Országos Szakmai Tanévnyitó: átalakul a köznevelés

Mindennapi testnevelés, a kulcskompetenciák fejlesztése, a fenntartói rendszer átalakítása és a hatékony szakmai értékelés voltak a főbb témái a 2012. augusztus 30. és 31. között megrendezett Országos Szakmai Tanévnyitó első, a köznevelési rendszer átalakításával foglalkozó előadásblokkjának.

Az Országos Szakmai Tanévnyitó rendezvény első délelőttjén az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárság, az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet képviselői közösen ismertették a megújuló köznevelési rendszer főbb pontjait.

Elsőként Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár (EMMI) fejtette ki a két éve kezdődött átalakítások hátterét és okait. Előadásában felhívta a figyelmet a magyar iskolarendszer több mint ezer éves múltjára – az idei az 1017. tanév – és kiemelte, hogy ezt az erős intézményrendszert meg kell tartani, hiszen ez jelenti az alapot az ország fejlődéséhez.

A köznevelést érintő változtatások alapvető célja, hogy megóvja és továbbítsa a diákok felé az Alkotmányban rögzített értékeket. Az újításoknak hála a tantárgyi tudás mellett ismét nagyobb figyelem irányulhat a nevelésre, az iskola által képviselt értékrend átadására.

Az egyik ilyen módosítás a felmenő rendszerben, most szeptembertől az 1., 5. és 9. osztályokban bevezetett kötelező napi testnevelés óra. Mint ahogy az államtitkár asszony elmondta, a diákok nagy része nem mozog eleget, ez pedig számos szellemi és fizikai betegség forrása. Az előadásokat követő sajtótájékoztatón a témában érkezett kérdés kapcsán még hozzátette, a fiatalok egészségi állapota – sok a túlsúlyos, cukorbeteg és a magas vérnyomással küzdő tizenéves – nem tette lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés órák bevezetésével megvárják, míg befejeződik a tornatermek építését célzó program.

A közoktatást érintő egyéb változások kapcsán Hoffmann Rózsa elmondta, szeptembertől csupán néhány tényleges újítást vezetnek be, ez az év inkább egyfajta felkészülési időszak a 2013/2014-es tanévre tervezett átalakításokhoz.

Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár (EMMI) részletezte, melyek azok az intézkedések, amelyek már az idei tanévre vonatkoznak, és melyek azok, amelyeknek egyelőre csak az előkészítő szakaszánál tartunk. Ilyen például a pedagógus életpálya modell, az új munkaidő-beosztások, munkatervezés vagy az új Nemzeti Alaptanterv.

A helyettes államtitkár emellett a fenntartói rendszer átalakításának részleteit ismertette a közönséggel, amely – mint mondta – tankerületek szerinti felbontásban valósul meg, nem pedig egy fővárosi központból irányítják majd az intézményeket. Az újonnan alapított Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) veszi majd át a fenntartói szerepet az önkormányzatoktól.

Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke előadásában a jelenlegi szakmai ellenőrzési rendszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet, illetve bemutatta az új értékelési módszereket. Mint mondta, a jelenlegi monitoring rendszer „tetszhalott", újra kell gondolni, átalakítani és visszailleszteni a köznevelés rendszerébe. Az is probléma, hogy a fenntartók mindeddig a saját lehetőségeikhez mérten végezték a szakmai értékeléseket, így nincs egységes módszertan. Az új rendszer többek között ezen is segít. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket a tervek szerint 5 évente végzik majd el, külön erre a tevékenységre képzett szakemberek.

A felmérés több szinten zajlik, értékelik a tanárok egyéni teljesítményét, az igazgatók pedagógiai és vezetői készségeit és az intézményben zajló pedagógiai munkát egyaránt. A felmérések szerves részei a személyes interjúk, a különböző kérdőívek és az önértékelés is. Az elnök úr kihangsúlyozta a szakmai értékelések célja nem a retorzió, hanem hogy a közoktatási szereplők visszajelzést kapjanak munkájukról, az eredmények pedig alapot adjanak a további fejlesztéseknek. Hozzátette, hogy az Oktatási Hivatal több olyan európai uniós projektnek is „gazdája", amely ezek megvalósítását, megvalósulását támogatja.

A köznevelési rendszer átalakulásáról szóló előadássorozat zárásaként Dr. Kaposi József főigazgató (OFI) mutatta be az új Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek legfőbb részeit. Az egyik ilyen újítás az általános iskolák évfolyamaiban bevezetett erkölcstan óra, a szabadon felhasználható óraszámok mennyiségei, illetve ezen belül a tantárgyi alternatívák lehetősége, amelyeket akár egy évfolyamon belül megosztva is lehet alkalmazni.

Nyomtatás