Gyakran ismételt kérdések az érettségi vizsgával kapcsolatban

Információk az írásbeli érettségi vizsgáról

Egyszerűen:

Az írásbeli érettségi vizsgák pontos időpontját a tanév rendje miniszteri rendelet határozza meg. A 2023. évi október-novemberi vizsgák időpontjait a 2023/2024. tanév rendjéről szóló 30/2023. (VIII. 22.) BM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely IDE kattintva letölthető.

Egyszerűen:

A vizsgaleírások tartalmazzák a vizsga részeit, sz egyes vizsgarészek tartalmi szerkezetét, a megoldásra fordítható időtartamot, az elérhető maximális pontszámokat, a vizsgán használható segédeszközöket (ha van ilyen), a nyilvánosságra hozandó anyagokat (ha van), valamint a vizsga általános szabályait, a feladatlap(ok) tartalmi és formai jellemzőit mind közép, mind emelt szinten. A vizsgakövetelmények és a vizsgaleírások az alábbi linken érhetők el: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak

Ezen kívül a korábbi vizsgaidőszakok írásbeli feladatlapjai, azok bevezetőjében található „Fontos tudnivalók” című tájékoztató tartalmaz információkat az írásbeli vizsga részleteiről. Korábbi vizsgaidőszakok írásbeli feladatai és javítókulcsai az alábbi linken érhetők el: http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok

Egyszerűen:

Az írásbeli vizsga pontos helyszínét a vizsgabehívó tartalmazza. Amennyiben a vizsgabehívó nem áll a jelentkező rendelkezésre, úgy az írásbeli vizsga pontos helyszínéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

Részletesen:

Az érettségi jelentkezés benyújtását követően a vizsgázót érintő összes kérdésre a vizsgázó jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) tud válaszolni.

Az érettségi jelentkezés beérkezésével, elfogadásával, hiánypótlásával, visszaigazolásával, vizsgabeosztásával, a megtekintés részleteivel, vizsgaeredménnyel, a bizonyítvány/tanúsítvány/törzslapkivonat átvételével kapcsolatban az adott érettségi jelentkezést fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni. A jelentkezést fogadó intézmény elérhetősége a visszaigazolás, illetve a vizsgabehívó fejlécében található. A jelentkezésüket az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programon keresztül Ügyfélkapuval benyújtó vizsgázók belépés után a program felhasználói útmutatójában leírtak szerint letölthetik a visszaigazolást, illetve a vizsgabehívót.

Az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket, nem szervez érettségi vizsgákat, így nem tud segítséget nyújtani egy adott vizsgázót érintő kérdésben. Az Oktatási Hivatal csak általános tájékoztatást tud nyújtani, egyedi kérdésekkel a jelentkezést fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni.

Egyszerűen:

Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes kormányhivatal szervezi.

Részletesen:

Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes kormányhivatal szervezi, így a kormányhivatal jelöli ki az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét, a kormányhivatal kéri fel a felügyelő tanárokat, az írásbeli dolgozatokat javító pedagógust és a szóbeli vizsgára a kérdező tanárokat. A vizsgahelyszínek többnyire természetesen középiskolák, de a középiskolák csak a helyszínt biztosítják a vizsgákhoz, ezen kívül semmilyen jogi szerepet nem játszanak a vizsgázó érettségi vizsgájában. Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is a kormányhivatal értesíti a vizsgázókat.

Egyszerűen:

Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes vármegyei/fővárosi kormányhivatal szervezi, az emelt szintű vizsgák vizsgabeosztásra vonatkozó vizsgabehívókat az illetékes kormányhivatal juttatja el a vizsgázóhoz. A vizsgabehívó pótlásával kapcsolatban a vizsgázó jelentkezését fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni.

Részletesen:

Az érettségi jelentkezés benyújtását követően a vizsgázót érintő összes kérdésre a vizsgázó jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) tud válaszolni.

Az érettségi jelentkezés beérkezésével, elfogadásával, hiánypótlásával, visszaigazolásával, vizsgabeosztásával, a megtekintés részleteivel, vizsgaeredménnyel, a bizonyítvány/tanúsítvány/törzslapkivonat átvételével kapcsolatban az adott érettségi jelentkezést fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni. A jelentkezést fogadó intézmény elérhetősége a visszaigazolás, illetve a vizsgabehívó fejlécében található. A jelentkezésüket az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programon keresztül Ügyfélkapuval benyújtó vizsgázók belépés után a program felhasználói útmutatójában leírtak szerint letölthetik a visszaigazolást, illetve a vizsgabehívót.

Az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket, nem szervez érettségi vizsgákat, így nem tud segítséget nyújtani egy adott vizsgázót érintő kérdésben. Az Oktatási Hivatal csak általános tájékoztatást tud nyújtani, egyedi kérdésekkel a jelentkezést fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni.

Egyszerűen:

Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, pótló vizsgát tehet. Az igazolást a jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A pótló vizsga részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.

Ha a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, javító vizsgát tehet.

Részletesen:

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. §-a szerint:

„24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.”

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

Ha a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezi a vizsgázó számára a pótló vizsga letételét, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban tehessen pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével - a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. (Középszintű matematika érettségi vizsga esetében a vizsgázónak egy szóbeli vizsgát kell tennie.) Ebben az esetben a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.

Az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával történő pótlását a vizsgaszabályzat 2016. január 1-jével életbe lépő változása szerint már nem kell záradékolni.

Bármilyen mentességet is kap az érettségi vizsgáján a vizsgázó az érettségi bizonyítványa a felsőoktatási felvételi eljárás során általában ugyanolyan értékű, mint a mentesség nélkül vizsgázóké. Ez alól a gyakorlati vizsgák jelentenek kivételt, mert a 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdés szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.

A vizsgaszabályzat 11. § (3) bekezdése szerint pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy ha a vizsgaszabályzat másként nem rendelkezik, az azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lehet tenni. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.

Egyszerűen:

Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ilyen típusú vizsga például az informatika vagy a digitális kultúra vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.

Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, pótló vizsgát tehet. Az igazolást a jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A pótló vizsga részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.

Ha a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, javító vizsgát tehet.

Részletesen:

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. §-a szerint:
„24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

Ha a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezi a vizsgázó számára a pótló vizsga letételét, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban tehessen pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Írásbeli jellegű gyakorlati pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli jellegű gyakorlati vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. (Ebben az esetben a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.

Írásbeli jellegű gyakorlati érettségi vizsga esetén a vizsgaszabályzat 31. § (5) bekezdését is figyelembe kell venni.

„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."

Ha a vizsgázó az írásbeli jellegű gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tesz (ilyen vizsga pl. az informatika vagy a digitális kultúra vizsgatárgy írásbeli jellegű gyakorlati vizsgája), úgy - a 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése alapján - nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során. Azt a tényt, hogy az adott vizsgatárgy esetében a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján záradék alkalmazásával kell rögzíteni a vizsgaeredményeket tartalmazó érettségi dokumentumon.

• 1. Jelentkezés érettségi vizsgára
• 2. Információk a közösségi szolgálatról
• 3. Érettségi vizsga vendégtanulói jogviszonyban
• 4. Az érettségi vizsga eredményei
• 5. Érettségi vizsga és a nyelvvizsga kapcsolata
• 6. Információk az írásbeli érettségi vizsgáról
• 7. Fellebbezés, észrevétel, jogorvoslat
• 8. Információk a szóbeli vizsgáról
• 9. Érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat pótlása vagy javítása
• 10. Érettségi vizsgakövetelmények változása
• 11. Tudnivalók a javító és a pótló érettségi vizsgákról