Jelentkezés érettségi vizsgára
Az érettségi jelentkezés benyújtására vonatkozóan részletes tájékoztatók itt érhetők el.
A közösségi szolgálatot az előrehozott érettségi vizsga megkezdéséig teljesíteni kell?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdés szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Azok a tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezik be, így esetükben nem ez a vizsgaidőszak a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak. A köznevelésben tanulóknak az utolsó középiskolai évfolyam végéig kell teljesíteniük a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat.
A technikumi képzésben tanulókra e tekintetben külön szabályok vonatkoznak, a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 107. §-a szerint az érettségi vizsga megkezdésének, azaz már az első előrehozott vizsgának is további feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése.
Azoknak a tanulóknak is teljesíteniük kell a közösségi szolgálatot, akik év végén megbuktak?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdése szerint: a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az az utolsó évfolyamos, rendes érettségi vizsgára jelentkezett tanuló, aki a tanítási év végén valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kap, nem végezte el a középiskolát, így csak előrehozott érettségi vizsgát tehet. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének – a köznevelésben – nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.
A közösségi szolgálatot annak is teljesítenie kell, akinek van már érettségi bizonyítványa, de most újra szeretne érettségi vizsgát tenni?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdése szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázókra ez a rendelkezés nem vonatkozik.
Mely intézmények jogosultak megszervezni az emelt szintű vizsgákat?
Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes kormányhivatal szervezi, így a kormányhivatal jelöli ki az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét, a kormányhivatal kéri fel a felügyelő tanárokat, az írásbeli dolgozatokat javító pedagógust és a szóbeli vizsgára a kérdező tanárokat. A vizsgahelyszínek többnyire természetesen középiskolák, de a középiskolák csak a helyszínt biztosítják a vizsgákhoz, ezen kívül semmilyen jogi szerepet nem játszanak a vizsgázó érettségi vizsgájában.
Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is a kormányhivatal értesíti a vizsgázókat.
Mi a teendő abban az esetben, ha elveszett az emelt szintű érettségi vizsga vizsgabehívója?
Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes vármegyei/fővárosi kormányhivatal szervezi, az emelt szintű vizsgák vizsgabeosztásra vonatkozó vizsgabehívókat az illetékes kormányhivatal juttatja el a vizsgázóhoz.
A vizsgabehívó pótlásával kapcsolatban az érettségi jelentkezését fogadó intézmény városa szerint illetékes kormányhivatalhoz kell fordulni. A területileg illetékes kormányhivatalok listája elérhető a Köznevelés\Kormányhivatalok\Kormányhivatalok elérhetőségei menüpontban.
Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. §-a szerint:
„24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."
Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
Ha a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezi a vizsgázó számára a pótló vizsga letételét, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban tehessen pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével - a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. (Középszintű matematika érettségi vizsga esetében a vizsgázónak egy szóbeli vizsgát kell tennie.) Ebben az esetben a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.
Az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával történő pótlását a vizsgaszabályzat 2016. január 1-jével életbe lépő változása szerint már nem kell záradékolni.
Bármilyen mentességet is kap az érettségi vizsgáján a vizsgázó az érettségi bizonyítványa a felsőoktatási felvételi eljárás során általában ugyanolyan értékű, mint a mentesség nélkül vizsgázóké. Ez alól a gyakorlati vizsgák jelentenek kivételt, mert a 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdés szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.
A vizsgaszabályzat 11. § (3) bekezdése szerint pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy ha a vizsgaszabályzat másként nem rendelkezik, az azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lehet tenni. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.
Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán?
Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ilyen típusú vizsga például az informatika vagy a digitális kultúra vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. §-a szerint:
„24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."
Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
Ha a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezi a vizsgázó számára a pótló vizsga letételét, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 24. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban tehessen pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Írásbeli jellegű gyakorlati pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, így lehetőség sincs ilyen esetben az írásbeli jellegű gyakorlati vizsga letételére, ezért engedélyezhető az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgarész szóbelivel történő kiváltása, ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz. (Ebben az esetben a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott vizsgatárgyból az érettségi eredményt.
Írásbeli jellegű gyakorlati érettségi vizsga esetén a vizsgaszabályzat 31. § (5) bekezdését is figyelembe kell venni.
„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."
Ha a vizsgázó az írásbeli jellegű gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tesz (ilyen vizsga pl. az informatika vagy a digitális kultúra vizsgatárgy írásbeli jellegű gyakorlati vizsgája), úgy - a 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése alapján - nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során. Azt a tényt, hogy az adott vizsgatárgy esetében a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján záradék alkalmazásával kell rögzíteni a vizsgaeredményeket tartalmazó érettségi dokumentumon.
Milyen szabályok vonatkoznak az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésére?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 26. § (2) bekezdése szerint az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni.
A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet.
Ha vizsgázó egy középiskolában nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a középiskolában tekintheti meg. Amennyiben a jelentkező egy kormányhivatalban nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a vizsgabehívóján megjelölt helyen tekintheti meg.
A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.
Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni.
A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani.
Ha a vizsgázó nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással rokona vagy ismerőse is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról. Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni.
Hogyan és hol tehető észrevétel az írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban?
A vizsgaszabályzat 26. § (2) bekezdése alapján a kijavított írásbeli vizsgadolgozatokkal kapcsolatos észrevételeket a vizsgázó a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. A benyújtott észrevételeknek nincs formai követelménye. Észrevétel kizárólag a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő.
Az igazolási kérelem elfogadásáról az igazgató dönt.
Ha a tanuló észrevételt tett írásbeli dolgozatának javítására, azt az igazgatónak egy másik szaktanárral a javítási, értékelési útmutató alapján felül kell vizsgáltatnia. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt a dolgozatot elsőként javító szaktanár.
A vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amelynek javítására a vizsgázó észrevételt tett. Az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.
Ha a vizsgázó egy középiskolában jelentkezett az érettségi vizsgára, úgy a vizsgadolgozat megtekintése után az észrevételét az iskola igazgatójához tudja benyújtani.
Amennyiben a vizsgázó egy kormányhivatalban nyújtotta be a jelentkezési lapját, az észrevételét a kormányhivatal által meghatározottak szerint nyújthatja be.
Ki bírálja el a középszintű írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban benyújtott észrevételt?
Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.
Ki bírálja el az emelt szintű írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban benyújtott észrevételt?
Emelt szintű vizsga esetén a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt az igazgató a lehető legrövidebb időn belül megküldi a kormányhivatalnak.
Emelt szintű írásbeli vizsgadolgozat javítására benyújtott észrevétel esetén a kivizsgálás a kormányhivatal feladata. A kormányhivatal az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet. Ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki továbbítja azt a vizsgabizottság elnökének. A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést, és azt rávezeti az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.
Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli vizsgán?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 40. §-a szerint:
„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására."
Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
A vizsgaszabályzat 11. § (3) bekezdése szerint pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy ha a vizsgaszabályzat másként nem rendelkezik, az azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lehet tenni. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.
A vizsgaszabályzat 41. § (8) bekezdése szerint pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket (pl. írásbeli vizsgarész) - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni.
Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli jellegű gyakorlati vizsgán?
A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). Ilyen típusú vizsga például a testnevelés vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 40. §-a szerint:
„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására."
Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
A szóbeli jellegű gyakorlati vizsgák estében figyelembe kell venni a vizsgaszabályzat 31. § (5) bekezdését is:
„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."
A vizsgaszabályzat 37. § (3) bekezdése pedig a következőket határozza meg:
„(3) Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni."
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el."
Mi történik, ha a vizsgázó nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 40. §-a szerint:
„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására."
Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
A vizsgaszabályzat 12. § (5) bekezdése szerint:
A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból
a) javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában,
b) pótló vizsgára bármelyik vizsgaidőszakban
lehet jelentkezni.
Fontos, hogy lehet jelentkezni, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a rendes érettségi vizsga során egy másik vizsgatárgyból is tehet érettségi vizsgát.
A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán - amelyet a rendes érettségi vizsga során tehet le - elért eredménye fog bekerülni.
Mi a teendő, ha a testnevelés vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészén a vizsgázó megsérül?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 31. § (5) bekezdése a következőket határozza meg.
„Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja."
Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, a szóbeli érettségi vizsgát a vizsgaszabályzat 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.
37. § (3) Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt - záradék formájában - fel kell tüntetni.
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. Korm. rendelet 17. § (9) bekezdése szerint "Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el."
Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a vizsgázónak?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése alapján, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt ér el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem bukik meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt.
Mikor tehető matematikából, valamint digitális kultúrából középszinten szóbeli vizsga?
Matematika és digitális kultúra vizsgatárgyak esetében a középszintű érettségi vizsgán az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdése értelmében abban az esetben tehet a vizsgázó szóbeli vizsgát, ha matematika vizsgatárgyból az írásbeli, digitális kultúra vizsgatárgyból a gyakorlati teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot.
Matematikából, valamint digitális kultúrából a középszintű szóbeli vizsgán lehet-e póttételt húzatni?
Ha a vizsgázó középszintű matematika vizsgatárgyból az írásbeli, a középszintű digitális kultúra vizsgatárgyból a gyakorlati vizsga során elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. A középszintű matematika, valamint a középszintű digitális kultúra vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.
Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?
Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de a vizsgakövetelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló és az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.
Javító érettségi vizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni, és függetlenül a korábbi vizsgán elért esetleges részeredményektől, valamennyi vizsgarészt meg kell ismételni.
Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.
Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a neki fel nem róható okból megszakadt vizsgáját ugyanazon vizsgaidőszakban folytathassa, mint amikor az érettségi vizsgáját megkezdte. Ha az igazgató engedélye alapján a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tesz, azaz a szóbeli vizsgarészt kétszer teljesíti, ebben az esetben a vizsgát az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 37. § (3) bekezdés szerint kell megszervezni és minősíteni.
Ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. (Ez utóbbi szabály csak azon vizsgatárgyak esetében alkalmazható, amelyek vizsgaleírásában nem szerepel szóbeli vizsga, tehát pl. a matematika középszintű vizsga esetében nem alkalmazható.) Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.
A pótló érettségi vizsgán a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg az adott tárgy vizsgakövetelményei nem változnak – nem kell újból teljesíteni.
Arról, hogy kéri-e a már teljesített vizsgarész beszámítását, a jelentkezéskor a vizsgázó írásban nyilatkozik. Fel nem róható oknak tekintendő minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
Mikor tehető le az előrehozott és a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsga javító és pótló vizsgája?
A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában, pótló vizsgára bármelyik további vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.
Milyen esetben lesz a középszintű vizsga eredményes?
A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.
Az érettségi vizsga során a vizsgázók az írásbeli és a szóbeli vizsgarész során nyújtott teljesítményükre pontszámokat kapnak, ezeket összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése alapján középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:
Milyen esetben lesz az emelt szintű vizsga eredményes?
A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján az alábbiak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.
Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:
Ha egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.
Az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
Milyen esetben lesz az emelt szintű idegen nyelv vizsga eredményes?
A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján az alábbiak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kaphasson.
Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:
Ha egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.
Az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
Az emelt szintű idegen nyelv érettségi vizsga meghatározott eredménnyel történő teljesítése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentum lehet.
Hol és hogyan kapom meg az érettségi vizsga eredményére vonatkozó hivatalos dokumentumokat?
Az érettségi jelentkezés benyújtását követően a jelentkezéssel kapcsolatos összes kérdésre a vizsgázó jelentkezését fogadó intézmény tud válaszolni. Az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket, nem szervez érettségi vizsgákat, így egy adott érettségi jelentkezés beérkezésével, elfogadásával, hiánypótlásával, visszaigazolásával, vizsgabeosztásával, vizsgaeredménnyel kapcsolatban nem tud segítséget nyújtani. Ezekkel a kérdésekkel mindig az adott érettségi jelentkezést fogadó intézményhez kell fordulni.
Kérjük, kérdését ahhoz az intézményhez küldje, ahová a jelentkezését benyújtotta. A jelentkezést fogadó intézmény neve az érettségi vizsgára történő jelentkezési lap bal felső részén olvasható. Ha ez egy hivatal volt, úgy minden bizonnyal valamely kormányhivatalban jelentkezett. (Az Oktatási Hivatal nem azonos egyik kormányhivatallal sem.)
Az érettségi vizsga eredményéről kiállított dokumentumokat az érettségi jelentkezést fogadó intézményben az eredményhirdető értekezleten adják át a vizsgázóknak. Az eredményhirdető értekezlet időpontját és helyszínét az érettségi jelentkezést fogadó intézmény határozza meg. Ha a vizsgázó nem tud elmenni az eredményhirdető értekezletre, és meghatalmazást sem ad senkinek a dokumentumok átvételére vonatkozóan, úgy az érettségi dokumentum átvételéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.
Milyen eredményt kell elérni az érettségi vizsgán ahhoz, hogy az érettségi bizonyítvány/tanúsítvány nyelvvizsga-bizonyítvánnyal legyen egyenértékű?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 45. § (4) bekezdése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét
a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Az érettségi bizonyítvány/érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
A vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek (ez a százalékos eredményekre utal)
a) ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet (lehetett) nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet "kiváltani".
A nemzetiségi nyelvű-nevelés oktatásban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány?
A vizsgaszabályzat 54. § (1) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
A vizsgaszabályzat 54. § (2) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
A vizsgaszabályzat 54. § (3) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A vizsgaszabályzat 53. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak – amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt - mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelvén teljesíteni. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy "lemondanak" a nemzetiségi nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.) A vizsgázó saját maga választhatja meg a nemzetiségi nyelven letenni kívánt vizsga szintjét, valamint, hogy a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz nemzetiségi nyelven érettségi vizsgát.
A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, tehát a vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik – a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges –, a nemzetiségi nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak. Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.
A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány?
A vizsgaszabályzat 54. § (4) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
a) legalább 60%-ot ért el, és
b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,
felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
A vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdése értelmében amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,
a) a teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) a teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Tehát a vizsgaszabályzat értelmében a két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során célnyelvből felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem. A vizsgaszabályzat 53. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak - amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig - mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázniuk. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy "lemondanak" a két tanítási nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.) A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.
A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, tehát a vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik – a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges –, a két tanítási nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak. Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet. Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.
Az elveszett érettségi bizonyítványt, tanúsítványt milyen módon lehet pótolni?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése szerint:
„Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították."
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 96. § (6) bekezdése szerint:
„Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni."
Az iskolai bizonyítványmásodlat illetéke 3000,-Ft, amelyet a kérelemmel kell benyújtani az intézménynek (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint a 2. melléklet II. 2. d) pontja alapján.). *
Az EMMI rendelet 114. § (2) bekezdése szerint:
„(2)A bizonyítványmásodlatnak - a 113. § (2) bekezdés szerinti névváltozás kivételével -szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával."
Fontos megjegyezni, hogy a bizonyítványokról/tanúsítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon/tanúsítványnyomtatványon nem lehet kiállítani.
A fentiek szerint tehát ahhoz az intézményhez kell fordulni, amely intézmény az érettségi bizonyítványt kiállította.
Az alábbi linkre kattintva részletes tájékoztató tölthető le a köznevelési intézményekben létesíthető vendégtanulói jogviszonyról, és a vendégtanulói jogviszonyban letenni kívánt érettségi vizsgákról.
Kik vizsgázhatnak az új vizsgakövetelmények szerint?
A rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító, a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakkal bezárólag, a korábban a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben szabályozott részletes vizsgakövetelmények szerint kell letennie minden vizsgázónak. Ez alól kivételt jelentenek azok, akik a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg tanulmányaikat, és 2024-ben vagy később tennék le a rendes érettségi vizsgákat, de előrehozott vizsgát, illetve azt követően szintemelő, vagy pótló vizsgát szeretnének tenni; ők ezt az új vizsgakövetelmények szerint tehetik meg 2022 tavaszán, 2022 őszén, 2023 tavaszán és 2023 őszén.
A 2024 tavaszi vizsgaidőszaktól mindenkire egységesen az új vizsgakövetelmények érvényesek.
A 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint tanulók tehetnek-e szintemelő, vagy pótló vizsgát azon vizsgatárgyakból, amelyekből a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint előrehozott vizsgát tettek?
Igen. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60/I. § (1) bekezdése módosításra került, így a szintemelő és a pótló vizsga letétele a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerinti követelmények szerint vizsgázók számára is biztosított.
Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkező vizsgázók melyik vizsgakövetelmény szerint vizsgázhatnak?
Az érettségi vizsgákat 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig a korábban a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben szabályozott részletes vizsgakövetelmények szerint kell letenni: Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig érvényes vizsgakövetelményei
2024. január 1-je után már kizárólag az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 3. mellékleteként bevezetett új általános követelmények, és az ezekhez kapcsolódó, új részletes követelmények szerint lehet csak érettségi vizsgát tenni. (Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre.)
Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei (2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények)
Meddig lehet informatikából érettségi vizsgát tenni?
Informatika vizsgatárgyból utoljára a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni, ezt követően a vizsgatárgy megszűnik, azaz javító vagy pótló vizsga letételére sem lesz lehetőség még abban az esetben sem, ha a vizsgázót a vizsgabizottság a vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára utasította.
2024 előtt ki vizsgázhat digitális kultúra vizsgatárgyból?
A 2024 előtti vizsgaidőszakokban digitális kultúra vizsgatárgyból csak azok a tanulók vizsgázhatnak, akik a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg tanulmányaikat, és 2024-ben vagy később tennék le a rendes érettségi vizsgákat, de előrehozott, illetve azt követően szintemelő, vagy pótló vizsgát szeretnének tenni ebből a vizsgatárgyból.
Jelenleg középiskolában tanulmányokat folytató diákok közül ki és mikor (mely vizsgaidőszakban) vizsgázhat informatikából és digitális kultúra vizsgatárgyból?
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) rendelkezései e tekintetben egyértelműek.
„7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza
…
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
…
bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,
....”
Ennek megfelelően – a vizsgaszabályzat rendelkezéseinek betartása mellett – az iskola helyi tantervében kell szabályozni azt, hogy tanulóik milyen követelmények teljesítése esetén mikor, milyen vizsgatárgyakból vizsgázhatnak.
Ha a helyi tanterv ezt lehetővé teszi, akkor a vizsgaszabályzat, és a helyi tanterv feltételeinek együttes teljesítése esetén:
A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumba járó, a módosítás előtti Nat szerinti helyi tantervek alapján tanuló 10. évfolyamos tanulók tehetnek-e előrehozott érettségi vizsgát informatika vizsgatárgyból, vagy erre már csak digitális kultúra vizsgatárgyból van lehetőségük?
Digitális kultúra vizsgatárgyból – a 2022. május-júniusi vizsgaidőszaktól a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig – csak azok a tanulók tehetnek előrehozott érettségi vizsgát, akik a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg tanulmányaikat, és 2024-ben vagy később tennék le a rendes érettségi vizsgákat.
A módosítás előtti Nat szerint tanulók digitális kultúra vizsgatárgyból legkorábban a 2024. május-júniusi vizsgaidőszakban vizsgázhatnak, de csak akkor, ha ezt az iskola helyi tanterve számukra kifejezetten lehetővé teszi. Természetesen a vizsgára való felkészítés során figyelembe kell venni a digitális kultúra vizsgatárgy tartalmi követelményeit.
A módosítás előtti Nat szerint tanulók tehát a 2022. május-júniusi vizsgaidőszaktól a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig informatikából tehetnek előrehozott érettségi vizsgát, digitális kultúra vizsgatárgyból nem.
A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumba járó, a módosítás előtti Nat szerinti helyi tantervek alapján tanuló 10. évfolyamos tanulók 2024-ben tehetnek-e szintemelő vizsgát informatika vizsgatárgyból?
Az informatika vizsgatárgy a 2023. október-novemberi vizsgaidőszak után megszűnik, így ebből a vizsgatárgyból a 2024. május-júniusi vizsgaidőszaban már nem lehet érettségi vizsgát tenni.
A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumba járó, a módosítás előtti Nat szerinti helyi tantervek alapján tanuló 10. évfolyamos tanulók érettségi bizonyítványában szerepelhet-e egyszerre informatika és digitális kultúra vizsgatárgy eredménye is?
A módosítás előtti Nat szerinti helyi tantervek szerint tanuló 10. évfolyamos tanulók digitális kultúra vizsgatárgyból legkorábban a 2024. május-júniusi vizsgaidőszakban tehetnek érettségi vizsgát. Azaz csak akkor szerepelhet mindkét vizsgatárgy eredménye az érettségi bizonyítványukban, ha az érettségi bizonyítványukat 2024. májusi-júniusi vagy azt követő vizsgaidőszakban szerzik meg, és mindkét vizsgatárgyból érvényes vizsgaeredménnyel rendelkeznek.
A 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint tanulók tehetnek érettségi vizsgát informatikából?
Akik a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg tanulmányaikat, és 2024-ben vagy később tennék le a rendes érettségi vizsgákat, – tekintettel arra, hogy ők informatika tantárgyat nem tanulnak, előrehozott vizsgaként a 2022. május-júniusi vizsgaidőszaktól a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig – az informatika vizsgatárgyat csak abban az esetben választhatják, ha ezt számukra a helyi tanterv a digitális kultúra tantárgy megfelelő tantárgyi követelményei teljesítésének előírása mellett, kifejezetten lehetővé teszi.
Az érettségi vizsgára felkészítő 2 évfolyamos képzésben részt vevők mely vizsgakövetelmények szerint vizsgázhatnak?
Az érettségi vizsgára felkészítő 2 évfolyamos képzésben tanulók közül azok, akik a rájuk vonatkozó pedagógiai/szakmai program szerint a 2023. május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban tesznek rendes érettségi vizsgát, érettségi vizsgáikat a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben szabályozott részletes vizsgakövetelmények (Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig érvényes vizsgakövetelményei) szerint teszik le. Felkészítésük is ennek megfelelően történik.
Az érettségi vizsgára felkészítő 2 évfolyamos képzésben tanulók közül azok, akik a rájuk vonatkozó pedagógiai/szakmai program szerint a 2024. május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban tesznek rendes érettségi vizsgát, érettségi vizsgáikat az új vizsgakövetelmények Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei (2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények) szerint teszik le. Érettségi felkészítésük is ennek megfelelően, azaz a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint történik. Ebből következően az előrehozott, illetve az azt követő szintemelő, vagy pótló vizsgáikat is a 2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények szerint tehetik le.
A 2024 tavaszi vizsgaidőszaktól mindenkire egységesen az új vizsgakövetelmények érvényesek:
Közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelményei (2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények)
Mikor szűnnek meg az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak?
Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak a 2024. október-novemberi vizsgaidőszakot követően szűnnek meg, így ezekből a vizsgatárgyakból a 2025. május-júniusi vizsgaidőszaban már nem lehet érettségi vizsgát tenni, azaz javító vagy pótló vizsga letételére sem lesz lehetőség még abban az esetben sem, ha a vizsgázót a vizsgabizottság a vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára utasította.