Közlemény

a magyar tanulók külföldi tanulmányaival kapcsolatosan a köznevelésben


Óvodáskorúak külföldön

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban R.) 20. § (2) bekezdése bejelentési kötelezettséget ír elő a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője részére, ha gyermeke óvodakötelezettségét külföldön teljesíti. Ennek értelmében a szülő írásban értesíti a külföldre költözésről a gyermek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt az óvodai beiratkozás idejének utolsó határnapját követő 15 napon belül. Amennyiben a gyermek már jogviszonyban áll az óvodával, a szülő előzetesen értesíti a kiutazásról a jegyzőt.

Amennyiben külföldön nem oldható meg az óvodáztatás, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít a felmentésre egyes esetekben. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a körülmények ezt indokolják.

Az Nkt. 53. § (1) bekezdése értelmében a magyarországi intézmény abban az esetben szüntetheti meg az óvodaköteles gyermek jogviszonyát, amennyiben a jegyző engedélyt adott az óvodából történő kimaradásra. Abban az esetben, ha a gyermek külföldön teljesíti óvodakötelezettségét, csak akkor lehet megszüntetni az óvodai elhelyezést, ha eléri a tanköteles kort.

Tanulók külföldön

A magyar állampolgár tanuló az Nkt. 91. §-a szerint engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.

A külföldön folytatott tanulmányokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség

  1. Amennyiben a tanuló még nem iratkozott be magyar iskolába, a tanulmányok külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál
  2. Amennyiben a tanuló már beiratkozott hazai iskolába, az iskola igazgatójának kell bejelenteni, hogy a tanuló külföldön kívánja teljesíteni tankötelezettségét. (Nkt. 91. §) Mivel a tanköteles tanulót a járási hivatal tartja nyilván, tudniuk kell, hogy az érintett tanuló hol teljesíti tankötelezettségét. Az Nkt. 91. § (2) bekezdése szerint a külföldön létesített tanulói jogviszonyról kérelemre a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal állít ki hatósági bizonyítványt. Amikor a tanköteles tanuló hazatér, külföldön szerzett iskolai bizonyítványát be kell mutatnia abban az iskolában, ahol tanulmányait folytatni kívánja.

A magyarországi tanulói jogviszony alakulása a külföldi tanulmányok alatt

A külföldi tanulmányokat folytató tanuló magyarországi tanulói jogviszonya kétféleképpen alakulhat.

  1. A tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszo¬nya (Nkt. 91. §). A tanulót az iskola létszámában szerepeltetni kell, törzslapot fel kell fektetni számára, de osztályba nem kell sorolni, hiányzása, tanulmányi előmenetele ebben az iskolában nincs. Amennyiben a tanuló visszatér külföldről, az iskola igazgatója által meghatározott feltételekkel (esetleg különbözeti vizsga letételével) folytathatja tanulmányait. A tanulói jogviszony szünetelését záradék formájában bevezetik a beírási naplóba és a törzslapra. A záradék formáját az R. 1. számú mellékletének II. része tartalmazza. A záradékban a tanulói jogviszony szüneteltetésének időtartamát is fel kell tüntetni. Amennyiben a tanuló a tervezettnél hosszabb ideig tartózkodik külföldön, erről az iskolát értesíteni kell. A R. 23. § (8) bek. szerint az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. Az iskolának a tanulói jogviszony szüneteléséről, megszüntetéséről értesítenie kell az illetékes járási hivatalt, amely a tanköteles tanulókról nyilvántartást vezet. (Nkt. 45. § (8) bek.) Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a nem magyar, államilag elismert oktatási intézményben tanuló magyar állampolgár diákigazolványát az Oktatási Hivatal állítja ki.
  2. A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető (Nkt. 45. § (5) bek.). A külföldre távozó tanuló magántanulói státuszt kérvényezhet. Ebben az esetben a tanulói jogviszony nem szünetel, a tanuló a magyar iskolában teljesíti tankötelezettségét, de általában külföldön is iskolába jár. A magántanulói státuszt a R. 1. sz. mellékletében feltüntetett záradék formájában a naplóba és a törzslapra kell bevezetni. A magántanuló osztályzatait az az iskola állapítja meg, amellyel a tanuló Magyarországon tanulói jogviszonyban áll, osztályozó vizsga alapján. Az osztályozó vizsgára a tanulónak egyénileg kell felkészülnie és az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon kell letennie. Figyelem, szakképzésben a gyakorlati képzés alól felmentés nem adható!

Ez a megoldás mindazonáltal a tanuló túlterhelése miatt nem javasolható, hiszen a külföldi tanulmányok hazatéréskor a magyar iskola által beszámíthatók.

Az iskola iratainak (bizonyítvány) felülhitelesítése

A külföldre vitt iskolai okiratokat, bizonyítványt az Nkt. 93. §-a szerint felülhitelesítéssel kell ellátni. A hitelesítést az iskola fenntartója vagy az illetékes kormányhivatal végzi el. (A kormányhivatal abban az esetben hitelesít bizonyítványt, ha azt az általa működtetett érettségi bizottság adta ki, vagy ha a kibocsátó köznevelési intézmény jogutód nélkül szűnt meg. Ez utóbbihoz szükséges a területileg illetékes levéltár adatszolgáltatása is.) A bizonyítványokat az oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és – amennyiben szükséges – az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.

A bizonyítványok külügyminisztériumi felülhitelesítése

A bizonyítványok annak alapján, hogy mely államban kívánják azokat felhasználni, a külügyminisztériumi eljárás vonatkozásában két csoportba sorolhatók:

  1. Azon államok vonatkozásában, amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló 1961-es Hágai egyezménynek (Apostille Egyezmény), az okiratokat a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya Apostille tanúsítvánnyal látja el. Ez esetben az okirat az Egyezményben részes bármely államban minden további felülhitelesítés nélkül használható. Az Európai Unió tagállamai ebbe a körbe tartoznak.
  2. Azon államok, amelyek nem csatlakoztak az Apostille Egyezményhez, továbbra is az okiratoknak a magyar Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya általi klasszikus felülhitelesítését követelik meg. Az így felülhitelesített okiratokat a felhasználás szerinti ország Magyarországon akkreditált külképviseletének diplomáciai felülhitelesítésével is el kell látni ahhoz, hogy külföldön felhasználható legyen.

Hatósági bizonyítvány kiállítása a magyar bizonyítványról

A magyarországi bizonyítványról hatósági bizonyítvány kiállítását lehet kérni, erre általában szakképesítés igazolásához van szükség.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban Et.) 60/A § (1) bekezdése szerint az Oktatási Hivatal kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget.

Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, való jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja.

Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.

A külföldön szerzett bizonyítvány felülhitelesítése

A külföldön szerzett bizonyítvány a külföldi hatóságok és a magyar külképviselet felülhitelesítése nélkül is elfogadható. Az Et. 8. § (8) bekezdése szerint az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erővel rendelkezik.

Ha a külföldi bizonyítvány vagy oklevél hitelessége vagy jogi hatálya nem állapítható meg, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság hitelesítse felül, illetve a kérelmező nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél a kérelmezőt külföldön szabályozott szakma gyakorlására jogosítja fel.

A külföldön végzett tanulmányok beszámítása

A külföldön megszerzett végzettség elismerésének két módja lehetséges:

  1. Az általános iskolai és középiskolai végzettségi szint (teljes jogi hatályú) elismerését az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja végzi. Erre az elismerésre általában akkor van szükség, ha az elismerést munkavállalás céljából kérik.
  2. A külföldi bizonyítványok továbbtanulási célból történő elismerését a nevelési-oktatási, vagy felsőoktatási intézmény végzi, ahol a tanuló tanulmányait folytatni kívánja. (Ez a fajta elismerés a felvételi eljárás része, nem szükséges külön kérnie a tanulónak.)

Résztanulmányok beszámítása

Az Nkt. 92. § (9) bekezdése szerint a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. Az Et. 62. §-a szabályozza a külföldön folytatott résztanulmányok beszámításának feltételeit.

A résztanulmányok beszámítására irányuló kérelemhez csatolni kell a külföldi bizonyítvány hiteles másolatát és hiteles fordítását. A nevelési-oktatási intézmény géppel írt nem hiteles fordítást is elfogadhat. Az oktatási intézmény által az eredeti okiratról készített másolat is hiteles másolatnak minősül.

A külföldön folytatott, nem befejezett alap-, közép- vagy felsőfokú iskolai (rész-)tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és a külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik.A magyar nevelési-oktatási intézmény akkor számíthat be külföldön folytatott résztanulmányokat, ha a kérelmező külföldön elismert intézményben folytatta tanulmányait.

A nevelési-oktatási intézmény a résztanulmányok beszámításának feltételéül különbözeti vizsgák teljesítését szabhatja meg.A gyakorlat általában az, hogy a magyar nyelv és irodalom, valamint történelem tárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni, ezért célszerű, ha az a tanuló, aki visszatérése után Magyarországon kívánja folytatni tanulmányait, ezekből a tantárgyakból felkészül. Ezen kívül mód van arra, hogy az illető iskola igazgatójával előzetesen tisztázza tanulmányai magyarországi folytatásának feltételeit. A nevelési-oktatási intézmény az Et. 5. §-a értelmében szakértőként megkeresheti az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központot.

Középiskolai jelentkezés a külföldön megszerzett általános iskolai végzettség alapján

Amennyiben a tanuló külföldön végezte el az általános iskolát (a 8. évfolyamot), a középiskolai felvétellel kapcsolatosan a kiválasztott magyarországi iskola igazgatójához kell kérvényt benyújtani. A külföldön szerzett általános iskolai végzettséget a középiskola igazgatója elfogadhatja.

Lehetőség van a központi felvételi eljárásban való részvételre is, ha a jelentkező tanulmányait külföldön végzi, a szülő tölti ki és küldi be az adatlapokat. (R. 37. § (3)) A felvételi eljárás során figyelembe vehető hozott pontok kiszámítását ebben az esetben a középfokú iskola igazgatója határozza meg, ő dönti el, hogyan kerülnek átszámításra a külföldi bizonyítványban szereplő osztályzatok.

A külföldön szerzett érettségi bizonyítvány elfogadása továbbtanulási célból

Amennyiben a magyar tanuló külföldön szerez érettségit, a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-ában foglaltak szerint a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről az Oktatási Hivatal dönt. A külföldi érettségi bizonyítvány elfogadását az Et. 13. §-a szabályozza. Ennek megfelelően a magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a Lisszaboni Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el. Egyenértékűséget ezen kívül más jogszabály is megállapíthat (pl. kétoldalú ekvivalenciaegyezmény).

Amennyiben a középiskolai érettségi bizonyítvány e szempont alapján nem minősül a magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek, középiskolai

Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely

  1. közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,
  2. a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és
  3. valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.

A külföldi oktatási intézmények által kiállított érettségi bizonyítványok országon belül is különbözhetnek egymástól, ezért azt javasoljuk, hogy a külföldi tanulmányok megkezdése előtt a tanuló tájékozódjon arról, hogy milyen tanulmányokat folytasson, milyen tantárgyakat vegyen fel, milyen külföldi bizonyítvány, milyen vizsgák ismerhetők el a magyar oktatási rendszerben. Az USA-ban például többféle elnevezéssel létezik érettségi bizonyítvány, a kiutazónak tisztáznia kell, hogy a megszerzett bizonyítvány Magyarországon mire jogosítja.

A magyar érettségi megszerzésének lehetősége a külföldi középiskolai bizonyítvány alapján

Amennyiben a külföldön szerzett középiskolai bizonyítvány nem ismerhető el egyenértékűnek a magyarországi érettségi bizonyítvánnyal, a tanuló a következő módon tehet magyar érettségi vizsgát.

Az Et. 13. § (5) bekezdése szerint a középiskolai tanulmányait külföldön befejezett kérelmező bármely, érettségi vizsga lebonyolítására, érettségi bizonyítvány kiállítására jogosult nevelési-oktatási intézményben, vizsgaközpontban kérheti tanulmányainak és vizsgáinak az érettségi vizsgába történő beszámítását. A nevelési-oktatási intézmény, illetve a vizsgaközpont állapítja meg, hogy a tanulónak milyen tantárgyból kell érettségi vizsgát tennie, amelynek letételét követően kiállítja a magyar érettségi bizonyítványt. A középiskolai tanulmányok beszámításával kapcsolatosan utalunk az Et. 62. §-ára is.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban Év.) szintén kitér a külföldi középiskolai tanulmányok beszámítására. A rendelet 56. §-a értelmében, ha a külföldi oktatási intézményben szerzett és Magyarországon nemzetközi szerződéssel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítvány középiskolai érettségi bizonyítványként történő elismerése nem lehetséges, a bizonyítvány tulajdonosa az Et. 62. §-a alapján kérheti a középiskolától a külföldön folytatott tanulmányok beszámítását. Az iskola igazgatója az Et. 62. §-a alapján lefolytatott eljárás keretében dönt arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa – a külföldön folytatott tanulmányok beszámítása alapján – befejezte-e a középiskolai tanulmányait, és érettségi vizsgára bocsátható.

Ha az iskola igazgatója megállapítja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a középiskolai tanulmányait befejezte, és érettségi vizsgát tehet, ezt a tényt záradék formájában rávezeti a külföldön kiállított bizonyítvány fordítására. A záradékot iktatószámmal, az iskola bélyegzőjének lenyomatával és az igazgató aláírásával kell ellátni. A záradékkal ellátott bizonyítvány másolatát – a bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések szerint – az iskola irattárában el kell helyezni. A záradékkal ellátott bizonyítvány tulajdonosa érettségi vizsgára jelentkezhet.
Az Ev. 12. § (16) bekezdése alapján előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból a május-júniusi vizsgaidőszakra az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola végzős tanulója. Az ily módon a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a külföldi érettségi bizonyítvánnyal együtt alkalmazható.

Amennyiben a jelentkező már rendelkezik Magyarországon érettségi bizonyítványként elismert vagy továbbtanulási céllal érettségi bizonyítványként elismerhető külföldi érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat, az adott vizsgatárgyból van-e érettségi eredménye, illetve milyen szintű érettségi eredménye van. Az "új" érettségi vizsgák száma nincs korlátozva, életkorhoz sincs kötve, és a vizsgázó egy adott vizsgatárgyból annyiszor tehet érettségi vizsgát, ahányszor azt szeretné. Egy vizsgaidőszakban egy vagy akár több vizsgatárgyból is lehet „újra" érettségi vizsgát tenni. A középiskola, ill. vizsgaközpont a külföldi bizonyítvány tartalmáról az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjától tájékoztatást kérhet.

A Magyarországon működő külföldi rendszerű iskolák, a nemzetközi érettségi

Külföldi nevelési-oktatási intézmény Magyarország területén is működhet, a magyar tanulók ilyen intézményben is teljesíthetik tankötelezettségüket (Nkt. 91. §). Az ezekben az iskolákban folytatott tanulmányok beszámításának a szabályai megegyeznek a fent ismertetettekkel. Az Év. 56/A §-a szerint a Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján – a miniszter egyedi határozata szerint – az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat. Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organization, IBO) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát az IBO által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.

A magyar bizonyítványok felülhitelesítését végző hatóságok

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Helye: Budapest V. kerület, Szalay u. 10–14. szám, közvetlen bejárata a Honvéd utca – Szalay utca sarkán van.

Ügyfélfogadási rend:

hétfő, kedd, csütörtök: 9-16 h
szerda: 9-18 h
péntek: 9-12 h

A Központi Ügyfélszolgálati Iroda telefonos elérhetőségei:

  • egészségügyi ügyekben: (06-1) 795-1297
  • oktatási ügyekben: (06-1) 795-4755
  • szociális és egyéb ügyekben: (06-1) 795-3168

A Központi Ügyfélszolgálati Iroda e-mail címe: ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu

Honlapja: www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu

Külügyminisztérium

Konzuli Szolgálat

Cím: 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.
Tel.: 458-1000
Fax: 201-7323
E-mail: konz@mfa.gov.hu

A külföldön tanuló magyar állampolgárok diákigazolvány ügyintézése

Külföldi bizonyítványok, oklevelek elismerése:

Oktatási Hivatal

Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK)

Címe: 1055 Budapest, Maros utca 19-21..
Postai cím: 1363 Budapest, Pf. 112.
Telefonszám: (36-1) 374-2212
Faxszám: (36-1) 374-2492
E-mail cím: ekvivalencia@oh.gov.hu
Honlap: www.ekvivalencia.hu

Nyomtatás