Országos és regionális reprezentatív attitűdvizsgálatok, elemzések - zárótanulmány

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kara által megvalósított kutatás a felsőoktatás és tudomány társadalmi percepcióját tárta fel az empirikus társadalomtudomány eszközeivel. Mindez elsősorban tartalmi oldalról jelent újdonságot, hiszen ilyen megalapozottsággal és széles körűen nem zajlott még nyilvánosan is elérhető felmérés a magyar közvélemény felsőoktatással és tudománnyal kapcsolatos nézeteinek, attitűdjének feltárására. A kutatás során a felsőfokú továbbtanulás körülményeire, az ehhez kapcsolódó attitűdökre, iskolai előtörténetre, családi háttérre, finanszírozási elképzelésekre vonatkozó szempontok voltak meghatározók.

Az eredmények alapján látszik, hogy a felsőoktatásról és tudományról való ismeretei a lakosság jelentős részének sokkal hiányosabbak annál, mint amit a döntéshozók és a felsőoktatási-felsőoktatáspolitikai elit feltételeznek. Ez az ismerethiány tág teret ad a tévhitek, alap nélküli interpretációk elterjedésének, amint ez meg is történt például a diplomás munkanélküliség vagy a túlfejlesztett intézményhálózat hamis toposzainak átvételével. Látszik, hogy a lakossági vélemények sokrétűek, széttartóak és igen ellentmondásosak. A lakosság jelentős többsége úgy gondolja, nincs szükség tömeges felsőoktatásra, miközben véleményük szerint a több diplomás ugyanakkor előbbre vinné az országot.

Az uniós célkitűzések egyik kiemelt eleme a diplomások arányának növelése és ezzel összefüggésben a felsőoktatás inkluzív erejének növelése. A kutatás alapján elmondható, hogy a felsőoktatás iránti tisztelet és érdeklődés ehhez adott, a népesség jelentős része a felsőfokú tanulmányokat megtérülő és kívánatos egyéni életstratégiának gondolja. Azok, akiknek számára ez nem merül fel választható lehetőségként, jóval a továbbtanulási döntések előtt kiszorulnak a felsőoktatás vonzásköréből.

A felsőoktatás társadalmi támogatottságát nem csupán az egyéni életstratégiák, hanem a közhangulat, a felsőoktatásról való közvélekedés is befolyásolja. Ez az eredmények tanúsága szerint negatív irányban változott, miközben a rossz megítélés alapjául szolgáló ismeretek pontatlanok, helyenként teljesen tévesek Emellett a munkaadók informáltsága és elvárásaik tagoltsága, realitása a felsőoktatást illetően semmiben nem különbözik az általános lakossági vélekedés halmaztól.

A tanulmány ajánlásként az EFOP 2014-2020 közötti időszakára elsődleges beavatkozási pontnak a felsőoktatás tudástőke növelő és társadalmi bevonást szélesítő funkciója érdekében a kora közoktatási időszakban intenzíven megvalósuló esélynövelést, ehhez a pedagógusok rekrutációs bázisának színvonalemelését, majd pedig életpályájukon a hátrányos helyzetű iskolákban való munkavállalásuk kiemelt támogatását fogalmazza meg.

A tanulmány itt érhető el »

 

Nyomtatás