, illetve módját (felvétel esetén) az igazgatónak kell meghatároznia. A felvételi vizsga egyik célja, hogy felmérje, a tanuló mennyire alkalmas a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Ha a felvételi vizsgán azért lenne eredménytelen, mert az alapvető nyelvi készségei, ismeretei hiányoznak, akkor az számára a későbbiekben is vélelmezhetően kudarcot hozhatna.

6. Mi a teendő, ha a külföldi vagy a külföldről hazatérő jelentkező nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán?

Amennyiben a tanuló olyan középiskolába szeretne jelentkezni, amely a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, azonban - sem a normál, sem a pótló alkalomkor - nem tud részt venni ezen, fel kell venni a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a középfokú felvételi eljárás során jelentkezést szeretnének benyújtani. Kérjék, hogy mivel a gyermek nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen formában ezt a követelményt pótolhassa. A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 50. §-a, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, ám erre nem köteles.

7. Hogyan kell jelentkezni a külföldi vagy a külföldről hazatérő tanulónak a középfokú iskolákba?

Amennyiben a jelentkezőnek Magyarországon működő, magyar tanrend szerint oktató intézménnyel jelenleg nincs tanulói jogviszonya, úgy a felvételi eljárást a tanulónak, illetve gondviselőjének önállóan, egyénileg kell kezdeményeznie. Az egyéni jelentkezés során a jelentkezőknek a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani a felvételi lapokat. A program használata regisztrációhoz kötött. A KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára programban előállított felvételi lapokat a program használatához kiválasztott regisztráció típusától függően 2023. február 22-ig kell eljuttatni – elektronikusan vagy postai úton – a továbbtanulásra kiválasztott intézmények, valamint az Oktatási Hivatal részére. A felvételi eljárással kapcsolatban az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás menüpont alatt elérhető Tájékoztató a külföldi jelentkezőknek részletesen ismerteti a jelentkezés menetét.

8. Szükséges-e oktatási azonosítót igényelni a jelentkezés előtt?

Nem. A felvételi eljárásban használatos felvételi lapokra az egyéni jelentkezés során a magyarországi oktatási azonosítóval nem rendelkező tanulónak – az eljárásban történő részvételhez szükséges azonosítót – a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program – egyéni jelentkezők számára létrehozott felülete automatikusan generálja majd, külön igénylés tehát nem szükséges.

9. Hogyan kell kiszámolni a hozott pontokat a külföldi vagy a külföldről hazatérő tanulónak?

A külföldi általános iskolai bizonyítványok továbbtanulás céljából történő elismerése annak az oktatási intézménynek a hatáskörébe tartozik, amelyben a tanuló a tanulmányait folytatni kívánja. A felvételi eljárás során figyelembe vehető hozott pontok kiszámítását a külföldi tanulmányokat folytató tanulók esetében egyedileg, a választott iskolák igazgatójával kell egyeztetni.
A külföldön megszerezett általános iskolai bizonyítványok elismerésére vonatkozóan részletes tájékoztató olvasható a www.oktatas.hu honlapon a Képesítések elismertetése/Külföldön szerzett oklevelek, bizonyítványok elismerése/Általános iskolai bizonyítvány menüpontban.

10. Hogyan kell rögzíteni a külföldi tanulmányi eredményeket a KIFIR programban?

A KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára felületen a külföldön szerzett tanulmányi eredmények rögzítésére nincs lehetőség. Ha a tanuló kizárólag külföldi tanulmányi eredményekkel rendelkezik, a tanulmányi eredmények megadásánál a „Nem adok meg egyetlen tanulmányi eredményt sem” lehetőségre kell kattintani.

A felvételi eljárás során figyelembe vehető hozott pontok kiszámítását a középfokú iskola igazgatója határozza meg, ő dönti el, hogyan kerülnek átszámításra a külföldi bizonyítványban szereplő osztályzatok, vagyis az általános iskola, vagy az egyéni jelentkező nem válthatja át a külföldi jegyeket a középfokú felvételi eljárásban a tanulmányi eredmények rögzítésénél.

Az a körülmény, hogy a jelentkező a tanulmányi eredményeit külföldön szerzett bizonyítvánnyal kívánja igazolni, a KIFIR programban a kiválasztott tanulmányi területek mellett megjelenő zöld színű, „Egyéb jellemzők” gombra kattintva a megjegyzések felületen tüntethető fel. A külföldi bizonyítvány másolatát a jelentkezési lap mellékleteként minden továbbtanulásra megjelölt intézményhez el kell juttatni!

11. Mit tehet a külföldi vagy a külföldről hazatérő jelentkező, ha nem nyer felvételt egy középfokú iskolába sem, de Magyarországon kíván tanulni?

Ha az általános felvételi eljárás időszakában a tanuló nem nyert felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, úgy a rendkívüli felvételi eljárás időszakában felvételi kérelmet nyújthat be bármely olyan intézménybe, amelynek az általános felvételi eljárás lezárását követően maradtak üres férőhelyei. Ekkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. A rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de a Hivatal segítséget nyújt azzal, hogy azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, tájékoztatásul közzéteszi a honlapján (www.oktatas.hu)