Tanulási eredmények (learning outcomes)

Az egész életen át tartó tanulást támogató európai keretrendszerek, így az Európai és a Magyar Képesítési Keretrendszer is a tanulás eredményeinek (angolul learning outcomes) megfogalmazásán alapulnak. Ez a szemlélet viszonylag új, mivel a képzések többsége jellemzően bemeneti követelményeket és vizsgakövetelményeket határoz meg, nem pedig azt, hogy a képzés végére a tanuló mit tud, mire képes, milyen attitűdökkel bír és a tanultakat milyen önállósággal képes elvégezni.

A tanulási eredmény alapú megközelítés a hagyományos folyamatszabályozás alapú gyakorlattal szemben a tanulási folyamat kimenetét helyezi előtérbe, melyben a tanulási eredmények összekapcsolódnak, egymásra épülnek.

A Magyar Képesítési Keretrendszer által alkalmazott deszkriptor-kategóriák alkotják a tanulási eredmény-alapú megközelítés vázát. Négy ilyen kategóriát használunk itthon: tudás, képesség, attitűd, felelősség és autonómia.

  1. Tudás: egy adott szakterületre vonatkozó tények, fogalmak, elméletek ismerete.
  2. Képesség: a tudás gyakorlatba ültetését, feladatok megoldását, módszerek alkalmazását írja le.
  3. Attitűd: érzelmi, gondolati, a szakterülettel kapcsolatos felfogásbeli összetevőkből álló viselkedési- és magatartásformák, amelyek a tanulási folyamatra és a munkavégzésre szintúgy vonatkozhatnak.
  4. Autonómia és felelősség: a tanulótól keretrendszer adott szintjén elvárható önállósági fokát, felelősségvállalásának mértékét írja le.

„Megszünteti a különböző tanulási formák közötti korlátokat, támogatja az eltérő egyéni életpályákat és ismeretszerzési útvonalakat, a formális vagy nem formális úton szerzett végzettségek és kompetenciák elismerését" (Farkas 2017, 10. oldal).

A tanulási eredmények alkalmazása szerte a világban egyre erősödő elvárás az oktatás különböző szektor intézményei felé. A szemlélet követi azt a paradigmaváltást, ami a hagyományos tanárközpontú, tartalom-, tananyag- és folyamatszabályozású, időtartamot és óraszámot szem előtt tartó bemenet alapú pedagógiai kultúra felől egyre inkább tolódik a tanulóközpontú, eredmény-orientált, kimenet alapú kultúra felé. A tanulási és tanítási folyamatoknak egységes, átlátható keretet biztosít, mellyel a tanuló és az oktató vagy pedagógus egyaránt tisztában van.


Kiadványaink

Kézikönyv a képzési programok tanulási eredményeken alapuló fejlesztéséhez, felülvizsgálatához

Szerkesztette: Lukács István és Derényi András
Írták: Bajzáth Angéla, Czető Krisztina, Kálmán Orsolya, Lénárd Sándor, Lukács István, Rapos Nóra, Seresné Busi Etelka, Szivák Judit, Tókos Katalin


Tót Éva: Segédlet a tanulási eredmények írásához a felsőoktatási szektor számára

A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) gyakorlati használatba vételéhez, a képesítések és képzési programok újrafogalmazásához kapcsolódó feladatok a felsőoktatás igen sok szereplőjét érintik. Az alábbi szöveg célja, hogy bemutassa a tanulási eredmények írásának egy lehetséges megközelítését, összefoglalja a hazai gyakorlatban eddig kialakult megoldások jellemzőit, illetve azonosítsa a még le nem zárt kérdéseket.

Farkas Éva: Segédlet a tanulási eredmények írásához a szakképzési és felnőttképzési szektor számára

Az útmutató célja olyan szakmai módszertani támogatás biztosítása, amely lehetővé teszi a tanulási eredmények pontosabb megfogalmazását és azok eredményes alkalmazását a gyakorlati képzés megszervezésében, a mobilitási programok kialakításában, az egyéb szakmai képzések (szakmai programkövetelmények) fejlesztésében, a felnőttképzési programok kidolgozásában, a tanulási-tanítási folyamat strukturáltabb és következetesebb megtervezésében és megvalósításában.
Nyomtatás