Érettségi vizsgabizottság döntése elleni fellebbezés
A vizsgázó (illetve kiskorú vizsgázó esetében a szülő, gondviselő) az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése ellen a döntést – azaz az érettségi vizsga eredményének kihirdetését – követő öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozva fellebbezést nyújthat be a köznevelési feladatot ellátó hatósághoz (a továbbiakban: kormányhivatal), a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalhoz. Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első naptól kell számítani. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek helye nincs.
A fellebbezésnek nincs formai követelménye, géppel vagy kézzel írt papíron is be lehet nyújtani, megfelelő indoklással ellátva. A fellebbezésnek röviden azokat az indokokat kell tartalmaznia, amelyek a jogszabálysértés tényét igazolják. A fellebbezésben új tényre csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha az új tényről a vizsgázónak a vizsgabizottság döntésének meghozataláig nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezés benyújtására elektronikus úton is lehetőség van, e-papír szolgáltatás igénybevételével, vagy a Kormányhivatal e-ügyintézési felületén megadott egyéb módon.
A fellebbezés illetékmentes.
A fellebbezést (az emelt szintű vizsga esetében is) az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatójának kell benyújtani, de a területileg illetékes vármegyei, fővárosi kormányhivatalnak (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnak) kell címezni. A fellebbezések esetében a kérelmezőnek a kormányhivatallal (vagy az Oktatási Hivatallal) nincs közvetlen kapcsolata. A fellebbezést a kormányhivatal (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatal) három munkanapon belül bírálja el.
Az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatója a fellebbezést a döntéssel kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján (ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon) megküldi a kormányhivatalnak (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnak). A kérelemhez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.
A kormányhivatal (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatal) három munkanapon belül meghozza a döntését, és a döntésről (a kézbesítéssel egyidejűleg) rövid úton (email, telefon) értesíti az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatóját. Az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatója a döntésről haladéktalanul értesíti a vizsgázót és az érintett érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét. A kormányhivatal (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatal) másodfokú döntése a közléssel véglegessé válik.
Ha a vizsgázó, illetőleg szülője, gondviselője a fellebbezés alapján hozott döntéssel nem ért egyet, jogszabálysértésre való hivatkozással a határozat közlésétől számított harminc napon belül a véglegessé vált hatósági határozattal szemben közigazgatási pert indíthat. A keresetlevelet a jogvita eldöntésére az érettségi jelentkezést fogadó intézmény, illetve kormányhivatal székhelye szerint illetékes törvényszéknek kell címezni, de az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatójához kell benyújtani. Amennyiben az Oktatási Hivatal jogosult a fellebbezés elbírálására; úgy a keresetlevelet a fellebbező (felperes) lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék részére kell címezni, azonban azt az I. fokon eljáró kormányhivatalhoz szükséges benyújtani.
Fontos megjegyezni, hogy fellebbezést csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet benyújtani. Ha a szóbeli vizsgán nem történt jogszabálysértés, a szóbeli vizsga eredményét felülvizsgálni nem lehet. A szóbeli vizsgán a tantárgyi bizottság, vagy a vizsgabizottság által megállapított pontszámot a vizsgázónak el kell fogadnia. A Kúria elvi jelentőségű Kfv. II.39.055/12/9. számú döntése alapján nem gyakorolhatja a bíróság megváltoztató jogkörét akkor, amikor a vizsgázó magát a vizsgáztató mérlegelése során hozott döntését kifogásolja, hiszen azt kellő szakmai tudás és a szóbeli vizsga szakmai minőségének megfelelő kontrollja hiányában nem bírálhatja felül. A törvényben és a vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően folytatott vizsga alapján megállapított szóbeli eredmény megváltoztatására nincs jogszabályi lehetőség.
Az eljárást meghatározó jogszabályok a következők:
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 38. § (7) bekezdése
- Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 59. § (1)-(3) bekezdés.
- Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 82. §, 112. §,114. §., 116. §-119. §
- A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 12. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdés c) és e) pontja, 37. §, 39. § és 40. §
- A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
A kormányhivatalok elérhetőségei
