Bejárható Magyarország kerettanterv: „A gyerek észrevétlenül szerzi meg az ismeretet”

következő oldal »
Várhatóan március elején jelenik meg a kerettantervi rendelet módosítása, melynek mellékletében számos új kerettanterv kap helyet. A szabadon választható kerettantervek közül az egyik a Bejárható Magyarország, amelynek részleteiről Dr. Prekker Juditot, az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának munkatársát kérdeztük.

Kinek az ötlete volt a Bejárható Magyarország kerettanterv, kik dolgozták ki?

Az elkészült kerettanterv az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet néhány szakembere munkájának a gyümölcse, valamint a Magyar Természetjáró Szövetség egy elkötelezett aktivistája is oroszlánrészt vállalt a kidolgozásban (aki nem mellesleg pedagógusként sok éven keresztül tanította a fiatalokat), továbbá a Magyar Cserkészszövetségtől is nagyon sok segítséget, tudást, információt kaptunk.

A kezdeményezés több szálon indult el. Létezik öt egymástól külön futó „program”: lovas, kerékpáros, gyalogos, túrakenus és vitorlás természetjárás témában. Ezeknek külön-külön is megvan a létjogosultsága, de mindegyikben felfedezhetők közös elemek is, melyeket célszerű megvalósítani egymással egyeztetett stratégia alapján. A turizmus-fejlesztési és a gazdaság-fejlesztési tartalom mellett körvonalazódott az oktatási-képzési szándék is, amely szinte kötőelemévé kezdett válni a koncepciónak.  Azt láttuk, hogy számos kiváló ötleten alapuló fejlesztés valósult meg az elmúlt években, de ezek nem lettek maradéktalanul sikertörténetek. Vajon miért? Arra jöttünk, rá, hogy remek dolog például, hogy folyamatosan bővülő és korszerűsödő kerékpár-úthálózat épül az országban, de ez önmagában nem feltétlenül fogja előidézni a kerékpározók számának jelentős növekedését. Vagyis, az infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel párhozamosan meg kell szólítani, motiválni kell azokat az egyéneket is, akiktől azt várjuk, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik. Így már kézenfekvő volt számunkra a válasz: a lehető legszélesebb körhöz kell eljuttatni a Bejárható Magyarország üzenetét, azt, hogy Magyarország bejárható! Ez a legkönnyebben a közoktatási rendszer közvetítésével érhető el, hiszen itt megcélozva az ifjúságot, elérjük a pedagógusokat, a szülőket, a családokat is.

Ötletünk kibontását segítheti a köznevelési rendszerben folyó átalakulás. A mindennapos testnevelés bevezetése, az egész napos iskola, a pedagógusok óraterhelésének újragondolása, a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési területek számunkra elsősorban lehetőséget jelentenek, hogy olyan hasznos és értékes tartalmat ajánljunk az iskoláknak, amely egyfelől illeszkedik a fejlesztési célokhoz, másfelől támogatja az új elvek mentén átszervezendő köznevelés elgondolásait.

Már a program előkészítésénél is látszott, hogy örömmel fogadják kezdeményezésünket a civilszervezetek, a cserkészek, akiktől számos segítséget, ötletet, javaslatot kaptunk. Mára a megannyi pozitív megerősítés és visszajelzés birtokában az a reményünk – amennyiben sikerül az elképzelésünket lépésről-lépésre megvalósítani –, hogy a Bejárható Magyarország program mozgalommá válhat.

Hogyan járul hozzá a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott köznevelési feladatokhoz?

Prioritás a testi és lelki egészségre nevelés. A természetjárás tág értelmezéseként a tantárgy keretében öt járásmód, mint jármód került nevesítésre – gyalog, kerékpárral, lovon, vitorlával és túrakenuval –, melyek alkalmasak az ország bejárására. A változatos mozgást igénylő jármódok megismertetése, a szabadidő mozgással történő kitöltésére való motiválás által igyekszik hozzájárulni a népesség egyre romló testi és mentális egészségi állapotának javításához, egy egészségesebb társadalom megteremtéséhez.

A honismeret egy egész életen át tartó folyamat kell, hogy legyen, s még akkor is csak törekedtünk a teljesség felé. A természetjárás megszerettetése eszközt ad a fiatalok kezébe ehhez, hiszen egy túra során szinte a szó szoros értelemben lépésről-lépésre ismeri meg az ember az országot, s közben önmagát. Olyan helyekre juthat el, olyan részeit ismerheti meg az országnak, amelyet másképpen aligha. A közvetlen tapasztalás során szerzett egyéni élmények alapján igen erős érzelmi-értelmi kötődés alakulhat ki egy megmászott hegyhez, egy körbebiciklizett tóhoz, egy végigevezett folyóhoz, egy táborhely környéke növény- és állatvilágához, várhoz, templomhoz, múzeumhoz, vagy éppen egy vidék látnivalóihoz, hagyományaihoz, az ott látott-megismert, emberekhez, ételekhez, hangulatokhoz. Ebből a sokféle élménymozaikból áll össze az egyénben a hazáról alkotott kép, alakul ki a lakóhely, majd a szülőföld ismerete és szeretete. A hazai tájhoz, a magyar néphez, múltunk és jelenünk értékeihez való ilyetén kötődés révén erősödik a nemzeti öntudat, a hazafiasság érzése.

Testközelben és élményszerűen érzékelik és értik meg a tanulók a környezetvédelem, az erdők és mezők védelmének szükségességét, a fenntarthatóság ideáját. A hazai turizmus népszerűsítése, a fogyasztási szokásokban történő szemléletalakítás, a helyi termelők és szolgáltatók igénybevételének preferálása hozzájárul a társadalmi, gazdasági fenntarthatóság fogalmának megismeréséhez, az ökológiai szemlélet erősítéséhez, az ökoturisztikai értékrend terjedéséhez a hétköznapokban és a turisztikai események alkalmával egyaránt.

A természetjárás általában kollektív tevékenység, számos lehetőség kínál a segítő magatartásnak, a másokért való felelősségvállalásnak a tudatosítására, gyakorlására, amely pozitívan hat a tanulók személyiségfejlődésére, a szocializációjára.

A változatos, közösen végzendő, sok esetben egymásra utalt helyzetek megoldása egyéni és társas döntéshelyzeteket teremt, fejlődik az önismeret, a társas kultúra, formálódik a gyermekek közösségi magatartása, az élmények által pedig erősödik a társas együttlétekre, a kooperációra való képesség.

Az erkölcsi nevelésnek fontos szerepe van a tantárgy oktatása során. A gyermekek megtanulják a természetben való viselkedés szabályait, a társas együttlétben, közösségi tevékenységben elvárt és helyes magatartást. Híres személyiségek megismerésén keresztül pozitív, követendő példákat kapnak az életutak megtervezéséhez, a tulajdonságaikkal és tetteikkel, valamint a döntéseikkel való azonosuláshoz Magyarország „bejárása” során számos kisebbséggel, etnikai és vallási közösséggel találkozunk, melyek megismerése, elfogadtatása, hagyományaik, szokásaik értékként való bemutatása segíti a helyes erkölcsi normák kialakulását. A gyerekek segítséget kapnak a természet szépségeinek befogadásához és az erre való igény kielégítéséhez szükséges módszerek alkalmazásához.

Cél a természetbaráttá nevelés is, mely nem csupán a természettel való barátságot jelent, hanem nyílt személyiséget, a túratársak iránti tiszteletet és barátságot is takar, amely optimális esetben életszemléletté, életformává alakulhat.

Van olyan iskola, ahol ez már működő jó gyakorlat?

Bizonyára számos iskola van, ahol évek óta lelkes pedagógusok viszik a gyerekeket túrázni, kajakozni, biciklizni. Ez remek dolog, feltehetően ezek az iskolák az elsők között lesznek, akik örömmel fedezik fel az új kerettantervet és építik be helyi tantervükbe, pedagógiai programjukba, merthogy a Bejárható Magyarország kerettanterv nem csak a túráról szól. Rendszerbefoglalt, komplex ismeretanyag.

Ez a kerettanterv csak az első lépés ahhoz, hogy az iskoláknak átadjuk a programot, melyet jelenleg a szabadon tervezhető órakeret terhére vezethetnek be. A szabad órakeret azonban elég szűk lehetőséget ad, hiszen konkurál vele az emeltszintű oktatás, vagy más kiváló alternatív kerettanterv. Hogy említsek egy kapcsolódót, például a Bringaakadémia kerettanterve, ami jól kiegészítheti, megalapozhatja a Bejárható Magyarország keretében szervezett biciklistúrát. Éppen ezért heti egy órára terveztünk, hogy az iskola gond nélkül megoldhassa a bevezetését, anélkül, hogy másról lemondjon. Abban az esetben, ha az adott iskolában a felsős évfolyam összes szabad órakeretét lefoglalja más tartalom, még mindig ott a lehetőség, hogy szabadidős tevékenységként része legyen az oktatásnak a Bejárható Magyarország kerettanterv. Legideálisabb esetben a tanórai kereteket kiegészíti a kerettantervhez illeszkedő szabadidős tevékenység, ahol akár szakköri, akár sportköri foglalkozásként lehet a terepgyakorlatokat tervezni, mivel ez utóbbi esetben rugalmasabban lehet az idővel is bánni.

A végső célunk a Bejárható Magyarország nevelési-oktatási program kidolgozása. Az alapgondolatunk egy rendszer, ami kiterjed az egész oktatási-nevelési folyamatra. A közismereti tantárgyakban – nyilván adekvát helyeken – megjelennek a Bejárható Magyarország ismeretek, tartalmak. Javaslatokat, ajánlásokat teszünk különböző időhosszúságú szabadidős tevékenységekre, projekt jellegű oktatásra, erdei iskolai programra, osztálykirándulásra, nyári táborokra. A nemzeti köznevelésről szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a tanórai foglalkozásokat a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon szervezze meg az iskola, így erre építve pedagógus és diák számára is igen izgalmas és élmény dús programot lehet összeállítani, amely – a hagyományostól eltérő forma okán is – talán még hatékonyabban segíti az ismeretek beépülését. Emellett nyilvánvaló, hogy a közismereti tárgyakba rejtett tartalom és a szabadon választható órák tartalma feltételezi a tananyag, a szükséges taneszközök létét, az érékelési elveket és módszereket, valamint a pedagógus-továbbképzési programokat is.

Mi a fő célja, feladata e nevelési-oktatási programnak?

A Bejárható Magyarország koncepció keretében hazánk természeti kincseinek és ember alkotta értékeinek összetett, ökoturisztikai szemléletű feldolgozása történik. Ha egy szóval kellene megfogalmazni az elérendő célt, akkor a válasz a motiválás. Cél, hogy az országot a szokásostól eltérő nézőpontból mutassuk be. Példának okért, ha úti célunk a Trianon Múzeum, el tudunk menni oda vonattal, busszal, vagy gépkocsival a 8-as úton, de útban Várpalota felé érdemes azt is megmutatni, mit hagyunk ki, ha nem vesszük a fáradságot egy kis testmozgásra. A szokásos útvonalakon kimaradunk a Gaja-szurdok és a Római-fürdő, a Somló vár, a Széki-erdő, a Bátorkő-vár, vagy a Tési-fennsík ma is működő szélmalmai pazar élményéből. Ha az ember gyalog jár, kerékpárral, vagy vízen, egészen más dolgokkal találkozik, mást vesz észre, amelyekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, ezzel is bővítve a honismereti tudást. Az élményszerző testmozgáshoz pedig nem kell sok minden. Fontos, hogy eszünkbe jussanak alternatívák.

Szeretnénk, ha az iskolákból olyan gyerekek kerülnének majd ki, akik picit jobban ismerik Magyarországot. Reméljük, hogy sikerül felkelteni a tanulók érdeklődését és kialakítani bennük az igényt az értékek mentén szervezett, természetben megvalósuló szabadidős tevékenységre. Így lesz késztetésük arra – és ez a legfontosabb –, hogy elinduljanak a természetbe, és ha lehetőségük van, bátran nevezzenek be például egy kenutúrára. Másképpen fogalmazva, célunk kialakítani azokat a kompetenciákat, amelyek révén a tanulók képesek lesznek a haza aktív és befogadó megismerésére.

Nyomtatás
következő oldal »