Lezajlott a tanulási eredmények témájában szervezett képzéssorozat

Sikeresen megrendezésre kerültek „A tanulási eredmények írása és értékelése" címmel 2017. első felében négy helyszínen összesen hat alkalommal szervezett műhelymunkák.


Az Oktatási Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Központja szervezésében Budapesten, Egerben, Győrött, és Pécsett került sor az Európában és hazánkban is egyre elterjedtebb úgynevezett tanulási eredmények alapú szemlélet és képzésfejlesztés elemeit bemutató műhelymunka-sorozatra.

Az egész életen át tartó tanulást támogató európai keretrendszerek, így az Európai és a Magyar Képesítési Keretrendszer is a tanulás eredményeinek (angolul learning outcomes) megfogalmazásán alapulnak. Ez a szemlélet viszonylag új, mivel a képzések többsége jellemzően bemeneti követelményeket és vizsgakövetelményeket határoz meg, nem pedig azt, hogy a képzés végére a tanuló mit tud, mire képes, milyen attitűdökkel bír és a tanultakat milyen önállósággal képes elvégezni. A tanulási eredmény alapú megközelítés a hagyományos folyamatszabályozás alapú gyakorlattal szemben a tanulási folyamat kimenetét helyezi előtérbe, melyben a tanulási eredmények összekapcsolódnak, egymásra épülnek. Itthon ez a megközelítés egyenlőre leginkább a felnőttképzés (lásd: a szakmai programkövetelmények nyilvántartás szakmai követelmények leírásai), a szakképzés (lásd: a Tempus Közalapítvány által kiadott módszertani útmutatók mobilitási és a vállalati szakmai gyakorlatok tervezéséhez és értékeléséhez) és a felsőoktatás területén (a felsőoktatási szakképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzőinek leírása tanulási eredményekben) terjedt el, azonban a képzéseinken egyre nagyobb létszámban találkoztunk közoktatásból érkező tanárokkal, tanítókkal, intézményvezetőkkel is.

Ennek megfelelően a lehetőségekhez képest igyekeztünk figyelembe venni a résztvevők szakmai hátterét a képzés tematikájának kialakításánál. A kétnapos műhelymunkák alapvetően hasonló felépítéssel egymáshoz szorosan kapcsolódó egységekre tagolódtak. Az első nap a tanulási eredmények alapú szemlélet módszertanát, annak hátterét, a Magyar Képesítési Keretrendszerrel illetve az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó egyéb európai és hazai fejlesztésekkel (DigComp, IKER, stb.) való kapcsolatát sajátították el a képzés résztvevői váltakozva gyakorlat-orientált kiscsoportos és plenáris formában. A második nap a képzési dokumentumok törvényi és tartalmi szabályozására, a tanulási eredmények megközelítés pedagógiai/andragógiai és értékelési kultúrára gyakorolt hatására, a tanulási eredmények mérés-értékelési módszereire, mérőeszközök alkalmazására, és végül a nem-formális környezetben megszerzett tudás elismerésére, validációjára irányuló európai tapasztalatokra, lehetőségekre irányult.

A képzések alatt tapasztalt résztvevői aktivitásból és a műhelymunkák végeztével beérkezett visszajelzésekből jól látszik, hogy a tanulási eredmények alapú oktatással és képzésekkel kapcsolatban a kollégák a mérés-értékelési módszerekben rejlő innovációs lehetőségek kiaknázását kulcsfontosságúnak ítélik. Ennél a témánál a képzést lebonyolító trénerek nagyfokú kreativitást, kezdeményezőkészséget és proaktív hozzáállást tapasztaltak a jelenlévők részéről.

Visszatérő tapasztalat volt az is, hogy bár a köznevelési intézményből érkező résztvevők kisebb fenntartásokkal fogadták a témát, a második nap végére azonban többségük meggyőződött arról, hogy a közismereti tantárgyak oktatásánál is komoly lehetőségeket rejt magában a tanulási eredmények alapú szemlélet, nem csak az átláthatóság fejlesztése, de a tanulók saját tanulási folyamataikban vállalt felelősségük növelése szempontjából is. A szakképzésben dolgozó résztvevők nagyra értékelték, hogy a képzés tematikája jórészt e területről vett gyakorlati példákra támaszkodott, hiszen elmondásuk szerint szakképzést célzó képzések ritkábban kerülnek meghirdetésre.

A nem-formális környezetben szerzett tudás elismerésének, validációjának nemzetközi példái, gyakorlatai és az ebben rejlő lehetőségek is nagy érdeklődésnek örvendtek a képzések során annak ellenére, hogy ez a téma a többség számára újdonság volt.

Néhány idézet a résztvevői visszajelzésekből. „Mi volt az Ön számára a képzés valódi haszna?"

„A sok különböző területről érkező szakemberrel való együttgondolkodás, különféle vélemények elhangzása, validáció, nemzetközi kitekintés."

„Nagyon jól felépített, csoportos feladatok. A résztvevők összetétele rendkívül sokszínű volt, így sok információt hallhattam más oktatási és szakmai területekről."

„Előzetes tudás méréséhez ötletek, módszerek, inspiráció összegyűjtése. Segítség a felnőttképzési programkövetelmények összeállításában."

„A rendkívül hasznos új információk beépítése szakértői munkámba. Mind az egészségügyi szakképzésfejlesztés, mind az egészségügyi szakértők és vizsgaelnökök továbbképzése során közvetlenül tudom alkalmazni."

„A rendezvény jól szervezett volt, a trénerek felkészültek voltak, és azok, akik először hallottak a tanulási eredményekről, sokat profitálhattak belőle."

Fontos eredménynek érezzük, hogy a látogatók egy jelentős része érezte úgy, hogy a képzés hozzásegítette ahhoz, hogy a saját pedagógiai hozzáállását és alkalmazott módszereit továbbfejlessze, esetleg újragondolja a hatékonyabb óratervezés, tananyag felosztás érdekében. Többen jelezték azt is, hogy szívesen részt vennének további a tanulási eredmények témakörét érintő képzésen.

A műhelymunkán részt vevő csoportok csaknem mindegyike az online kérdőíven száz százalékosra értékelte a trénerek felkészültségét, módszertanát, az inspiráló gyakorlati feladatokat.

Az Oktatási Hivatal az eddigi képzések folytatásaként a visszajelzéseket figyelembe véve újabb műhelyeken keresztül tervezi a tanulási eredmények alapú szemlélet népszerűsítését a felsőoktatás, a szakképzés és a köznevelés területein. A már megrendezésre került képzések beszámolóiért és a jövőbeli alkalmakkal kapcsolatos friss információkért kérjük, látogasson vissza honlapunkra.


Nyomtatás