Kérdések és válaszok a tankönyvekről – Fizika

Mik a tankönyv fő jellemzői?
Az Egri Sándor, Horányi Gábor és Simon Péter által jegyzett, kilencedikeseknek szóló új kötet előtérbe helyezi a tanulói aktivitást, a megfigyeléseket, az anyaggyűjtést és a kísérletezést.

Hogyan hozza közelebb a fizikát a diákokhoz a tankönyv?
Az új NAT egyik fontos célkitűzése, hogy közelebb hozza a természettudományokat és a fizikát a diákokhoz. Ennek érdekében változott a tananyag: számos esetben olyan gyakorlati példák kerültek a tanítás középpontjába, amelyekkel a tanulók gyakran találkoznak a hétköznapjaikban, a környezetükben, a filmekben vagy a hírekben.

Kevesebb képlet szerepel a tankönyvben, mint eddig?
Az új fizika tankönyv kevésbé elvont: több benne a magyarázat, a kiegészítő szöveg, és kevesebb a képlet. A számolási eljárások helyett több a megértést és lényeglátást fogalmi szinten segítő gondolatmenet, érvelés.

Valóban (túl) sok az összefüggő szöveg a tankönyvben?
A tankönyv szövege jóval gazdagabb és bőségesebb, mint az elsajátítandó minimum, tehát nem kell a hagyományos értelemben mindent megtanulni. A sok összefüggő szöveg inkább a pontosabb, árnyaltabb megértést szolgálja, az olvasmányos kiegészítő anyagok pedig lehetőséget adnak az egyéni képességek figyelembevételére, támogatják az otthoni, önálló tanulást is.

Mitől lesz ez egy 21. századi tankönyv?
A gyorsan változó társadalmi és technikai környezet megköveteli a tanulás és tanítás átalakulását is. A fizikaórákon is meg kell jelenniük az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásoknak. Ezért a kerettantervvel összhangban szerepel a könyvben például az éghajlatváltozás fizikai hátterének alapos bemutatása, az energiatermelés és a környezetszennyezés kapcsolatának megvilágítása vagy az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretanyag is. A technológiai fejlődésről például a napkollektorok, a napelemek, a gépjárművek hajtása, illetve a hőszigetelés korszerű lehetőségeinek (passzív ház) bemutatásával számol be a tankönyv.