Tájékoztató a 2021. május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályokról

 

 

A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályokkal kapcsolatos kérdések

Részt vehetnek-e az érettségi vizsgán azok a vizsgázók, akik hatósági karanténban vannak, de nem betegek?

Az a vizsgázó, aki hatósági karanténban van, nem vehet részt az érettségi vizsgán.

2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell.

Amennyiben a vizsgázó az adott vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatéríthetik. A Hivatal a vizsgadíj visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat a honlapon nyilvánosságra hozta.

Mi a teendő az igazoltan beteg vizsgázók esetében?

Az a vizsgázó, aki igazoltan beteg, nem vehet részt az érettségi vizsgán.

2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell.

Amennyiben a vizsgázó az adott vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatéríthetik. A Hivatal a vizsgadíj visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat a honlapon nyilvánosságra hozta.

Mi a teendő azokkal a vizsgázókkal, akiknek a testhőmérséklete a beléptetéskor végzett kötelező vizsgálat során meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket?

Az a vizsgázó, akinek a testhőmérséklete a beléptetéskor végzett kötelező vizsgálat során meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, nem vehet részt az érettségi vizsgán.

2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell.

Amennyiben a vizsgázó az adott vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatéríthetik. A Hivatal a vizsgadíj visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat a honlapon nyilvánosságra hozta.

Részt vehetnek-e az érettségi vizsgán azok a vizsgázók, akik tantermen kívüli digitális oktatásban vesznek részt?

Amennyiben a vizsgázó nincs hatósági karanténban, nem beteg, és a testhőmérséklete a beléptetéskor végzett kötelező vizsgálat során nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, részt vehet a vizsgán.

Kötelező-e a maszkot viselni az írásbeli vizsgán?

A kérdésre vonatozó pontos tájékoztatás megtalálható itt: A 2021. május-júniusi érettségi vizsgaszervezés során, az egészségügyi hatóságok állásfoglalásai alapján alkalmazandó egészségvédelmi intézkedések

Kötelező-e a maszkot viselni a szóbeli vizsgán?

A kérdésre vonatozó pontos tájékoztatás megtalálható itt: A 2021. május-júniusi érettségi vizsgaszervezés során, az egészségügyi hatóságok állásfoglalásai alapján alkalmazandó egészségvédelmi intézkedések

 

Mi történik akkor, ha sérülés vagy betegség miatt nem tudok megjelenni a testnevelés gyakorlati vizsgán, de szeretném a testnevelés vizsgámat szóbelivel eredményesen befejezni?
Mivel a többi vizsgatárgytól eltérően a testnevelés vizsgatárgyból a 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet szerint mind a gyakorlati, mind a szóbeli vizsgarészt meg kell szervezni, e vizsgatárgyra ebben a vizsgaidőszakban is kivételesen, alkalmazható a vizsgaszabályzat 31. § (5) pontja. Ez azt jelenti, hogy ha a vizsgázó a testnevelés gyakorlati vizsgarész teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja.

Ha ezzel a – többi vizsgatárgyhoz képest kivételes – lehetőséggel élni kíván, akkor azt legkésőbb a vizsga napja után haladéktalanul kérelmeznie kell a vizsgajelentkezését fogadó intézmény igazgatójánál. A kérelemben a vizsgázónak igazolnia kell azt is, hogy a helyzet neki fel nem róható okból alakult ki. A benyújtott kérelmet az igazgató bírálja el.

Amennyiben az igazgató engedélyezi a gyakorlati vizsgarész szóbelivel történő pótlását, akkor a szóbeli vizsgát - a 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerint – ebben a vizsgaidőszakban, kivételesen csak egyszer kell majd teljesítenie, és vizsgaeredményét ezen vizsga alapján állapítják majd meg.

Fontos még tudni, hogy az így letett testnevelés szóbeli vizsgákat – a 2020. évi május-júniusi vizsgaidőszakhoz hasonlóan – az ebben a vizsgaidőszakban sem fogják záradékolni.

 

Az emelt szintű idegen nyelv érettségi vizsgák esetében megtartják a szóbeli vizsgákat?
A Kormány 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2021. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről 2. §-a szerint:
„(1) Az érettségi vizsgatárgyak szóbeli vizsgarészei és a Vizsgaszabályzat 31. § (4) bekezdése szerinti gyakorlati vizsgarészei - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a Vizsgaidőszakban nem kerülnek megszervezésre."
Ennek megfelelően a szóbeli vizsgákat – a jogszabályban külön megjelölt kivételes esetektől eltekintve – az idegen nyelvi érettségi vizsgák esetében sem tartják meg.
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is meg kell állapítani. További információk: 9. Érettségi vizsga és a nyelvvizsga kapcsolata

Van-e valamilyen változás a felügyelő tanárok beosztásának szabályozásával kapcsolatban?
Igen. A vészhelyzet során az érettségi vizsgák 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről szóló 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (5) bekezdése szerint az írásbeli vizsgák lebonyolítása során a vizsga szervezéséért felelős intézmény a felügyelő tanárok beosztásakor, a felügyelő tanárok óránkénti váltása tekintetében eltérhet.
Ennek megfelelően – helyi vezetői intézkedéssel – a felügyelő tanárok óránkénti váltásától, a személyi kontaktusok száma csökkentésének érdekében el lehet tekinteni.

Az előrehozott és a szintemelő vizsgákat törölni fogják?
Nem.
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban az előrehozott és a szintemelő vizsgákat nem törlik.

Pontosan milyen esetekben lesznek mégis szóbeli vizsgák?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint általában csak az írásbeli vizsgákat szervezik meg.
Meg kell szervezni viszont a szóbeli vizsgát az alábbi esetekben:
- minden olyan vizsgatárgy esetében, amely középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkezik (1. célnyelvi civilizáció, 2. bibliaismeret, 3. judaisztika, 4. népművészet, 5. hittan),
- bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot,
- a testnevelés vizsgatárgyból,
- az SNI vizsgázók esetében, ha a vizsgázó az igazgató – Vizsgaszabályzat szerinti, szakértői bizottság szakvéleményére alapozott – döntése alapján
a) az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet vagy
b) mentesül az írásbeli vizsgarész alól vagy
c) mentesül a gyakorlati vizsgarész alól vagy
d) a Vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni vagy
e) a Vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű célnyelvi vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni.

A speciális körülmények között hogyan számítják ki az érettségi vizsgák eredményeit?
A vizsgák százalékos eredményét a megszervezett vizsgarészek összeredményéből számítják ki. A százalék kiszámításakor – a vizsgaszabályzat általános rendelkezéseinek megfelelően – a számítást csak az egész szám meghatározásáig végzik el.
Ha egy vizsgatárgyból több vizsgarész kerül megszervezésre (pl. emelt szintű idegen nyelv), a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.
Az osztályzat meghatározása most is a százalékos eredmény alapján történik az alábbiak szerint.

Középszintű vizsga esetében:

  • 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • 60-79% elérése esetén jó (4),
  • 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Emelt szintű vizsga esetében:

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

A szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is teljes értékű érettségi vizsgát fogunk kapni?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet biztosítja, hogy a speciális szabályok szerint sikeres érettségi vizsgát a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény 6. §-a szerint teljesített, teljes értékű, sikeres érettségi vizsgának kell tekinteni.

Mi lesz azokkal, akik bármilyen okból – például betegség miatt – nem jelennek meg az érettségi vizsgán?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell.
Amennyiben a vizsgázó az adott vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatéríthetik. A Hivatal a vizsgadíj visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat a honlapon nyilvánosságra hozta.

Mi a teendő akkor, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán rosszul lesz, és így a vizsgája megszakad?
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga alatt rosszul lesz, azonnal orvosi segítséget kell hívni, és annak megérkezéséig a vizsgázót külön teremben kell elhelyezni.
Ebben az esetben a vizsgázó írásbeli vizsgája megszakad.
Mivel az esemény feltehetőleg nem a vizsgázónak felróható okból történt, a Vizsgaszabályzat 24. § (4) bekezdés a) pontja szerint a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig adott válaszait értékelni kell.

Középszintű vizsga esetén:

  1. Ha a vizsgázó kéri az értékelést, és az értékelés során az eredménye nem éri el a 12%-ot, akkor pótló vizsgára kell utasítani, amelyet a következő vizsgaidőszakok valamelyikében teljesíthet.
  2. Ha a vizsgázó kéri az értékelést, és az értékelés során az eredménye eléri a 12%-ot, de nem éri el a 24%-ot, akkor a rendkívüli helyzetre vonatkozó kormány rendelet alapján szóbeli vizsgát tehet.
  3. Ha a vizsgázó nem kéri az értékelést, akkor – tekintettel arra, hogy a szóbeli vizsgákat a rendkívüli helyzetben csak meghatározott esetekben rendezik meg, és ez a felsoroltak között nem szerepel – a vizsgázót pótló vizsgára kell utasítani, amelyet a következő vizsgaidőszakok valamelyikében teljesíthet.

Emelt szintű vizsga esetén:

  1. Ha a vizsgázó kéri az értékelést, és az értékelés során az eredménye nem éri el a 25%-ot, akkor pótló vizsgára kell utasítani, amelyet a következő vizsgaidőszakok valamelyikében teljesíthet
  2. Ha a vizsgázó nem kéri az értékelést, akkor – tekintettel arra, hogy a szóbeli vizsgákat a rendkívüli helyzetben csak meghatározott esetekben rendezik meg, és ez a felsoroltak között nem szerepel – a vizsgázót pótló vizsgára kell utasítani, amelyet a következő vizsgaidőszakok valamelyikében teljesíthet.

Valóban megváltoznak az írásbeli vizsganapok?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet a tanév rendjében meghatározott vizsganapokat nem módosította.
A vizsgatárgyak vizsganapjait itt tekintheti meg.

Igaz-e, hogy az első héten, az öt nagy vizsgatárgy írásbeli vizsgái 9 órakor kezdődnek?
Igen! A magyar nyelv és irodalom, a magyar mint idegen nyelv, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv írásbeli vizsgái mindkét szinten 9.00-kor kezdődnek. A többi napon a délelőtti írásbeli vizsgák 8.00-kor a délutániak 14.00-kor kezdődnek.

Pontosan milyen vizsgatárgyakból lesznek mégis gyakorlati vizsgák?
A 100/1997-es Korm. rendeletben a 18/b. § (8) bekezdése szerint: „Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program)."
A fentiek értelmében minden olyan vizsgatárgyból, amelynek gyakorlati vizsgarészére az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban is meg kell szervezni a gyakorlati vizsgát. Ez alól kivétel a vizuális kultúra vizsgatárgy középszintű gyakorlati vizsgája, amelyről 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése külön rendelkezik.
Tehát az alábbi tárgyak gyakorlati vizsgái kerülnek lebonyolításra:

  • informatika: mindkét szinten
  • informatikai ismeretek: mindkét szinten
  • mozgóképkultúra és médiaismeret: mindkét szinten
  • távközlési ismeretek: mindkét szinten
  • utazás és turizmus: középszinten
  • vizuális kultúra: csak emelt szinten
  • valamint a 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. § (3)-(7) bekezdései szerint a testnevelés: mindkét szinten

Mozgóképkultúra és médiaismeret esetén a projektmunka beadásának határideje – a vizsgaszabályzatnak megfelelően – az írásbeli vizsgák kezdete, azaz a projektmunkát május 3-ig kell beadni.
Az utazás és turizmus vizsgatárgynak gyakorlati vizsgarésze két részfeladatból áll: a vizsgázónak be kell adnia egy projektmunkát, amelyet még a gyakorlati vizsgarész részeként kell megvédenie. Így ahhoz, hogy a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt teljesíteni tudja, a szóbeli vizsgaidőszakban ennek lehetőségét biztosítani kell.

Be kell-e adni a projektmunkát?
A projektmunka elkészítése az írásbeli vizsgarész teljesítését jelenti, vagy önálló, de írásbeli jellegű gyakorlati vizsgarész, így a projektmunkát be kell adni. Ez alól kivétel a vizuális kultúra vizsgatárgy középszintű gyakorlati vizsgája, amelyről a 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése külön rendelkezik.
Ha a vizsgatárgy vizsgaleírása alapján a beadott projektmunka megvédése a szóbeli vizsgarész egy eleme, akkor szóbeli vizsgál elmaradásával a projektmunka megvédése is elmarad, értékelni csak a beadott projektmunkát (mint írásbeli vizsgadolgozatot) kell.
Ilyen vizsgatárgyak:

  • ember- és társadalomismeret, etika: középszint
  • emberismeret és etika: középszint
  • gazdasági ismeretek: közép- és emelt szint
  • mozgóképkultúra és médiaismeret: közép- és emelt szint
  • nemzetiségi népismeret (horvát, német, roma/cigány, román, szerb, szlovák): középszint
  • társadalomismeret: középszint

Az utazás és turizmus vizsgatárgynak gyakorlati vizsgarésze két részfeladatból áll: a vizsgázónak be kell adnia egy projektmunkát, amelyet még a gyakorlati vizsgarész részeként kell megvédenie. Így ahhoz, hogy a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt teljesíteni tudja, a szóbeli vizsgaidőszakban ennek lehetőségét biztosítani kell.
A projektmunka beadásának határideje – a vizsgaszabályzatnak megfelelően – az írásbeli vizsgák kezdete, azaz a projektmunkát május 3-ig kell beadni.

Ha a vizsgatárgy vizsgaleírása alapján a projektmunka/portfólió értékelése a szóbeli, illetve szóbeli jellegű gyakorlati vizsga része, és a vizsgázónak az írásbeli vizsgarészen elért teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgadolgozatok megtekintésekor a vizsgázót értesíteni kell arról, hogy a kormányrendelet értelmében szóbeli vizsgát tehet, aminek feltétele, hogy a projektmunkát/portfóliót a vizsgázó az előzetes értekezletig leadja.

Ilyen vizsgatárgyak:

  • biológia: középszint
  • hang-, film- és színháztechnikai ismeretek: közép- és emelt szint
  • képző- és iparművészeti ismeretek: közép- és emelt szint
  • optikai ismeretek: közép- és emelt szint
  • természettudomány: középszint
  • vizuális kultúra: középszint

Ezekből a vizsgatárgyakból, csak a fenti esetben kell a vizsgázónak a projektmunkáját/portfólióját leadnia.

Kitől kapunk értesítést arról, hogy hol és mikor lesznek a vizsgáink?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet e tekintetben is speciális szabályt tartalmaz. E szerint a közép- és emelt szintű érettségi vizsgák időpontjairól, valamint a vizsgák helyszínéről – a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében megjelenített adatok alapján – a vizsgajelentkezést fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) értesíti a vizsgázót.
Aki tehát egy középiskolába adta be az érettségi jelentkezését, annak ezt az értesítést is ettől a középiskolától kell megkapnia, aki valamely kormányhivatalba adta be az érettségi jelentkezését, annak ezt az értesítést is ettől a kormányhivataltól kell megkapnia.

Igaz-e, hogy ebben a vizsgaidőszakban az érettségi vizsgajelentkezésemet visszavonhatom?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet erre vonatkozó rendkívüli szabályozást nem tartalmaz, így ez nem lehetséges.
Ugyanakkor a kormányrendelet 4. § (1) bekezdése szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg, vagy a Vizsgaszabályzat 2. számú melléklete szerinti projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését törölni kell.
Amennyiben a vizsgázó az adott vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatéríthetik. A Hivatal a vizsgadíj visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat a honlapon nyilvánosságra hozta.

Igaz-e, hogy ebben a vizsgaidőszakban az érettségi vizsgajelentkezésem vizsgaszintjét megváltoztathatom?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet erre vonatkozó rendkívüli szabályozást nem tartalmaz, így ez nem lehetséges.

A rendkívüli intézkedések lehetővé teszik-e, hogy most jelentkezzem érettségi vizsgára?
A pótlólagos jelentkezést a rendkívüli intézkedések sem teszik lehetővé.

Lesznek az írásbeli vizsgákon speciális járványügyi szabályok?
A kormányrendelet e tekintetben külön szabályt is megállapít. E szerint az érettségi vizsgák lebonyolítása során be kell tartani az egészségügyi hatóságok állásfoglalásai alapján alkalmazandó, az Oktatási Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott egészségvédelmi intézkedéseket, amelyek megtekinthetők itt.

Biztosított lesz-e a fertőtlenítés és a védőeszköz a vizsgákon a vizsgázók és a vizsgán közreműködők részére?
Valamennyi helyszínen lesz kézfertőtlenítő, valamint a nagyszámú dolgozatot kezelő felügyelőtanárok és az emelt szintű vizsgadolgozatok értékelésében érintett javítótanárok számára kesztyűt is biztosítunk. A maszk viselése a folyosón, a közösségi térben kötelező, a vizsgadolgozat írása során ajánlott, de értelemszerűen lehet olyan időszak, amikor le szabad venni (pl. amikor a vizsga közben iszik a vizsgázó).

Gondoltak-e arra, hogy a vizsgahelyszíneken a vizsga megkezdése előtt fél órával akár százas nagyságrendben is várakozhatnak vizsgázók? Hogyan fogják ezt a helyzetet a vizsgaszervezők kezelni?
Az egyes intézményekben biztosítani kell a gyors beléptetést, sem az épület előtt, sem odabent a folyosókon nem lehetséges a csoportosulás, mindenkinek az a dolga, hogy mielőbb a részére kijelölt terembe jusson, a vizsga végén pedig elhagyja az épületet. Az adott termekben legfeljebb 10 fő, a megfelelő távolság betartásával tartózkodhat majd.

Lehet-e szóbelin javítani, ha az írásbeli rosszul sikerült?
Bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot a szóbeli vizsgát meg kell szervezni, így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Ez esetben a vizsga eredményét a Vizsgaszabályzat 41. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni.
A középszinten mozgóképkultúra és médiaismeret és vizuális kultúra vizsgatárgyaknak nem létezik szóbeli vizsgarésze, így a fenti rendelkezés ezekre a vizsgatárgyakra nem alkalmazható. A vizuális kultúra vizsgatárgy esetén, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarészt lehet és kell megszervezni, ami a portfólió megvédését jelenti, aminek feltétele, hogy a portfóliót a vizsgázó az előzetes értekezletig leadja. A dráma vizsgatárgynak az írásbeli vizsgarész mellett két különálló, egy gyakorlati és egy szóbeli vizsgarésze van, így, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a szóbeli vizsgarészt lehet és kell megszervezni, tehát drámából a gyakorlati vizsgák ebben az esetben sem kerülnek megszervezésre.

Ez a szabály nem vonatkozik az emelt szintű vizsgákra!

A testnevelés vizsgákat hogyan bonyolítják majd le?
A testnevelés vizsgatárgyból a szóbeli és a gyakorlati vizsgát is meg kell szervezni, úgy, hogy a gyakorlati vizsgarészt az úszás, valamint a küzdősport, önvédelem gyakorlatainak elhagyásával kell megtartani. Az érettségi vizsga értékelése ezen gyakorlatok figyelmen kívül hagyásával történik. A gyakorlati vizsga eredményét a többi gyakorlaton nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani.
Ennek megfelelően, mivel:
- a középszintű gyakorlati vizsgán az úszás vagy küzdősport, önvédelem gyakorlatainak bemutatásával 10 pont szerezhető, ennek elhagyásával a maximálisan szerezhető pontszám 90 pont,
- az emelt szintű gyakorlati vizsgán az úszás gyakorlatainak bemutatásával 10 pont, a küzdősport, önvédelem gyakorlatainak bemutatásával szintén 10 pont szerezhető, ezek elhagyásával a maximálisan szerezhető pontszám 80 pont.
További szabály, hogy a testnevelés vizsgatárgyból a középszintű gyakorlati vizsga a vizsgáztató tanár mellett a vizsgabizottság legalább két tagja jelenlétében, a vizsgaidőszak bármely napján – a vizsgázó érettségi vizsgabeosztásának figyelembevételével – lebonyolítható.

Mivel a fővárosban dolgozom az emelt szintű kiegészítő vizsgámra a fővárosi kormányhivatalban jelentkeztem. A járványhelyzet miatt hazaköltöztem Pécsváradra. Szeretném, ha a vizsgámat áthelyeznék lakóhelyemhez közelebb, hogy ne kelljen Pestre utaznom.
Mivel az emelt szintű vizsgákat a kormányhivatalok szervezik, vizsgájának áthelyezését az érintett kormányhivatalok (ez esetben: Budapest Főváros Kormányhivatala és a Baranya Megyei Kormányhivatal) megkeresésével kérelmezheti.

Információk a közösségi szolgálatról

A közösségi szolgálatot az előrehozott érettségi vizsga megkezdéséig teljesíteni kell?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdés szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Azok a tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezik be, így esetükben nem ez a vizsgaidőszak a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak. A tanulóknak az utolsó középiskolai évfolyam végéig kell teljesíteniük a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat.
A közösségi szolgálattal kapcsolatosan a veszélyhelyzetben javasolt eljárásokról az alábbi linken juthat további információkhoz: https://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/covid19/erettsegi_elott_kozossegi_szolgalat_teljesitese

Azoknak a tanulóknak is teljesíteniük kell a közösségi szolgálatot, akik év végén megbuktak?
Az Nkt. 6. § (4) bekezdése szerint: a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az a 12. évfolyamos, rendes érettségi vizsgára jelentkezett tanuló, aki a tanítási év végén valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kap, nem végezte el a középiskolát, így csak előrehozott érettségi vizsgát tehet. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.
A közösségi szolgálattal kapcsolatosan a veszélyhelyzetben javasolt eljárásokról az alábbi linken juthat további információkhoz: https://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/covid19/erettsegi_elott_kozossegi_szolgalat_teljesitese

A közösségi szolgálatot annak is teljesítenie kell, akinek van már érettségi bizonyítványa, de most újra szeretne érettségi vizsgát tenni?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdése szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázókra ez a rendelkezés nem vonatkozik.
A közösségi szolgálattal kapcsolatosan a veszélyhelyzetben javasolt eljárásokról az alábbi linken juthat további információkhoz: https://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/covid19/erettsegi_elott_kozossegi_szolgalat_teljesitese

Információk az emelt szintű vizsgákról

Mely intézmények jogosultak megszervezni az emelt szintű vizsgákat?
Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes kormányhivatal szervezi, így a kormányhivatal jelöli ki az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét, a kormányhivatal kéri fel a felügyelő tanárokat, az írásbeli dolgozatokat javító pedagógust és a szóbeli vizsgára a kérdező tanárokat. A vizsgahelyszínek többnyire természetesen középiskolák, de a középiskolák csak a helyszínt biztosítják a vizsgákhoz, ezen kívül semmilyen jogi szerepet nem játszanak a vizsgázó érettségi vizsgájában.
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban – néhány speciális eset kivételével (pl, testnevelés) – csak az írásbeli vizsgákat szervezik meg.
Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról – a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban – közép és emelt szinten egyaránt a vizsgázó vizsgajelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) értesíti a vizsgázókat.

Mi a teendő abban az esetben, ha elveszett az emelt szintű érettségi vizsga vizsgabehívója?
Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal szervezi. Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról – a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban – közép és emelt szinten egyaránt a vizsgázó vizsgajelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) értesíti a vizsgázókat.
A vizsgabehívó pótlásával kapcsolatban is – a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban – közép és emelt szinten egyaránt a vizsgázó vizsgajelentkezését fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni. (A kormányhivatalok listája elérhető a Köznevelés\Kormányhivatalok\Kormányhivatalok elérhetőségei menüpontban.)

Tudnivalók az írásbeli vizsgákról

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, az érintett vizsgatárgyból/vizsgatárgyakból a vizsgajelentkezését törölni kell.

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán?
Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ilyen típusú vizsga például az informatika vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az érintett vizsgatárgyból/vizsgatárgyakból törölni kell.

Be kell-e adni a mozgóképkultúra és médiaismeret projektmunkát?
Igen, a projektmunka írásbeli jellegű, így azok közé a vizsgarészek közé tartozik, amelyeket most is teljesíteni kell. A projektmunkát ez esetben is az írásbeli vizsgák kezdetéig, azaz május 3-ig kell beadni.

A kijavított vizsgadolgozat megtekintése, észrevétel, fellebbezés

Milyen szabályok vonatkoznak az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésére?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 26. § (2) bekezdése szerint az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni.
A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, a  167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet által meghatározott napokon, azaz 2021. május 31-én vagy 2021. június 1-jén megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. A vizsgázó a megtekintés pontos körülményeiről az érettségi jelentkezést fogadó intézménynél érdeklődhet.
Ha vizsgázó egy középiskolában nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a középiskolában tekintheti meg. Amennyiben a jelentkező egy kormányhivatalban nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a vizsgabehívóján megjelölt helyen tekintheti meg.
A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.
Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. Ha a vizsgázó nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással az általa meghatalmazott személy is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról. Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni.

A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint a megtekintés történhet a vizsgázó által a vizsgadolgozat laponkénti lefényképezésével, vagy – ahol ehhez a feltételek adottak vagy megteremthetők – a vizsgaszervező intézmény a vizsgadolgozatot beszkennelheti és a vizsgázónak elektronikus úton is megküldheti.

A vizsgázó az észrevételeit elektronikus úton is megküldheti legkésőbb 2021. június 2-án 16 óráig. Az észrevétel benyújtási határideje jogvesztő.

Hogyan tehető észrevétel az írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint a kijavított írásbeli vizsgadolgozatokkal kapcsolatos észrevételeket a vizsgázó 2021. június 2-án, 16 óráig adhatja le. A benyújtott észrevételeknek nincs formai követelménye. Észrevétel kizárólag a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető. Az észrevétel benyújtási határideje jogvesztő.
Ha a tanuló észrevételt tett írásbeli dolgozatának javítására, azt az igazgatónak egy másik szaktanárral a javítási, értékelési útmutató alapján felül kell vizsgáltatnia. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt a vizsgadolgozatot elsőként javító szaktanár.
A vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amelynek javítására a vizsgázó észrevételt tett. Az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.

Ki bírálja el az emelt szintű írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban benyújtott észrevételt?
Emelt szintű vizsga esetén a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt az igazgató a lehető legrövidebb időn belül megküldi a kormányhivatalnak.
Emelt szintű írásbeli vizsgadolgozat javítására benyújtott észrevétel esetén a kivizsgálás a kormányhivatal feladata. A kormányhivatal az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet. Ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki továbbítja azt a vizsgabizottság elnökének. A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést, és azt rávezeti az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

Tudnivalók a szóbeli vizsgákról

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli vizsgán?
Abban az esetben, ha a vizsgázónak az érettségi vizsgát kizárólag szóbeli vizsgarésszel kell teljesítenie, és a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, az alábbi szabályt kell alkalmazni:
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az érintett vizsgatárgyból/vizsgatárgyakból törölni kell.

Mi történik akkor, ha vizsgázó a középszintű vizsgán elérte a tizenkét százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, és a szóbeli vizsgán nem jelenik meg? Vizsgáját törölni kell?
Ebben az estben a vizsgázó a középszintű érettségi vizsgáján megjelent, ám nem kíván vagy nem tud élni azzal lehetőséggel, hogy a szóbeli vizsga segítségével megkísérelje a legalább elégséges vizsgaeredmény megszerzését.
Ebben az estben - attól függően, hogy a vizsgázó neki felróható, vagy fel nem róható okból nem jelent meg a szóbeli vizsgán – javító, vagy pótló vizsgára kell utasítani.
A vizsgázó vizsgája tehát ez esetben nem törölhető.

Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a vizsgázónak?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése alapján ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A középszintű szóbeli vizsgán lehet-e póttételt húzatni?
Bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot a szóbeli vizsgát meg kell szervezni, így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Ez esetben a vizsga eredményét a Vizsgaszabályzat 41. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni.
A középszintű vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

Tudnivalók a javító és a pótló érettségi vizsgákról

Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?
Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de a vizsgakövetelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló és az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése. Javító érettségi vizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni, és függetlenül a korábbi vizsgán elért esetleges részeredményektől, valamennyi vizsgarészt meg kell ismételni.
Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, ha a vizsgázó egy korábban megszerzett írásbeli vagy írásbeli jellegű gyakorlati vizsgaeredménnyel jelentkezett pótló vizsgára és kérte annak beszámítását, akkor vizsgaeredményét a korábbi vizsgaeredménye alapján kell megállapítani.

Mikor tehető le az előrehozott és a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsga javító és pótló vizsgája?
A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában, pótló vizsgára bármelyik további vizsgaidőszakban lehet jelentkezni. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.

Az érettségi vizsga eredményei

Milyen esetben lesz a középszintű vizsga eredményes?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani. A vizsgázó teljesítményét ez esetben is a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.
Az érettségi vizsga során a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítményükre a vizsgázók pontszámokat kapnak, ezeket össze kell adni, és ennek alapján kell meghatározni a teljes vizsga százalékos eredményét.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése alapján a középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő

  • 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • 60-79% elérése esetén jó (4),
  • 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Milyen esetben lesz az emelt szintű vizsga eredményes?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani. A vizsgázó teljesítményét ez esetben is a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.
Az érettségi vizsga során a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítményükre a vizsgázók pontszámokat kapnak, ezeket össze kell adni és ennek alapján kell meghatározni a teljes vizsga százalékos eredményét.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése alapján az emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Az elégséges eredményhez az összes megszervezett vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.

Milyen esetben lesz az emelt szintű idegen nyelv vizsga eredményes?
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani. A vizsgázó teljesítményét ez esetben is a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban alapesetben négy vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség), és mind az négy vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot ahhoz, hogy a vizsgázó legalább elégséges osztályzatot kaphasson.
Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Az elégséges eredményhez az összes megszervezett vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
Az emelt szintű idegen nyelv érettségi vizsga meghatározott eredménnyel történő teljesítése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentum lehet. (lásd: Érettségi vizsga és a nyelvvizsga kapcsolata)

Hol és hogyan kapom meg az érettségi vizsga eredményére vonatkozó hivatalos dokumentumokat?
Az érettségi vizsga eredményéről kiállított dokumentumokat az érettségi jelentkezést fogadó intézményben az eredményhirdető értekezleten adják át a vizsgázóknak. Az eredményhirdető értekezlet időpontját és helyszínét az érettségi jelentkezést fogadó intézmény határozza meg. Ha a vizsgázó nem tud elmenni az eredményhirdető értekezletre, és meghatalmazást sem ad senkinek a dokumentumok átvételére vonatkozóan, úgy az érettségi dokumentum átvételéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

Érettségi vizsga és a nyelvvizsga kapcsolata

Milyen eredményt kell elérni az érettségi vizsgán ahhoz, hogy az érettségi bizonyítvány/tanúsítvány nyelvvizsga-bizonyítvánnyal legyen egyenértékű?

Figyelem!
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális rendelkezés szerint az alábbi általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is meg kell állapítani.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 45. § (4) bekezdése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét

a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Az érettségi bizonyítvány/érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

A vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek (ez a százalékos eredményekre utal)

a) ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet (lehetett) nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet "kiváltani".

A nemzetiségi nyelvű-nevelés oktatásban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány?

Figyelem!
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális rendelkezés szerint az alábbi általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is meg kell állapítani.

A vizsgaszabályzat 54. § (1) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (2) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (3) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A vizsgaszabályzat 53. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak – amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt - mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelvén teljesíteni. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy "lemondanak" a nemzetiségi nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.) A vizsgázó saját maga választhatja meg a nemzetiségi nyelven letenni kívánt vizsga szintjét, valamint, hogy a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz nemzetiségi nyelven érettségi vizsgát.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, tehát a vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik – a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges –, a nemzetiségi nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak. Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány?

Figyelem!
A 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális rendelkezés szerint az alábbi általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is meg kell állapítani.

A vizsgaszabályzat 54. § (4) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá

a) legalább 60%-ot ért el, és
b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,
felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdése értelmében amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,

a) a teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) a teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Tehát a vizsgaszabályzat értelmében a két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem. A vizsgaszabályzat 53. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak - amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig - mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázniuk. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy "lemondanak" a két tanítási nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.) A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, tehát a vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik – a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges –, a két tanítási nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak. Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet. Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi

Elveszett érettségi bizonyítvány, tanúsítvány pótlása

Az elveszett érettségi bizonyítványt, tanúsítványt milyen módon lehet pótolni?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése szerint:
„Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították."
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 96. § (6) bekezdése szerint:
„Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni."
Az iskolai bizonyítványmásodlat illetéke 3000,-Ft, amelyet a kérelemmel kell benyújtani az intézménynek (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint a 2. melléklet II. 2. d) pontja alapján.). *
Az EMMI rendelet 114. § (2) bekezdése szerint:
„(2)A bizonyítványmásodlatnak - a 113. § (2) bekezdés szerinti névváltozás kivételével -szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával."
Fontos megjegyezni, hogy a bizonyítványokról/tanúsítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon/tanúsítványnyomtatványon nem lehet kiállítani.
A fentiek szerint tehát ahhoz az intézményhez kell fordulni, amely intézmény az érettségi bizonyítványt kiállította.