Hírek, események

Új szemlélet a köznevelésben: fókuszban a tanulási eredmények

A tanulási eredményeken alapuló nevelési-oktatási szemléletről rendezett konferenciát az Oktatási Hivatal (OH), az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) nemzeti koordinációját ellátó intézmény 2017. november 16-án, Budapesten. A rendezvényt Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.

A szakmai találkozó témája az oktatás–nevelés megújuló szemlélete volt, amelynek középpontjában a tanuló és a tanulási folyamat eredménycéljai állnak. Az előadók elsősorban arra keresték a választ, hogy a köznevelési rendszerben hogyan alkalmazható a tanulási eredményeken alapuló – a Magyar Képesítési Keretrendszerrel (MKKR) is összhangban álló – szemlélet; de az új tartalmi-tantervi, mérési-értékelési fejlesztések és implementációjuk közötti kapcsolatokról is szó esett. Témaindító előadásában Csépe Valéria akadémikus, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos a megváltozott elvárások tükrében ismertette a megújítás stratégiai céljait és a megvalósítás lehetőségeit. Majd Epp Müil az észtországi Innove Alapítványtól az egyéni tanulói igényeket előtérbe helyező észt közoktatási rendszer eredményeit ismertette. Szebeni Kinga, az OH Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője pedig a tanulási eredmények meghatározásának módszertanáról, és ezzel összefüggésben az MKKR, valamint az EKKR szerepéről, hasznosságáról, továbbá a képesítési értékelési sztenderdekről tartott előadást. A konferencia második felében került sor Ütőné dr. Visi Juditnak, az OH szakértőjének előadására, amely az MKKR-ben megjelenő módszertani megújulásról, pedagógiai kultúraváltásról, és azon belül a tanulóközpontú megközelítésről szólt. A délután további részében a résztvevők a témához kapcsolódó műhelymunkákon vehettek részt. A konferenciát Brassói Sándor, az OH köznevelési elnökhelyettese zárta.

A konferencián elhangzott előadások letölthető prezentációi:

Tartalom és keret – Harmonizációs feladatok a fejlesztésben
(Csépe Valéria Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, MTA TTK AKK)

A tanulói igényekre és a fejlesztésre fókuszáló észt nemzeti alaptanterv
(Epp Müil főosztályvezető, Foundation Innove, Köznevelési Alaptantervért Felelős Főosztály)

A tanulási eredmények meghatározása és alkalmazási lehetőségei
(Szebeni Kinga osztályvezető, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály, Oktatási Hivatal)

Kell egy újabb keretrendszer?
(Ütőné dr. Visi Judit szakmai vezető, Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya, Oktatási Hivatal)

Tervezés és tanulási eredmények
(Mándics Dezső vezetőtanár, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest)

A tanulási eredmények értelmezése
(Bogdány Zoltán ügyvezető igazgató, Mondolat Iroda)

Tanulási eredmények a tanítás gyakorlatában
(Magócs Éva intézményvezető, II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest)

Honnan hová? Tanulási eredmények, értékelési eljárások
(Dr. Horváth Zsuzsanna szakértő, Oktatási Hivatal)

 


Tanulási eredmények megfogalmazása és értékelése: képzések novemberben

Az Oktatási Hivatal kétnapos, gyakorlatorientált tréningeket szervez a tanulási eredményeken (learning outcomes) alapuló szemlélet és a Magyar Képesítési Keretrendszer megismertetése érdekében. A 2017 novemberében Budapesten tartandó tréningekre négy időpont közül választva jelentkezhetnek.

Az egész életen át tartó tanulást támogató európai keretrendszerek – így az Európai Képesítési Keretrendszer és a Magyar Képesítési Keretrendszer is – a tanulás eredményeinek megfogalmazásán alapulnak. A tanulási eredmények olyan állítások, amelyek segítségével meghatározható, hogy egy tanuló mit tud, mire képes egy adott tanulási szakasz végén, és egy adott műveletet mekkora önállósággal, autonómiával képes végrehajtani. A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazható a képesítési keretrendszerek szintjeinek meghatározására, a képesítési sztenderdek rögzítésére, a programok és kurzusok leírására, a tantervek orientálására, valamint az értékelési követelmények definiálására. A tanulási eredmények bizonyos mértékben képesek a tanítási módszerek, a tanulási környezet, valamint az értékelési gyakorlat befolyásolására is.

A képzésekkel kapcsolatos szabályozó és útmutató dokumentumok többsége hagyományosan a bemenetre, a tanítási folyamatra és a vizsgára vonatkozó követelményeket határozza meg. A tanulási eredményeken alapuló megközelítés tehát viszonylag újnak számít. Ugyanakkor az oktatás világát érintő változások hatására a képzések kidolgozói, a pedagógusok, a szakoktatók, a felsőoktatásban oktatók és a trénerek egyre többször fognak találkozni az új terminológiával és az ezzel kapcsolatos elvárásokkal. A műhelymunkák fő célja a képesítési keretrendszerek és a tanulási eredményeken alapuló szemlélet megismerésén túl az azokat összekötő nyelvezet és a mindennapos gyakorlati alkalmazás elsajátítása is.

A képzésre várjuk oktatási és képzési szakemberek, innovatív pedagógusok, tanulmányi előadók, képzések tervezésével, engedélyeztetésével, minőségbiztosításával, szervezésével foglalkozó köztisztviselők, továbbá munkaerő-közvetítéssel, karrier- és HR-tanácsadással, toborzással és kiválasztással foglalkozó szakemberek jelentkezését. A tréning két teljes napon át tart (8-8 órában), és elsősorban gyakorlatokon keresztül ismerteti meg a résztvevőket azzal, hogyan alkalmazhatók a tanulási eredmények a munkájukban (pl. a gyakorlati oktatásban, a tanulási eredményeken alapuló képzési és kimeneti követelmények, illetve a felnőttképzési szakmai programkövetelmények meghatározásában).

Különösen ajánljuk Önnek a képzést, ha

  • kíváncsi egy új, napjainkban meghatározó didaktikai szemléletre;
  • a mérés-értékelés területén szeretne új ismereteket szerezni;
  • szeretné jobban megérteni az előzetes tudás mérésének fontosságát és a validáció lehetőségeit;
  • szeretne inspirációt kapni arról, milyen módon tudja a tanulási eredményeken alapuló szemlélet támogatni a tanítás és értékelés folyamatait.

A képzés a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés d) pontja értelmében a kötelező pedagógus-továbbképzések időtartamába beszámítható intézményvezetői döntés alapján.

Ha szeretne részt venni a kétnapos műhelymunkában, regisztráljon az alábbi időpontok egyikén! Kérjük, gondoskodjon róla, hogy a megjelölt időben a teljes képzésen jelen tudjon lenni.

  • 2017. november 10‒11. 8.45–17.15 (Oktatási Hivatal, 1055 Budapest, Honvéd u. 20/A, fsz.4.)
  • 2017. november 17‒18. 8.45–17.15 (Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ, 1117 Budapest, Erőmű u. 4.)
  • 2017. november 24‒25. 8.45–17.15 (Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ, 1117 Budapest, Erőmű u. 4.)
  • 2017. november 30 ‒ december 1. 8.45–17.15 (Oktatási Hivatal, Budapest, 1122 Maros u.19–21. fsz. 6.)

A résztvevők számára a képzés díjmentes, az étkezésről (kávészünet, szendvicsebéd) az Oktatási Hivatal gondoskodik. Szállást és utazási költséget nem tudunk téríteni.

Regisztráció >>

Bármilyen további kérdésével forduljon a szervezőkhöz a tanulasieredmenyek.kepzes@oh.gov.hu címen!


Lezajlott a tanulási eredmények témájában szervezett képzéssorozat

Sikeresen megrendezésre kerültek „A tanulási eredmények írása és értékelése" címmel 2017. első felében négy helyszínen összesen hat alkalommal szervezett műhelymunkák.


Az Oktatási Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Központja szervezésében Budapesten, Egerben, Győrött, és Pécsett került sor az Európában és hazánkban is egyre elterjedtebb úgynevezett tanulási eredmények alapú szemlélet és képzésfejlesztés elemeit bemutató műhelymunka-sorozatra.

Az egész életen át tartó tanulást támogató európai keretrendszerek, így az Európai és a Magyar Képesítési Keretrendszer is a tanulás eredményeinek (angolul learning outcomes) megfogalmazásán alapulnak. Ez a szemlélet viszonylag új, mivel a képzések többsége jellemzően bemeneti követelményeket és vizsgakövetelményeket határoz meg, nem pedig azt, hogy a képzés végére a tanuló mit tud, mire képes, milyen attitűdökkel bír és a tanultakat milyen önállósággal képes elvégezni. A tanulási eredmény alapú megközelítés a hagyományos folyamatszabályozás alapú gyakorlattal szemben a tanulási folyamat kimenetét helyezi előtérbe, melyben a tanulási eredmények összekapcsolódnak, egymásra épülnek. Itthon ez a megközelítés egyenlőre leginkább a felnőttképzés (lásd: a szakmai programkövetelmények nyilvántartás szakmai követelmények leírásai), a szakképzés (lásd: a Tempus Közalapítvány által kiadott módszertani útmutatók mobilitási és a vállalati szakmai gyakorlatok tervezéséhez és értékeléséhez) és a felsőoktatás területén (a felsőoktatási szakképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzőinek leírása tanulási eredményekben) terjedt el, azonban a képzéseinken egyre nagyobb létszámban találkoztunk közoktatásból érkező tanárokkal, tanítókkal, intézményvezetőkkel is.

Ennek megfelelően a lehetőségekhez képest igyekeztünk figyelembe venni a résztvevők szakmai hátterét a képzés tematikájának kialakításánál. A kétnapos műhelymunkák alapvetően hasonló felépítéssel egymáshoz szorosan kapcsolódó egységekre tagolódtak. Az első nap a tanulási eredmények alapú szemlélet módszertanát, annak hátterét, a Magyar Képesítési Keretrendszerrel illetve az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó egyéb európai és hazai fejlesztésekkel (DigComp, IKER, stb.) való kapcsolatát sajátították el a képzés résztvevői váltakozva gyakorlat-orientált kiscsoportos és plenáris formában. A második nap a képzési dokumentumok törvényi és tartalmi szabályozására, a tanulási eredmények megközelítés pedagógiai/andragógiai és értékelési kultúrára gyakorolt hatására, a tanulási eredmények mérés-értékelési módszereire, mérőeszközök alkalmazására, és végül a nem-formális környezetben megszerzett tudás elismerésére, validációjára irányuló európai tapasztalatokra, lehetőségekre irányult.

A képzések alatt tapasztalt résztvevői aktivitásból és a műhelymunkák végeztével beérkezett visszajelzésekből jól látszik, hogy a tanulási eredmények alapú oktatással és képzésekkel kapcsolatban a kollégák a mérés-értékelési módszerekben rejlő innovációs lehetőségek kiaknázását kulcsfontosságúnak ítélik. Ennél a témánál a képzést lebonyolító trénerek nagyfokú kreativitást, kezdeményezőkészséget és proaktív hozzáállást tapasztaltak a jelenlévők részéről.

Visszatérő tapasztalat volt az is, hogy bár a köznevelési intézményből érkező résztvevők kisebb fenntartásokkal fogadták a témát, a második nap végére azonban többségük meggyőződött arról, hogy a közismereti tantárgyak oktatásánál is komoly lehetőségeket rejt magában a tanulási eredmények alapú szemlélet, nem csak az átláthatóság fejlesztése, de a tanulók saját tanulási folyamataikban vállalt felelősségük növelése szempontjából is. A szakképzésben dolgozó résztvevők nagyra értékelték, hogy a képzés tematikája jórészt e területről vett gyakorlati példákra támaszkodott, hiszen elmondásuk szerint szakképzést célzó képzések ritkábban kerülnek meghirdetésre.

A nem-formális környezetben szerzett tudás elismerésének, validációjának nemzetközi példái, gyakorlatai és az ebben rejlő lehetőségek is nagy érdeklődésnek örvendtek a képzések során annak ellenére, hogy ez a téma a többség számára újdonság volt.

Néhány idézet a résztvevői visszajelzésekből. „Mi volt az Ön számára a képzés valódi haszna?"

„A sok különböző területről érkező szakemberrel való együttgondolkodás, különféle vélemények elhangzása, validáció, nemzetközi kitekintés."

„Nagyon jól felépített, csoportos feladatok. A résztvevők összetétele rendkívül sokszínű volt, így sok információt hallhattam más oktatási és szakmai területekről."

„Előzetes tudás méréséhez ötletek, módszerek, inspiráció összegyűjtése. Segítség a felnőttképzési programkövetelmények összeállításában."

„A rendkívül hasznos új információk beépítése szakértői munkámba. Mind az egészségügyi szakképzésfejlesztés, mind az egészségügyi szakértők és vizsgaelnökök továbbképzése során közvetlenül tudom alkalmazni."

„A rendezvény jól szervezett volt, a trénerek felkészültek voltak, és azok, akik először hallottak a tanulási eredményekről, sokat profitálhattak belőle."

Fontos eredménynek érezzük, hogy a látogatók egy jelentős része érezte úgy, hogy a képzés hozzásegítette ahhoz, hogy a saját pedagógiai hozzáállását és alkalmazott módszereit továbbfejlessze, esetleg újragondolja a hatékonyabb óratervezés, tananyag felosztás érdekében. Többen jelezték azt is, hogy szívesen részt vennének további a tanulási eredmények témakörét érintő képzésen.

A műhelymunkán részt vevő csoportok csaknem mindegyike az online kérdőíven száz százalékosra értékelte a trénerek felkészültségét, módszertanát, az inspiráló gyakorlati feladatokat.

Az Oktatási Hivatal az eddigi képzések folytatásaként a visszajelzéseket figyelembe véve újabb műhelyeken keresztül tervezi a tanulási eredmények alapú szemlélet népszerűsítését a felsőoktatás, a szakképzés és a köznevelés területein. A már megrendezésre került képzések beszámolóiért és a jövőbeli alkalmakkal kapcsolatos friss információkért kérjük, látogasson vissza honlapunkra.