F. szekció

Hallgatói szolgáltatásokhoz kapcsolódó központi fejlesztések

1. Nagy Zoltán: Az Educatio NKft. módszertani támogatása az intézményi hallgatói szolgáltatások számára

Nagy Zoltán, az Educatio NKft. Felsőoktatási Osztályának osztályvezetője, a TÁMOP-4.1.3 második ütemének szakmai vezetője a projektben az első ütemhez képest új elemként bekerült Hallgatói szolgáltatások szakmai támogatása alprojekt céljait és eredményeit ismertette. A projekt alapvető célkitűzéseként a felsőoktatási intézmények hallgatói szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeinek feltérképezése és központi támogató szolgáltatások nyújtása a hallgatói szolgáltatások és alumni rendszerek fejlesztéséhez kerültek meghatározásra.

A projekt során megtörtént a TÁMOP-4.1.1-es intézményi projektek szakmai monitoringja, a karrierszolgáltatások, a komplex szolgáltatások és az alumni rendszerek nemzetközi perspektívájú elemzése és megvalósult egy angol nyelvű interjúkötet, amelyben külföldi szakértő osztják meg tapasztalataikat intézményük alumni rendszereiről. Folyamatban van még egy Alumni füzet elkészítése, amelynek célja jó gyakorlatok bemutatásával hozzájárulni a hazai alumni szolgáltatások kialakításához és továbbfejlesztéséhez. Mindezek mellett hamarosan lezárul a hallgatókat közvetlenül is támogató központi fejlesztés, az Ösztöndíjregiszter, amely a felsőoktatási intézményeken belül koordinált és elérhető ösztöndíjak és a felsőoktatási intézményektől független ösztöndíjak pályázati adatait fogja tartalmazni – mondta Nagy Zoltán.

2. Csomai Noémi: Monitoring

Az Educatio NKft. megrendelésére készült kutatás során a hazai és nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése volt a legfontosabb feladat a hallgatói szolgáltatások területén. A hazai kutatásban a fókusz az európai uniós forrásból komplex hallgatói szolgáltatásokat fejlesztő felsőoktatási intézmények képezték. A kutatás alapján egyértelmű volt, hogy a TÁMOP-os fejlesztések nagyszámban okoztak pozitív elmozdulást a felsőoktatási intézmények hallgatói szolgáltatásaiban (a kapacitás, a szolgáltatási portfólió is bővült). A fejlesztések eredményeit az adott projekt lezárása után is megtartotta az intézmények nagyobb része.

A külföldi példák –a kialakult vita is ezt erősítette – jóval szélesebb körben és sokféle megvalósítóval értelmezték a szolgáltatások fogalmát. Az angliai kutatás alapján sok helyütt a piaci alapú, bevételszerző szolgáltatások (menza, lakhatás) biztosítják a tanácsadást, személyes segítést. A mentálhigiénés felsőoktatási tanácsadásra léteznek Európában specializált, az állami egészségügyi rendszerbe tartozó intézmények is.

3. Agárdi Krisztina: Hallgatói szolgáltatások az ELTE-n

Két konkrét intézményi példa adott lehetőséget a szekció témájának továbbgondolására. Az ELTE példája azt mutatta meg, hogy a szélesen vett hallgatói szolgáltatásokkal nagyon sokféle típusú és jogállású egyetemi szervezet foglalkozik, melyek között sokszor átfedés is van. Kari és intézményi szinten egyaránt megjelennek a szolgáltatások, ide értve az egyetemi kulturális és sporttevékenységet is. Az olyan dedikált szervezetek, mint a Karrierközpont csak a szolgáltatások egy részével foglalkoznak (karrier-tanácsadás, képzések, toborzási szolgáltatás), ebbe fizetős szolgáltatások is beletartoznak. Az alumni és a rekrutációs programok is ide kerültek. Nagyon sokféle olyan tevékenységet indítottak, amelyek az alumnisok és jelenlegi hallgatók kapcsolatépítését erősítik, így segítve az elhelyezkedést is.

4. Visontai Kovách Dalma: Karrierszolgáltatások a PTE-n

A PTE Központi Hallgatói Szolgáltató Irodája példáján mutatta be az előadó a PTE hallgatói szolgáltatásainak múltját, jelenét és a megfogalmazott víziót. A KÖSZI tevékenysége nagyon széles körű, de éppen a profil egyes elemeinek kiemelése, előtérbe állítása képezheti a jövő fejlesztését. Itt elsősorban a karrierprogram továbbfejlesztése és az oktatásfejlesztés aktív támogatása került kijelölésre, a munkaerő-piaci visszajelzések és kapcsolatok erősítésével. A sokféle szolgáltatás közül a megjelöltek elmélyítése, személyre szabása, - a hallgatói igények és a munkaerő-piaci szereplők igényeinek tükrében - áll a jövendő fejlesztések fókuszában. Tréningek, kihelyezett tanácsadás és kortársa csoportok szervezése kívánja a hallgatók bevonását erősíteni, a nem-formális és élmény alapú tanulás előtérbe állításával.

Nyomtatás

CÍMKÉK

TÁMOP-4.1.3