Gyakran ismételt kérdések

 

1. Mi az EKKR?

Egy úgynevezett meta-keretrendszer, melynek funkciója, hogy fordítóeszközként megfeleltethetővé tegye az egyik országban kiadott képestést egy másik, a rendszerhez csatlakozott ország képesítési rendszerében.

2. Milyen előnyei vannak az EKKR-nek?

Kommunikációs eszköz, melynek szerepe az állampolgárok országok közötti mobilitásának elősegítése (egyik országból egy másikba költözni, állást változtatni vagy egyik oktatási intézményből a másikba átmenni), a képesítések transzparenciájának növelése, a képesítések iránti kölcsönös bizalom erősítése (nemcsak országok, hanem szereplők között), valamint az egész életen át tartó tanulásuk megkönnyítése.

3. Milyen mechanizmuson alapul?

Az EKKR nyolc referenciaszintet tartalmaz, melyek a képesítések teljes skáláját lefedik, alapfokú oktatástól, a közoktatáson át a felsőoktatásig, beleértve a doktori képzést és a felsőoktatási szakképzést is, illetve amelyek a tanulás intézményes-formális rendszerében megszerezhető képesítéseken túl kiterjednek a nem formális úton szerzett tanulási eredményekre is.

4. Milyen követelmények tartoznak a nyolc szinthez?

A szintek mindegyikéhez tanulási eredmények formájában megfogalmazott követelmények tartoznak. A tanulási eredményeket olyan állítások formájában határozzák meg, melyek megmutatják: egy hallgató mit fog tudni, illetve mit lesz képes elvégezni egy adott tanulási tevékenység után.

5. Milyen jellemzők mentén értékel?

Az EKKR nyolc szintjét egy-egy jellemzőcsoport határozza meg, amely az adott szintű képesítésekre vonatkozó tanulási eredményeket jelzi valamennyi képesítési rendszerben. Ezek a jellemzők a tudás, a készségek és az egyéb kompetenciák. A jellemzőket úgy fogalmazták meg, hogy egyértelmű különbséget tegyenek a szintek között, és világos fejlődést mutassanak a korábbi szinthez képest.

6. Miért a tanulási eredmények mentén értékel az EKKR?

Az EKKR az oktatás, a képzés és a tanulás intézményes jellemzői (tanulási bemeneti követelmények, oktatási szakasz szintje, illetve intézményes formák) helyett arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy bizonyos képesítéssel rendelkező személy ténylegesen mit tud. Azáltal, hogy a hangsúly áttevődik a tanulási eredményekre, jobban összhangba kerülhetnek a munkaerőpiac szükségletei az oktatási és szakképzési szolgáltatásokkal; könnyebbé válik a nem formális és az informális tanulás elismerése, értékelése, beszámítása, illetve átláthatóbbá válik a képesítések átvitele és felhasználása különböző országok, illetve oktatási és képesítési rendszerek között.

7. Mi a különbség a bemeneti, a folyamat- és kimeneti szabályozás között?

A bementi szabályozás a felvételi követelményeket, a folyamatszabályozás a tanulási időtartamot (a tanulmányi idő hosszát) és a konkrét tartalmat határozza meg, a kimeneti szabályozás pedig a tanulási eredmények alapján értékel.

8. Milyen a megítélése itthon a tanulási eredmények alapú szemléletnek?

Kulturálisan idegen a kimeneti követelmények alapú megközelítés a hazai oktatási szektorban, ám főként a tájékozottság hiánya játszik szerepet abban, hogy nehezen fogadják el itthon. Ezek új eszközök, új fogalmak. Gyakran összekeverik a tanulási eredményeket a tanulmányi eredményekkel, illetve a szakértők körében igen eltérő a kompetencia fogalmának értelmezése. Habár egyelőre kevesen ismerik, a munkáltatók részéről egyre nagyobb az igény e szemlélet alkalmazására.

9. Hogyan született meg az EKKR ötlete?

Az EKKR kidolgozása 2004-ben kezdődött a képesítések átláthatóságának javítására szolgáló közös referencia kialakítása érdekében. Az Európai Bizottság javasolta a nyolcszintű, tanulási eredményeken alapuló keretrendszer megalkotását, melyről 2005 második felében egész Európában konzultáció folyt. A beérkezett véleményeket figyelembe véve módosították a javaslatot, melyet a Bizottság 2006. szeptember 6-án elfogadott. Az Európai Parlament és Tanács 2007-ben sikeres tárgyalást folytatott a javaslatról, amelynek nyomán 2008 februárjában az EKKR-t hivatalosan is elfogadták.

10. Kik számára jött létre az EKKR?

Az EKKR elsődleges felhasználói a nemzeti és/vagy ágazati képesítési rendszerekért és keretrendszerekért felelős szervek lesznek. Amint megtörténik a nemzeti keretrendszerek EKKR-hez való viszonyítása, az EKKR segítséget nyújt a magánszemélyeknek, a munkaadóknak és az oktatási, valamint képzési szolgáltatásokat biztosítóknak a különböző országokban, illetve minden felhasználónak az oktatási és képzési rendszerekben szerezhető konkrét képesítések összehasonlításában.

11. Mi a kapcsolat a bolognai folyamat és az EKKR között?

Az EKKR illeszkedik a bolognai folyamat keretében kialakított felsőoktatási képesítési keretrendszerhez, az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszeréhez: az 5-8. szint EKKR-jellemzői utalnak azokra a felsőoktatási jellemzőkre, amelyekről a bolognai folyamat keretében megállapodás született. Azonban az EKKR szintjellemzőinek megfogalmazása eltér a bolognai szintek jellemzőitől, hiszen az EKKR az egész életen át tartó tanulás keretrendszere, így nemcsak a felsőoktatást, hanem a közoktatást, a szak- és felnőttképzést is magában foglalja.

12. Milyen kapcsolatban áll az EKKR és az EUROPASS?

Az EUROPASS egy 2005-től létező dokumentumcsomag, amely európai léptékben kívánta bemutathatóvá és azonos szempontok mentén dokumentálhatóvá tenni az egyén szakismereteit, végzettségét, nyelvtudását és szakmai tapasztalatait. Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja is ezt alkalmazza: 2012 elején csaknem 800 ezer uniós állampolgár önéletrajzát tárolta. A nemzeti keretrendszer bevezetésével az EUROPASS dokumentumokban is megjeleníthető a megfelelő EKKR-szint.

13. Az EKKR-hez csatlakozott összes ország nyolc szintet alkalmaz?

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament 2008-ban ajánlást fogadott el az EKKR-ről. Az ajánlás nem kötelező, azonban ha egy tagállam vállalta az ajánlás megvalósítását, akkor elkötelezte magát arra, hogy nemzeti képesítési keretrendszert hoz létre. Ahol volt már képesítési keretrendszer, ott megtartották a nemzeti szintek számát, és azt illesztették az EKKR nyolc szintjéhez. Ahol pedig még nem volt keretrendszer, a létrehozandót vagy nyolc szintben határozták meg (ez a legelterjedtebb ezen országok körében), vagy egyéni szintszámot alkalmaztak. Mivel a készülő nemzeti képesítési keretrendszerekbe a formális képesítéseket sorolják be, lehet olyan nemzeti szint, ahol nincs képesítés.

14. Mi az MKKR, hogyan kapcsolódik az EKKR-hez?

Az MKKR a Magyar Képesítési Keretrendszer rövidítése. Magyarország 2010-ben csatlakozott az EKKR-hez, 2013 végére elkészítette saját képesítési keretrendszerét. A keretrendszert hozzáillesztették az EKKR-hez, és az Európai Képesítési Keretrendszert felügyelő Tanácsadó Testület 2015.02.03-án Brüsszelben elfogadta a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről és az európai keretrendszerrel való megfeleltetésről szóló jelentést.

15. Az EKKR szintjeinek számát, jellemzőit lehet alkalmazni az MKKR-ben?

Az EKKR három csoportjellemzőt határoz meg: a tudás, a készségek és kompetenciák, a magyar ezzel szemben négyet a tudás, készségek, attitűd és autonómia és felelősség címűt.

16. Melyek az MKKR előnyei?

A magyar oktatási rendszer fejlesztése alapjául szolgáló két legfontosabb cél az ország versenyképességének és társadalmi kohéziójának erősítése. Az MKKR javítja az oktatási és képzési rendszerek átláthatóságát, létrehozásával megteremtődnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő csatlakozás szakmai, jogi, intézményi feltételei, valamint javul az oktatási és képzési rendszerek közötti, illetve az oktatási rendszereken belüli – a formális, nem formális, informális tanulási utak közötti – átjárhatóság.

17. Európa hány országában van nemzeti képesítési keretrendszer?

Az Európai Unió 20 tagállamában (Ausztria, Belgium vallon tartományai, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia) már alkalmaznak nemzeti képesítési keretrendszert.

18. Mi az a megfeleltetési folyamat?

A megfeleltetési folyamat lényege, hogy a szakértők összevetik az MKKR szintjeit az EKKR szintjeivel, és bebizonyítják, hogy az adott szinteken megkövetelt tanulási eredmények megfelelnek egymásnak: vagyis, amennyiben egy magyar diák az MKKR szerinti 5. szintű képesítést szerez, az az EKKR szerint is az 5. szintnek fog megfelelni. E folyamat részét képezi az is, hogy a hazai képesítéseket besorolják az MKKR szintjeire.

19. Melyek a megfeleltetési folyamat kritériumai?

Az Európai Bizottság a tagállamokkal és más szervezetekkel együttműködve 10 kritériumot állapított meg, amelyek mentén el kell végezni a megfeleltetési eljárást. Az illetékes hatóságok meghatározták a megfeleltetési folyamatban résztvevők felelősségi körét, mely után bizonyítaniuk kell a kapcsolatot a nemzeti képesítési keretrendszerben szereplő szintek és az EKKR szintelírásai között. Fontos, hogy a nemzeti képesítési keretrendszerekben szereplő képesítési szintek tanulási eredményeken alapuljanak, kapcsolódjanak a nem formális és informális tanuláshoz és – ahol létezik – a kreditrendszerekhez. Átláthatónak kell lennie, hogy miként sorolták be és írták le a képesítéseket a nemzeti képesítési keretrendszerbe. Az oktatásra és a képzésekre vonatkozó minőségbiztosítási rendszereknek illeszkedniük kell a nemzeti képesítési keretrendszerhez, és összhangban kell lenniük az európai alapelvekkel. Fontos kitétel, hogy a megfeleltetési eljárás az illetés minőségbiztosítási testületek egyetértése mellett és nemzetközi szakértők bevonásával zajlik. A megfeleltetési folyamat végén beszámolót kell készíteni, amely részletezi a megfeleltetési folyamatot és az eredményeket alátámasztó bizonyítékokat.  Azokról a tagállamokról, amelyek nyilatkoztak, hogy befejezték a megfeleltetési eljárást, listát vezet a hivatalos EKKR-platform, és linkeken hozzáférhetővé teszi a megfeleltetési beszámolókat. Az eljárást követően minden új bizonyítvány, oklevél és Europass-dokumentum tartalmazza az EKKR és az MKKR szintjelölője.

Nyomtatás