Középfokú beiskolázás - Gyakran ismételt kérdések

A tanulmányi területre, a felvételi tájékoztatóra, és a felvételi pontszámok kiszámítására vonatkozó kérdések

A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltételek szerint jelentkezhetnek a tanulók. Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le. A tanulmányi terület nem egyezik meg az osztállyal, kizárólag a felvételi eljárás során van szerepe, ugyanis egy tanulmányi területre felvételt nyerő jelentkezőkből több osztály is kialakítható, de lehetséges az is, hogy az iskola több tanulmányi területre felvételt nyert tanulókból szervez a későbbiek során egy osztályt.

A középfokú iskolák a tanulmányi területeik fő jellemzőit, és négyjegyű kódját a KIFIR rendszerben rögzítik, valamint ugyanitt, illetve honlapjukon elhelyezik a felvételi tájékoztatójukat október 20-áig. Ezen időpont után a tanulmányi területek és a nyilvánosságra hozott felvételi tájékoztatók közötti keresés megkönnyítéséhez a www.oktatas.hu oldalon a KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín kereső link alatt kereső felület áll rendelkezésre.

A középfokú iskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 32. § (4), valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 149 § (1) és 153 § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően:

• a középfokú iskola OM azonosítóját, feladatellátási helyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
• a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,
• a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen az EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait,
• a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,
• ha az iskola szóbeli vizsgát vagy az EMMI rendelet 27. § (5) bekezdés szerinti képesség-, készségfelmérést szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét,
• ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást,
• ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a középfokú iskolai évfolyamokra,
• ha a középfokú iskola előírja a központi írásbeli vizsgán történő részvételt, a felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a központi írásbeli vizsga szervezésére, illetve a vizsga eredményének az adott iskola felvételijébe való beszámítására vonatkozó egyedi, valamint a felvételi lebonyolításával kapcsolatos egyéb technikai információkat (pl. az iskola kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit tartalmazó értékelő lap másolatának csatolását a jelentkezési laphoz) is,
• ha a szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez köti, úgy a pályaalkalmassági követelményeket,
• a szakképző intézmény a felvételi tájékoztatóban közzéteszi az általa oktatott szakmák körét és azok ágazatát.

A középfokú iskola a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A középfokú felvételi eljárásban – a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel (nemzetiségi) – csak központi írásbeli vizsga tartható. A központi írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán történő részvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán.
Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani. A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie, függetlenül attól, hogy az intézmény csupán az egyik, vagy mindkét tárgyból kéri-e a központi írásbeli vizsga eredményét. Helyi felvételi vizsga (szóbeli vizsga) csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát [Nkt. 50 § (4) bekezdés].
Ha a szakképző intézményben a felvételi eljárás évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma adott ágazatban több mint háromszorosan meghaladja a felvehető tanulók számát, a szakképző intézmény központi írásbeli vizsgát, illetve szóbeli vizsgát tarthat. [12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet - a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 149. § (3)].
A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 36. § (3) és (4) bekezdése szerint - a szakképzésről szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 148. § (2) bekezdése értelmében a szakképző intézményekre is kiterjedően - a központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszámnak az iskolai felvételi eljárás egészében megszerezhető felvételi összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50 százalékát képviselnie. Ha a középfokú iskola a 27. § (4) bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika feladatsor megoldása alapján kell számítani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 39. § (3) bekezdése szerint a szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben (ellenőrzőben) található osztályzatoktól, minősítésektől. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.

A hozott pontok megállapításakor a tanulmányi eredmények esetében az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatójában minden a fentiekre vonatkozó tájékoztatást köteles nyilvánosságra hozni.

Amennyiben a középfokú iskola testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A rendelet 28. § (5) bekezdése szerint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet. A szükséges képességek, készségek meglétét vizsgáló gyakorlati vizsga eredménye az összpontszámba tehát nem számítható be, pontszámmal a vizsga nem értékelhető. A vizsga eredményeként az állapítható meg, hogy a tanuló az adott gyakorlati vizsgán megfelelt, vagy nem felelt meg a követelményeknek. A gyakorlati vizsga az általános felvételi eljárás időszakában szervezhető meg.

Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek. A vizsgálat eredménye az összpontszámba nem számítható be, pontszámmal a vizsgálat nem értékelhető. A vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a tanuló az adott vizsgálaton megfelelt, vagy nem felelt meg a követelményeknek. A vizsgálat eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet.

A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. Ezeket a követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak.

A középfokú iskolába történő felvételi eljárás során nem értelmezhető a középiskolai „felvételi ponthatárok” kifejezés. Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) nem gyűjt be adatot arról, hogy egy adott középiskola adott tanulmányi területén mennyi az elérhető felvételi összpontszám, vagy, hogy a felvételt nyert tanulók hány pontot értek el az adott tanulmányi területen lefolytatott felvételi eljárás során. Nem rendelkezik információval továbbá arról sem, hogy az adott intézmény a szóbeli vizsgán történő részvételt milyen további egyedi intézményi feltételekhez kötötte.

Az intézmények évente határozzák meg tanulmányi területeiket, azok jellemzőit, a felvételi követelményeket és a felvehető tanulók létszámát, évente változik azon tanulók száma, akik az adott tanulmányi területre jelentkezést nyújtanak be. Az egyes tanévek felvételi eljárására vontakozó adatok vizsgálata csak korlátozott mértékben ad lehetőséget arra, hogy abból a jelen tanévi felvételi eljárásra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni. A pontszámítás módszerének helyi változásai mellett a felvételi eljárás során a jelentkezői teljesítmények, jelentkezési preferenciák és az intézményekben feltölthető felvételi kapacitás együtt határozza meg a tanulmányi területeken a ponthatárokat, így annak jövőbeni alakulása nem határozható meg a korábbi felvételi adatokból. A www.oktatas.hu honlapon az előző tanévek felvételi eljárásaira vonatkozóan több információ érhető el, melyek a középfokú iskolák által meghirdetett tanulmányi területek adatait is tartalmazzák. A leendő középiskolások és szüleik segítségére, tájékoztatására kereső program is készült, amelynek használatával az elmúlt évek felvételi eredményei között lehet keresni. Ezek az információk az alábbiak szerint találhatók meg a honlapunkon:

- Köznevelés\Köznevelési közérdekű adatok\Köznevelési intézménykereső
- Köznevelés/Köznevelési közérdekű adatok/Köznevelési intézmények a számok tükrében/Középfokú beiskolázási statisztikák menüpont.

• 1. A tanulmányi területre, a felvételi tájékoztatóra, és a felvételi pontszámok kiszámítására vonatkozó kérdések
• 2. A központi írásbeli vizsgára vonatkozó kérdések
• 3. A felvételi eljárásra vonatkozó általános kérdések
• 4. A felvételi jegyzékre, a rangsorokra és a végeredményre vonatkozó kérdések
• 5. A külföldi és a külföldről hazatérő jelentkezők felvételi eljárásban való részvételére vonatkozó kérdések