Állami fenntartásba vétel: mi változik és hogyan?

A köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele nem befolyásolja az intézményvezetők személyét, nem érinti a pedagógusok munkáját és főleg nincs hatással a diákokra. Január 4-én ugyanazok a gyerekek, ugyanazokban a termekben, ugyanazoktól a tanároktól, ugyanazokat a tárgyakat fogják tanulni.

„Vannak olyan víziók a köztudatban, hogy január elsején egy atomrobbanásszerű pedagógus elbocsátási és iskolabezárási hullám söpör végig az országon" – osztotta meg tapasztalatait Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Mint elmondta, természetesen erről szó sincs. Az állami fenntartásba vétel elsődleges célja, az iskolarendszer igazságosabbá tétele. A nagyobb állami szerepvállalás biztosítja az egyenlő hozzáférés lehetőségét, kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá teszi az iskolák világát, és az egyes intézmények helyzetét. A fenntartói feladatok átvételének úgy kell végbemennie, hogy a pedagógusok és a diákok egyáltalán ne is érzékeljék a változást. Az önkormányzatok és az újonnan felállított Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) között olyan tanügyigazgatási, gazdasági megállapodás köttetik, aminek az iskolai munkához közvetlenül nincs köze. A pedagógusokat érintő egyetlen érzékelhető változás, hogy január 1-je után máshogyan, máshonnan fogják megkapni a fizetésüket, de a jogviszonyuk és az illetményeik nem változnak.

A szakmai irányítás a KIK-hez kerül

Az iskolák 2013. január 1-jétől tehát átkerülnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fennhatósága alá, azonban, míg a központ a szakmai irányítás szempontjából minden iskolát átvesz, a technikai és infrastrukturális működtetés egyes önkormányzatok hatáskörében maradhat. A teljes mértékben a KIK által fenntartott iskolák és az önkormányzatok által működtetni kívánt intézmények aránya egyelőre nem ismert, ez a kérdés az önkormányzati világban, a parlamentben és a szakpolitikában is bukmékerirodákra emlékeztető fogadásokra ad alkalmat – összegezte a helyzetet az államtitkár. A működtetés kérdésében két szemlélet áll szemben egymással. Egyrészről vannak, akik úgy tippelik: az önkormányzatok többsége, a költségekre hivatkozva nem vállalja majd saját iskolájának működtetését. Mások viszont azt hangoztatják, nagyon erős az igény az önkormányzatok részéről, hogy szerepet kapjanak az iskolák fenntartásában, így a működtetési feladatokat maguknál akarják majd tartani – fejtette ki dr. Gloviczki Zoltán.

A január elsejével életbe lépő szabályozás értelmében a 3000 lélekszám alatti települések önkormányzataitól a KIK a szakmai irányítás mellett a működtetéssel járó feladatokat és ezek költségét is átvállalja. Az ennél nagyobb lélekszámú településeknél pedig az önkormányzat hatáskörében maradnak. Természetesen van lehetőség az egyéni igények figyelembevételére is. Ha például egy 3000 fő alatti település önkormányzata úgy nyilatkozik, hogy szeretné saját maga működtetni az iskoláját, vagy ellenkezőleg egy 3000 fő feletti település nem tudja fenntartani saját intézményét, ez esetben egy gyors átvilágítás alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Államkincstár dönt a kérések jogosságáról – tudtuk meg az államtitkártól. Hogy pontosan hány ilyen kérés érkezik majd be, és hányat fogadnak majd el, azt egyelőre nem látni előre, így azt sem lehet biztosan megmondani, pontosan hány iskola működtetését veszi majd át az intézményfenntartó központ.

Az igazgatók személye nem, csak hatáskörük változik

Ahogyan azt korábban már leírtuk, az állami fenntartásba vételkor a pedagógusoknak és a diákoknak nem kell érzékelniük a fölsőbb szinteken zajló változtatásokat. Az iskolaigazgatók, intézményvezetők helyzetére azonban ez nem vonatkozik. Bár kinevezésük megmarad, hatáskörük némileg átalakul, a jövőben lényegesen több idejük jut elsődleges feladatukra, a szakmai munka irányítására. A napi munkafolyamatokban, a feladatkijelölésben nem lesz változás, ezek továbbra is az igazgatók hatáskörébe tartoznak majd, ahogyan szintén megmarad a tantestülettel szembeni munkáltatói jogkörük, azonban azzal a kivétellel, hogy a pedagógusok kinevezése és felmentése – bár az intézményvezetők javaslata alapján születnek majd a döntések – a KIK-hez kerül át.

Az állami fenntartásba vétel folyományaként január 1-jétől megszűnik az iskolák önálló gazdálkodási jogköre. Sok nagyobb településnél már régóta hasonló módon, egy központi gazdálkodási szerv intézi az iskolák vagy egyéb oktatási nevelési intézmények gazdasági életét és nincsenek külön gazdasági vezetők. A Klebersberg Intézményfenntartó Központ alapvetően egy nagy költségvetési szerv, amelyen belül nem lehetnek további kisebb költségvetési szervek – indokolta a döntést dr. Gloviczki Zoltán.

A szakszolgálatok jövője: nem lesz leépítés

Bár legtöbbször csak iskolákról esik szó az állami fenntartásba vétel kapcsán, gyakorlatilag minden egyéb tág értelemben vett oktatási és köznevelési intézményt is érint. Az államtitkár elmondása szerint ez azért különösen fontos, mert épp a művészeti iskolák, nevelési tanácsadók vagy a szakszolgálatok a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő intézmények. Egy-egy önkormányzat anyagi nehézségei miatt az elmúlt években gyakran még az iskolák is veszélybe kerültek, azonban a legtöbb esetben először a nevelési tanácsadókat vagy a szakszolgálatokat zárták be. Január 1-jétől az iskolák mellett tehát minden társintézmény is, önálló rendszerben átkerül majd a Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz.

A lényegi változás, hogy a sok különböző szakszolgálat és nevelési tanácsadó szervezet helyett, egyetlen szakszolgálat működik majd, amelyek nagyjából ugyanazokat a feladatokat, ugyanazokon a helyeken, ugyanazokkal a szakemberekkel fogják ellátni, hiszen nincs olyan terv vagy kezdeményezés, amely leépítéshez vezetne. Sőt, a rendszer fejlesztése inkább a szakemberek létszámának növelése felé halad – fejtette ki az államtitkár. A változás tehát a gyerekeket, illetve a szülőket is csak pozitívan érinti, december 31-ig és január 1. után is a már megszokott módon kell az ügyeiket – mint például a tantárgyi mentesítések igénylését – intézni.

Januártól jön a tankerületi rendszer

Az állami fenntartásba vételt követően a köznevelési intézmények ún. tankerületekbe tartoznak. A tankerületek kialakítása sokat vitatott kérdés volt, és a szakmai érveket mérlegelve a kormány végül is a járásokhoz igazodva építi fel az új rendszert – tudtuk meg Gloviczki Zoltántól. Ennek értelmében egy-egy tankerület nem egyforma felszereltséggel, létszámmal működik majd, de míg a járások szigorúan vett közigazgatási határon belül mozognak a tankerületeknél ilyen megkötés nincs. Tehát például egy szakszolgálat, egy zeneiskola vagy egy művészetoktatási intézmény átlépheti a területhatárokat. mert ez nem akadályozhatja a működésben. Hiszen míg a járások önálló közigazgatási egységek, addig a tankerületek egy közös struktúra részei.

A tankerületek kialakítása azért volt fontos, hogy az ügyek intézése helyben maradjon, mert bár állami fenntartásba vételről van szó, nem hatékony, de nem is szerencsés, ha egy budapesti központi hivatalból irányítják az ügyeket. A tankerületre osztással lényegében minden iskolai és egyéb nevelési ügyet „helyben" lehet majd intézni, a központi koordinációt pedig egy csekély létszámú fővárosi hivatal látja majd el. A Klebersberg Intézményfenntartó Központ egyelőre minimális létszámmal indult el. A tankerületi igazgatók álláshelyeire szeptember végéig lehetett jelentkezni, a jelöltek kiválasztása a következő hetekben végéhez ér.  A tervek szerint január elsejétől a korábban a megyei intézményfenntartó központok alá rendelt oktatással foglalkozó szakemberek átkerülnek a központi hivatalba, míg mindazok, akik az önkormányzatoknál jelenleg is tanügyigazgatással és intézményfenntartással foglalkoznak, átkerülnek a tankerületi hivatalokba. „Mindezek a változások hosszú távon nem jelentenek többletköltséget vagy többletlétszámot, gyakorlatilag még személycserékkel sem járnak. Egy iskola ügyeit hellyel-közzel ugyanazok fogják intézni 2013-ban, akik tették ezt korábban is" – hangsúlyozta Gloviczki Zoltán.

Nyomtatás