E. szekció

Kutatások és fejlesztések az ágazati döntéshozatal és intézményfejlesztés számára

1. Bozóky Tamás (AVIR koordinációs irodavezető, Educatio NKft.): Támogató kutatások és fejlesztések az ágazati döntéshozatal és intézményfejlesztés számára

Bozóky Tamás a TÁMOP-4.1.3 második ütemének egyik kiemelt feladatáról, az Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) továbbfejlesztéséről tartott előadást. Az Educatio NKft. AVIR koordinációs irodavezetője elmondta, hogy az első fejlesztési időszak megkezdése óta eltelt 5 év egy új igényfelmérést tett szükségessé, hogy az AVIR megfeleljen az ágazatirányítás aktuális elvárásainak. Az igényfelmérés során megkérdezett minisztériumi döntéshozók és döntés-előkészítők, elemzők, oktatásszakértők és adatszolgáltatók igényei alapján a továbbfejlesztett AVIR feladata a felsőoktatás állapotának, folyamatainak és tendenciáinak bemutatása kell hogy legyen. A lefolytatott interjúk során megfogalmazott felhasználói elvárások szerint a kiemelt projekt fejlesztésekor további forrásrendszerek bevonása, a riportok metainformációinak bővítése, valamint a tárolt adatok vezetői-elemzői-elemi adat szinti személyre szabható hozzáférése történt meg.

2. Kerekes Gábor (kutatásvezető, Battersea Kft.): Felsőoktatás és munkaerőpiac képzési együttműködése – hazai és nemzetközi tapasztalatok

A duális képzés Nyugat-Európában szerves fejlődés eredménye, a folyamat pedig a mai napig tart – szögezte le előadásában Kerekes Gábor, a Battersea Kft. kutatásvezetője. A Felsőoktatás és munkaerőpiac képzési együttműködése – hazai és nemzetközi tapasztalatok című előadása – az Educatio Nkft. megrendelésének megfelelően – a duális képzés nemzetközi és magyarországi jellemzőire fókuszált. Míg például Németországban külön intézménytípus is született már (duális főiskola), és központi szolgáltató irodák segítik a felsőoktatás és a munkaerő-piaci szereplők együttműködését, így a duális képzést is, hazánkban ez csak az elmúlt néhány évben kezdődött el, többnyire a gazdasági szféra kezdeményezésére. A duális képzésnek azonban az egyértelmű előnyei mellett (migrációcsökkenés, kisebb lemorzsolódás stb.), hátrányai is vannak: egyes képzéseken akár olyan specialistákat is képezhetnek, akiknek például a munkaerő-piaci szükségletek megváltozása vagy éppen a technika fejlődése miatt romlik a foglalkoztatottságuk – mutatott rá Kerekes Gábor.

3. Duráczky Bálint (szakmai vezető, HÖOK Hallgatói Szolgáltató Közhasznú Nkft.): Az OMHV felhasználási lehetőségei az intézményekben

Az OMHV felhasználási és intézményi fejlesztési lehetőségeiről szóló kutatás eredményeit Duráczky Bálint ismertette. A HÖOK Hallgatói Szolgáltató Közhasznú Nkft. szakmai vezetője elmondta: a 2013-ban lefolytatott kutatás magyarországi és nemzetközi részből állt, ezek közös tapasztalatai során jöttek létre az OMHV-ra vonatkozó fejlesztési javaslatok. A hazai kutatásba bevont hét felsőoktatási intézmény szabályzatának, mérőeszközének és visszacsatolási módszerének vizsgálata után megállapítható, hogy a nagyobb intézmények jobban kidolgozott rendszerrel bírnak, az alacsony kitöltési arány mellett pedig problematikus, hogy nincsenek szabályozott és bejáratott visszacsatolási utak a felmérések eredményeiről az oktatók és a hallgatók felé sem. A nemzetközi kutatás legfontosabb megfigyelése, hogy az OMHV-hez hasonló véleményezési rendszereknek a külföldi intézményekben jellemzően nagyobb súlyuk van, külön szervezeti egység foglalkozik a rendszer működtetésével. Az elemzések alapján ajánlásként minta OMHV rendszer lett kidolgozva, amely magába foglalja a minta kérdőívet, javaslatokat a szabályozásra és különböző célok alapján példákat a megfelelő riportolásra.

Nyomtatás

CÍMKÉK

TÁMOP-4.1.3