következő oldal » |
Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló kérdésekre olvasható rövid válasz. Részletes információkért kérjük, tanulmányozzák át a Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak (2018/2019. tanév) menüpontban található tájékoztatókat.
1. Mi a tanulmányi terület és miért fontos? |
A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltétlek szerint jelentkezhetnek a tanulók. Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le. A tanulmányi terület nem egyezik meg az osztállyal, kizárólag a felvételi eljárás során van szerepe, ugyanis egy tanulmányi területre felvételt nyerő jelentkezőkből több osztály is kialakítható, de lehetséges az is, hogy az iskola több tanulmányi területre felvételt nyert tanulókból szervez a későbbiek során egy osztályt.
2. Honnan lehet megtudni a tanulmányi terület kódját? |
A középfokú iskolák a tanulmányi területeik fő jellemzőit, négyjegyű kódját rögzítik a KIFIR rendszerben, valamint ugyanitt, illetve honlapjukon elhelyezik a felvételi tájékoztatójukat október 20-áig. Ezen időpont után a tanulmányi területek és a nyilvánosságra hozott felvételi tájékoztatók közötti keresés megkönnyítéséhez a www.oktatas.hu oldalon a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak menüpontban kereső felület áll rendelkezésre.
3. Milyen kötelező tartalmi elemei vannak a felvételi tájékoztatónak? |
A középfokú iskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza (EMMI rendelet 32. § (4)):
4. Melyek a felvételi pontszámok meghatározásának szabályai? |
A középfokú iskola a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A középfokú felvételi eljárásban – a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel (nemzetiségi) – csak központi írásbeli vizsga tartható.
Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.
A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie.
Helyi felvételi vizsga (szóbeli vizsga) csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát [Nkt. 50 § (4) bekezdés]. A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.
5. Milyen szabályok alapján lehet a hozott pontok, az írásbeli és a szóbeli pontok arányait megállapítani? |
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 36. § (3) és (4) bekezdése szerint a központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám az iskolai felvételi eljárás egészében megszerezhető felvételi összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50 százalékát képviselnie. Ha a középfokú iskola a 27. § (4) bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 39. § (3) bekezdése szerint a szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.
6. A hozott pontok kiszámításánál mit lehet, és mit nem lehet figyelembe venni? |
Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben (ellenőrzőben) található osztályzatoktól, minősítésektől. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.
7. Mely tantárgyak osztályzatait lehet figyelembe venni a hozott pontok kiszámításakor? |
A hozott pontok megállapításakor a tanulmányi eredmények esetében az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatójában minden a fentiekre vonatkozó tájékoztatást köteles nyilvánosságra hozni.
8. Hogyan vehető figyelembe a testnevelés tanulmányi terület estében a gyakorlati vizsga eredménye? |
Amennyiben a középfokú iskola testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 27. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A rendelet 28. § (5) bekezdése szerint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet. A gyakorlati vizsga eredménye az összpontszámba tehát nem számítható be, pontszámmal a vizsga nem értékelhető. A vizsga eredményeként az állapítható meg, hogy a tanuló az adott gyakorlati vizsgán megfelelt, vagy nem felelt meg a követelményeknek. A gyakorlati vizsga az általános felvételi eljárás időszakában szervezhető meg.
9. Szükséges-e a köznevelési típusú sportiskolai tanulmányi területre való felvételhez a sportiskolai felvételi alkalmassági vizsgálat eredménye? |
Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek. A vizsgálat eredménye az összpontszámba nem számítható be, pontszámmal a vizsgálat nem értékelhető. A vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a tanuló az adott vizsgálaton megfelelt, vagy nem felelt meg a követelményeknek. A vizsgálat eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet.
következő oldal » |
gyik, középfokú beiskolázás, hozott pont, írásbeli vizsga, szóbeli vizsga, felvételi eljárás, kifir 2018/2019, külföldi