Európai képességek, kompetenciák, és foglalkozások egységes osztályozási rendszere (ESCO)

ESCO: European Classification of Skills, Competences and Occupations

A munkaadókat egyre jobban az érdekli, hogy milyen tudással rendelkeznek valójában a munkavállalóik, mint az, hogy milyen formális végzettséggel rendelkeznek. Európai szinten egy szakmapolitikai kezdeményezésen belül indult el a munka világa és az oktatás közötti közös nyelvrendszer kialakítása.

I. Mi az ESCO?

Az ESCO az európai képességek, kompetenciák, és foglalkozások egységes osztályozási rendszere (taxonómiája [1]), a foglalkozások, a képességek és a képesítések többnyelvű rendszerezése.

 

Az ESCO: a munkaerőpiac és a képzési szektor között használható közös „nyelvrendszer"

II. Miért készül az ESCO?

A munkaadókat egyre jobban érdekli, hogy a foglalkoztatottak valójában milyen tudással rendelkeznek, mennyire értik a feladatukat és képesek ellátni munkájukat a gyakorlatban, mint az, hogy milyen formális képzettséggel rendelkeznek. Ezen kívül egyre jobban tudatosul bennük a szaktudás kiegészítőjeként, a transzverzális tudás, pl. a tanulás tanulása és a kezdeményező készség jelentősége. Ezzel egy időben az oktatási és képzési rendszerek egyre távolodnak a bemenetorientált megközelítésektől (an input approach), amelyeket a tanulási idő és a képzés helye határoz meg, és közelednek az eredményorientált (an outcomes approach) megközelítés felé, ahol a középpontban a tanulási folyamatban elsajátított tudás, készségek és kompetenciák állnak.

Európai szinten az „új munkahelyekhez szükséges új készségek" elnevezésű szakmapolitikai kezdeményezésen belül egy független szakértői csoport ajánlotta „a munka világa és az oktatás/képzés közötti közös nyelvrendszer" kialakítását. Ezt a kezdeményezést legfelsőbb szinten, az Európa 2020: „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája" (Europe 2020: „A European strategy for smart, sustainable and inclusive growth") elnevezésű Bizottsági közleményben erősítették meg. Az Oktatási Tanács (Education Council) 2010. május 13-án elfogadta a kezdeményezés következtetéseit [2], amelyek egy közös nyelvrendszer kialakítását, mint működési eszköz kifejlesztését követelik meg.

Az ESCO kifejlesztésével az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóságát (DG Employment) és Oktatási és Kulturális Főigazgatóságát (DG Education and Culture) együtt bízták meg. A cél egy többnyelvű, európai szintű, a képességekre, kompetenciákra és foglalkozásokra vonatkozó osztályozási rendszer (European taxonomy of Skills, Competences, qualifications and Occupations – ESCO) fokozatos felépítése, amely szélesebb értelmezésben segítséget nyújt azoknak a tagállamoknak, akik nem rendelkeznek saját osztályozási rendszerrel, valamint azok számára, ahol létezik nemzeti és ágazati osztályozási skála, lehetővé teszi az összekapcsolhatóságot. Az ESCO így egy európai szabvány terminológiát - egy közös nyelvrendszert – fejleszt ki, amely segít megerősíteni a tagállamok foglalkoztatási, oktatási és képzési politikáját és hozzájárul az európai munkaerő-piac és az európai egész életen át tartó tanulási térség fejlesztéséhez, előmozdítva ezzel a földrajzi és a foglalkoztatási mobilitást. Segítségül fog szolgálni a munkaerőpiac szükségleteinek magasabb szintű megértésében, az oktatás/képzés eredményeinek foglalkozáshoz, feladatokhoz való rendelésében, és támogatja az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) bevezetését.

[1] A taxonómia egy fajta osztályozási rendszer hierarchikus struktúrája, vagy egy fajta elvrendszer a dolgok osztályozására. Ebben a dokumentumban a taxonómia és az osztályozás szinonimaként szerepelnek.

[2] Azokra a kompetenciákra vonatkozólag, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanulás és az „új munkahelyekhez szükséges új készségek" elnevezésű kezdeményezéseket.

III. Milyen módon használható az ESCO?

Sokféle lehetőség létezik egy egységes, többnyelvű, európai szintű, a képességekre, kompetenciákra, képesítésekre, és foglalkozásokra vonatkozó rendszerezett terminológia felhasználására.

Általános szinten segíti a kommunikációt és előremozdítja a rendszerezettebb kapcsolódást és összehasonlíthatóságot a szektorok, az intézmények és az országok között. Lehetővé teszi a munkaerő-piaci kereslet-kínálat jobb összehangolását, pontosabbá teszi a képességekkel és foglalkozásokkal kapcsolatos előrejelzéseket, és továbbfejleszti a tanácsadói információk minőségét és megbízhatóságát. Az állampolgárok, állami foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatók, tanácsadással foglalkozó szolgáltatók, valamint a munkáltatók számára könnyen érthetővé válik a tanulási eredmények relevanciája a nemzeti keretrendszerekben megjelenő feladatokhoz és foglalkozásokhoz és a közös nyelvrendszer használata.

Gyakorlati példák az ESCO használatára:

  • Az álláskeresők felhasználhatják képességeik leírására önéletrajzuk megírása során, amelyeket azután könnyen alkalmazhatnak különböző automatikus megfeleltetési célokra.
  • A munkáltatók használhatják a szükséges kompetenciák összeállítására, egy álláshirdetés megírása során, állami vagy más foglakoztatási szolgálatokon keresztül.
  • A tanulók használhatják egyéni képességeik, és tanulási eredményeik leírására és dokumentálására.
  • Képesítések kidolgozásával és/vagy akkreditációjával foglalkozó szervezetek használhatják a tanulási eredmények szélesebb körű leírására.
  • Az oktatási és képzési intézmények használhatják a tervezési folyamatok és tantervkészítés fejlesztésére, hozzárendelve őket a felmerülő képesség igényekhez és a külföldi képesítések elismertetésének lehetőségéhez.
  • HR menedzserek és tanácsadási szolgáltatók használhatják a tervezési folyamatok fejlesztésére és alkalmassági tesztek, képesség és érdeklődési kérdőívek/eszközök készítésére.
  • Európai szinten az ESCO biztosítja az állások jobb megfeleltethetőségét az álláskeresők számára az EURES európai álláslehetőségekkel kapcsolatos információs portálján keresztül.
  • Az olyan európai dimenzióval rendelkező kezdeményezések, mint az Európai Készségútlevél (European Skills Passport), valamint más önértékelési és tanácsadással kapcsolatos eszközök támogatására is szolgálhat.

IV. ESCO verziók

Az ESCO v0-t 2013. októberében mutatták be. Ez a verzió az EURES besorolásra épül, de magában foglalja a szektorokon átívelő készségek és kompetenciák kiterjesztett szemantikai struktúráját.

Az ESCO v0.1 2015-ös közzététele már magában foglalta a következő szektorok felülvizsgálatát: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, vendéglátás és turizmus, állatorvosi tevékenységek.

Az ESCO v0.2 közzététele 2015. vége és az ágazati referencia csoportok felülvizsgálati eredményeit is tartalmazta.

Az ESCO v1 a tervek szerint 2017-től lesz működőképes. Az ágazati referencia csoportok teljes körű felülvizsgálatának eredményeit felhasználva az ESCO v0-val összehasonlítva szinte mindenben megváltozik. A foglalkozásokat, a készségeket és a kompetenciákat hierarchikusan rendezik el.
A képesítések pillérbe lesznek beépítve a nemzeti szinten kiadott, de európai szinten szabályozott képesítések, azok a nemzetközi képesítések, bizonyítványok és licencek, amelyek ágazatokhoz kapcsolódnak, valamint azok a képesítések, amelyek az európai munkaerőpiacon lényegesek.
A nemzeti képesítési keretrendszerek, amelyek az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) keretében jöttek létre, egyesítésre kerülnek az ESCO-ban.

A foglalkozás típus leírása minden egyes foglalkozás esetén tartalmazza a következőket: szükséges tudás, készségek és kompetenciák; opcionális tudás, készségek és kompetenciák; a képesítések relevanciája az európai munkaerő piacon.