Gyakran ismételt kérdések az érettségi vizsgával kapcsolatban

Tudnivalók a szóbeli vizsgákról

Egyszerűen:

Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelent meg a szóbeli vizsgán, a szóbeli vizsgát az adott vizsgaidőszakban megismételheti vagy egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet. Az igazolást az érettségi jelentkezést fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A vizsga megismétlésének részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.

Ha a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg a szóbeli vizsgán, egy másik vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet.

Részletesen:

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 40. §-a szerint:

„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására."

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

Egyszerűen

Amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat) a gyakorlati vizsgára a szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelent meg a szóbeli vizsgán, a szóbeli vizsgát az adott vizsgaidőszakban megismételheti vagy egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet. Az igazolást az érettségi jelentkezést fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A vizsga megismétlésének részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.

Ha a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg a szóbeli vizsgán, egy másik vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet.

Részletesen

A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). Ilyen típusú vizsga például a testnevelés vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 40. §-a szerint:

„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására."

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

A szóbeli jellegű gyakorlati vizsgák esetében figyelembe kell venni a vizsgaszabályzat 31. § (5) bekezdését is:
„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

A vizsgaszabályzat 37. § (3) bekezdése pedig a következőket határozza meg:

„(3) Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni."

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el."

Egyszerűen

Ha a testnevelés vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészén a vizsgázó megsérül és a szóbeli vizsgarész még nem zajlott le, a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolhatja, úgy, hogy a szóbeli vizsgán két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Amennyiben a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni. A felsőoktatási felvételi eljárás során az eredményéből nem számítható pont.

Részletesen

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 31. § (5) bekezdése a következőket határozza meg.

„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, a szóbeli érettségi vizsgát a vizsgaszabályzat 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

37. § (3) Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el."

Egyszerűen

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából nem tud értékelhető feleletet adni, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben szóbeli pontszáma a póttételre kapott pontjaiból keletkezik úgy, hogy a kapott pontokat felezik és az összeget egész pontra kerekítik, ha szükséges.

Részletesen

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése alapján, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt ér el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem bukik meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt.

Matematika és digitális kultúra vizsgatárgyak esetében a középszintű érettségi vizsgán az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdése értelmében abban az esetben tehet a vizsgázó szóbeli vizsgát is, ha matematika vizsgatárgyból az írásbeli, digitális kultúra vizsgatárgyból a gyakorlati teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot.

Ha a vizsgázó középszintű matematika vizsgatárgyból az írásbeli, a középszintű digitális kultúra vizsgatárgyból a gyakorlati vizsga során elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát is tehet. A középszintű matematika, valamint a középszintű digitális kultúra vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

A szóbeli vizsgák időszakát a tanév rendje miniszteri rendelet határozza meg.

• Az emelt szintű szóbeli vizsgákat a területileg illetékes kormányhivatal szervezi. A vizsga pontos időpontját és helyszínét a vizsgabehívó tartalmazza.
• A középszintű szóbeli vizsgákat az az intézmény szervezi, ahol a vizsgázó a jelentkezését benyújtotta (Ez lehet kormányhivatal vagy középiskola is.) A vizsgaidőpontokról a jelentkezést fogadó intézmény tájékoztatja a vizsgázókat.

A 2024. évi október-novemberi vizsgák időpontjait a 2024/2025. tanév rendjéről szóló 32/2024. (VIII. 8.) BM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely ide kattintva letölthető.

Egyszerűen

A szóbeli vizsga pontos időpontját, helyszínét a vizsgabehívó tartalmazza. Amennyiben a vizsgabehívó nem áll a jelentkező rendelkezésre, úgy a szóbeli vizsga pontos időpontjáról és helyszínéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

Részletesen

Az érettségi jelentkezés benyújtását követően a vizsgázót érintő összes kérdésre a vizsgázó jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) tud válaszolni.

Az érettségi jelentkezés beérkezésével, elfogadásával, hiánypótlásával, visszaigazolásával, vizsgabeosztásával, a megtekintés részleteivel, vizsgaeredménnyel, a bizonyítvány/tanúsítvány/törzslapkivonat átvételével kapcsolatban az adott érettségi jelentkezést fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni. A jelentkezést fogadó intézmény elérhetősége a visszaigazolás, illetve a vizsgabehívó fejlécében található. A jelentkezésüket az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programon keresztül Ügyfélkapuval benyújtó vizsgázók belépés után a program felhasználói útmutatójában leírtak szerint letölthetik a visszaigazolást, illetve a vizsgabehívót.

Az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket, nem szervez érettségi vizsgákat, így nem tud segítséget nyújtani egy adott vizsgázót érintő kérdésben. Az Oktatási Hivatal csak általános tájékoztatást tud nyújtani, egyedi kérdésekkel a jelentkezést fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni.

Az eredményhirdető értekezlet időpontját és helyszínét a vizsgabehívó tartalmazza. Az eredményhirdető értekezleten adják át a vizsgázóknak az érettségi vizsga eredményéről kiállított dokumentumokat. Az érettségi vizsgáról minden vizsgázó kap valamilyen dokumentumot: bizonyítványt, tanúsítványt, vagy törzslapkivonatot.

Ha a vizsgázó nem tud elmenni az eredményhirdető értekezletre, és meghatalmazást sem ad senkinek a dokumentumok átvételére vonatkozóan, úgy az érettségi dokumentum átvételéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

Egyszerűen

A szóbeli vizsga időpontjának megváltoztatásával kapcsolatban forduljon írásos kérelemmel az érettségi jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) igazgatójához/vezetőjéhez.

Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem tud megjelenni a szóbeli vizsgán, a szóbeli vizsgát az adott vizsgaidőszakban megismételheti vagy egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet. Az igazolást az érettségi jelentkezést fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtania, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A vizsga megismétlésének részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.

Részletesen

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. §-a az alábbiakról rendelkezik:

(5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.

(6) A középszintű szóbeli vizsgák napjait - az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - az igazgató a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.

• 1. Jelentkezés érettségi vizsgára
• 2. Információk a közösségi szolgálatról
• 3. Érettségi vizsga vendégtanulói jogviszonyban
• 4. Az érettségi vizsga eredményei
• 5. Érettségi vizsga és a nyelvvizsga kapcsolata
• 6. Információk az írásbeli érettségi vizsgáról
• 7. Fellebbezés, észrevétel, jogorvoslat
• 8. Tudnivalók a szóbeli vizsgákról
• 9. Érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat pótlása vagy javítása
• 10. Tudnivalók a javító és a pótló érettségi vizsgákról