A. szekció

A kimeneti szabályozás és a tanulási eredmények a képzési programok fejlesztésében.
Intézményi tapasztalatok.

Szekcióvezető: Lukács István docens (ELTE PPK); a projekt fejlesztéstámogató szakértői csoportjának vezetője (Oktatási Hivatal)

Az érdeklődők a találkozó első részében 3 előadást hallhattak, amelyek a projekt fejlesztési feladataival voltak összefüggésben. Az ELTE képviselője a Bsc/MsC szakok összehasonlító vizsgálatának, továbbá a képzési és kimeneti követelmények összehangolásával kapcsolatos eredményeiről számolt be. Az előadó kiemelte a hallgatói felkészültség hiányosságaiból és különbözőségéből származó nehézségeket. Külön kitért a "tanulási eredmények" szemléletmód elfogadásának nehézségeire. A Dunaújvárosi Főiskola képviselője a képzési szerkezet átalakulásról, az előzetes tudás elismerésének összefüggéseiről beszélt. Utolsó előadásként beszámolót hallhattunk a projektben résztvevők "ellenőrzése" során szerzett tapasztalatokról.

Az ülés második felében a hozzászólások a tanulási eredmények és a hallgatói ismeretek összefüggéseinek kérdéskörében hangzottak el. Az első előadásban utalás történt arra, milyen nehézségeket jelent az idősebb oktatók szemléletmódjának változtatása, az új oktatási módszerek lehetőségének és szükségszerűségének elfogadtatása, s az első hozzászóló ehhez fűzött kiegészítést. Fiatal oktatóként saját tapasztalata alapján is állította: nem generációs különbségről van szó elsősorban, hanem egy felsőoktatásban létező szemléletmódról, illetve módszertani hiányosságról. Felvetése reagálásra késztette a többi résztvevőt is. Egységes vélemény alakult ki abban, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók képviselik talán az egyetlen olyan szakmát, ahol a fő tevékenység (oktatás) ellátásához szükséges képességek és ismeretek birtoklásának igazolása nem feltétele a munkavégzésnek.

Az Óbudai Egyetem képviselője megoldási lehetőségként említette saját mentorprogramjukat. Problémaként merült fel, hogy az oktatói utánpótlást biztosító PhD képzésben nem szerepel pedagógia módszertan, felsőoktatás menedzsment, a doktori képzés kizárólag a tudományos élettel kapcsolatos ismeretek fejlesztését célozza. A tanulási eredményekkel összefüggésben felmerült a hallgatói előzetes tudás kérdésköre. A szekció résztvevői egyetértettek abban, hogy a felsőoktatásban több helyen is szükség van arra, hogy a középiskolából bekerülő diákok tudáshiányát felzárkóztatással pótolják. Ez időveszteséget jelent, oktatói energiát emészt fel, s hátrányos következményei vannak a tanulási eredmények szemléletmód megvalósulása szempontjából is.

Az alapképzés és mesterképzés összefüggésében problémaként fogadták el az ülés résztvevői, hogy a bementi feltételek túl szélesre nyitása olyan tudáskülönbséget jelent a hallgatók között, amely egyesek számára ismétlést jelent. A képzések kapcsán a szekció néhány tagja utalt a MAB felelősségére, a KKK nem kellően összehangolt szakmai tartalmára.

( Dr. habil Móré Mariann, Debreceni Egyetem)

Nyomtatás

CÍMKÉK

TÁMOP-4.1.3