Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

 

Az egész életen át tartó tanulás alapfogalommá vált az oktatást érintő diskurzusokban, melyek az egyén tudásának, készségeinek és kompetenciájának fejlesztése és elismerése kulcsfontosságú az egyéni fejlődés, a versenyképesség, a foglalkoztatottság és a társadalmi kohézió szempontjából. Ezzel egyidejűleg a globalizáció felgyorsulásával a társadalmi mobilitás egyre szervesebb eleme az oktatásról, tanulásról és munkavállalásról alkotott képünknek, így Európa szerte (és világszerte) bevett gyakorlattá vált, hogy tanulmányok és munkavégzés céljából az emberek eltérő országokban próbálnak boldogulni.

Ezen tendencia magával hozta azt a szükségletet, hogy a különböző országokban megszerezhető képesítések értelmezhetővé, összehasonlíthatóvá ezáltal elfogadhatóvá váljanak a tagállamokban. Ezt az igényt felismerve és erre reagálva az Európai Parlament és Tanács 2018. április 23-án elfogadta az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló ajánlást. Ennek célja, hogy a közös viszonyítási keretrendszert hozzon létre, amely megfeleltetési eszközként szolgál a különböző képesítési keretrendszerek és szintjeik között a közoktatásban, a felsőoktatásban, illetve a szakoktatásban és szakképzésben.

Az EKKR egy olyan nyolcszintű a képesítések osztályozására létrehozott eszköz, amely tanulási eredmények formájában határozza meg és írja le a képesítés szintjeit. Ezen leírások 3 jellemzőcsoportot (ún. deszkriptorokat) foglalnak magukba: tudás, képesség, kompetencia. A 8 szint leírását és a szövegben használt kifejezések definícióját (mint például: tanulási eredmények, nemzeti képesítési keretrendszer, kompetencia) részletesen az Európai Parlament és Tanács 2008-as ajánlásának I. és II. melléklete tartalmazza. Ezen keretrendszer nem ír le egyedi képesítéseket vagy egyéni kompetenciákat, gyakran utalnak ezért az EKKR-re, úgy mint egy meta-keretrendszer, melynek feladata a nemzeti képesítési alrendszerek összehangolása, integrálása.

A 2008 áprilisában elfogadott ajánlás azt javasolta, hogy azon tagállamok, melyek az EKKR megvalósításához csatlakoztak 2010-ig összekapcsolták a nemzeti képesítési keretrendszereiket az Európai keretrendszerrel azáltal, hogy képesítési szintjeiket átlátható módon az ajánlás II. mellékletében meghatározott szintekhez viszonyították, vagy szükség szerint nemzeti képesítési keretrendszereket fejlesztettek ki a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban. Az ajánlás javasolta továbbá, hogy 2012-ig minden, az illetékes hatóságok által kiadott új bizonyítvány, oklevél, Europass-okmány – a nemzeti képesítési keretrendszereken keresztül – egyértelmű hivatkozást tartalmazzon az Európai Képesítési Keretrendszer megfelelő szintjeire. A 2017. május 22-23-i Európai Unió Tanács találkozóján elfogadásra került az új EKKR-ről szóló ajánlás, mely:

  • felkéri a tagállamokat arra, hogy szükség szerint folyamatosan frissítsék nemzeti képesítési keretrendszereik EKKR-rel történő megfeleltetését,
  • lehetőséget biztosít az Unión kívüli térségekkel való nemzetközi együttműködésre,
  • minőségbiztosítási elveket vezet be az EKKR szintek szerinti képesítések esetében,
  • az EKKR szintleírásoknál alkalmazott 'kompetencia' jellemző (deszkriptor) helyett az 'autonómia és felelősség' jellemzőt használja elkerülve az egyéb kompetencia-meghatározásokkal fennálló ellentmondásokat.

Összességében tehát az Európai Képesítési Keretrendszer a munkavállalók és tanulók transznacionális mobilitását és az európai munkaerő-piac keresleti és kínálati igényei által támasztott követelmények teljesülését hivatott előmozdítani. Lehetővé teszi továbbá, hogy a nemzetközi ágazati szervezetek képesítési rendszereiket egy közös európai viszonyítási ponthoz kapcsolják, és így rávilágítsanak a nemzetközi ágazati képesítések és a nemzeti képesítési rendszerek kapcsolatára.

 


Letölthető anyagok

Nyomtatás