Európai képességek, kompetenciák, és foglalkozások egységes osztályozási rendszere (ESCO)

« előző oldal
következő oldal »

II. Miért készül az ESCO?

A munkaadókat egyre jobban érdekli, hogy a foglalkoztatottak valójában milyen tudással rendelkeznek, mennyire értik a feladatukat és képesek ellátni munkájukat a gyakorlatban, mint az, hogy milyen formális képzettséggel rendelkeznek. Ezen kívül egyre jobban tudatosul bennük a szaktudás kiegészítőjeként, a transzverzális tudás, pl. a tanulás tanulása és a kezdeményező készség jelentősége. Ezzel egy időben az oktatási és képzési rendszerek egyre távolodnak a bemenetorientált megközelítésektől (an input approach), amelyeket a tanulási idő és a képzés helye határoz meg, és közelednek az eredményorientált (an outcomes approach) megközelítés felé, ahol a középpontban a tanulási folyamatban elsajátított tudás, készségek és kompetenciák állnak.

Európai szinten az „új munkahelyekhez szükséges új készségek" elnevezésű szakmapolitikai kezdeményezésen belül egy független szakértői csoport ajánlotta „a munka világa és az oktatás/képzés közötti közös nyelvrendszer" kialakítását. Ezt a kezdeményezést legfelsőbb szinten, az Európa 2020: „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája" (Europe 2020: „A European strategy for smart, sustainable and inclusive growth") elnevezésű Bizottsági közleményben erősítették meg. Az Oktatási Tanács (Education Council) 2010. május 13-án elfogadta a kezdeményezés következtetéseit [2], amelyek egy közös nyelvrendszer kialakítását, mint működési eszköz kifejlesztését követelik meg.

Az ESCO kifejlesztésével az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóságát (DG Employment) és Oktatási és Kulturális Főigazgatóságát (DG Education and Culture) együtt bízták meg. A cél egy többnyelvű, európai szintű, a képességekre, kompetenciákra és foglalkozásokra vonatkozó osztályozási rendszer (European taxonomy of Skills, Competences, qualifications and Occupations – ESCO) fokozatos felépítése, amely szélesebb értelmezésben segítséget nyújt azoknak a tagállamoknak, akik nem rendelkeznek saját osztályozási rendszerrel, valamint azok számára, ahol létezik nemzeti és ágazati osztályozási skála, lehetővé teszi az összekapcsolhatóságot. Az ESCO így egy európai szabvány terminológiát - egy közös nyelvrendszert – fejleszt ki, amely segít megerősíteni a tagállamok foglalkoztatási, oktatási és képzési politikáját és hozzájárul az európai munkaerő-piac és az európai egész életen át tartó tanulási térség fejlesztéséhez, előmozdítva ezzel a földrajzi és a foglalkoztatási mobilitást. Segítségül fog szolgálni a munkaerőpiac szükségleteinek magasabb szintű megértésében, az oktatás/képzés eredményeinek foglalkozáshoz, feladatokhoz való rendelésében, és támogatja az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) bevezetését.

[1] A taxonómia egy fajta osztályozási rendszer hierarchikus struktúrája, vagy egy fajta elvrendszer a dolgok osztályozására. Ebben a dokumentumban a taxonómia és az osztályozás szinonimaként szerepelnek.

[2] Azokra a kompetenciákra vonatkozólag, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanulás és az „új munkahelyekhez szükséges új készségek" elnevezésű kezdeményezéseket.

Nyomtatás
« előző oldal
következő oldal »