Elstartolt a TÁMOP-4.1.3 kiemelt uniós projekt 2. szakasza – cél a meglévő eredmények fejlesztése, bővítése

A „TÁMOP-4.1.3 Felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése, második ütem" elnevezésű kiemelt uniós projekt nyitókonferenciáját 2012. október 18-án rendezte meg az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és az Oktatási Hivatal. Az uniós forrásból megvalósuló program a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) és az Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) továbbfejlesztése, a hallgatói szolgáltatások központi támogatása (HSZ), a nem formális úton szerzett tudás elismerése (validáció) és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlesztése alprojektekből áll, a szakmai rendezvény célja ezen öt pillér részletes bemutatása volt.

Az első pillérről, azaz a Diplomás Pályakövető Rendszerről dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a diplomás pályakövetési (DPR) adatok az ágazatirányítás és a hallgatók számára egyaránt fontosak, a jövőben pedig még nagyobb jelentősége lesz ezeknek az adatoknak, amikor a hallgatói finanszírozás új alapokra helyeződik.

A projekt új eleme, a hallgatói szolgáltatások alprojekt pályázati forrást jelent az intézményeknek mindarra, „ami az egyetemet egyetemmé teszi", segít, hogy többek legyenek, mint képzőhely. Eljött az információs rendszerek ideje, az ágazati irányításnak szüksége van ilyen adatokra – hangsúlyozta a témával kapcsolatban az Oktatási Hivatal (OH) elnöke. Princzinger Péter arról is beszélt, hogy a Hivatal egyik célja pedig éppen az, hogy az információs rendszerek minél több és jobb információkat nyújtsanak a hallgatóktól kezdve egészen a minisztériumig.

Azt, hogy mindezen célokat milyen módon szolgálja majd a TÁMOP-4.1.3 második üteme, Németh Antal, az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezetője részletezte: a 36 hónapos fejlesztési szakaszban elért eredményeket (DPR, AVIR) folytatni kell, és ehhez csatlakozik új elemként a hallgatói szolgáltatások szakmai támogatása. A tervek között szerepel egy diplomás humánerőforrás monitoring rendszer kialakítása, a megkérdezettek körének a doktori képzésben, a felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésekben tanulókkal való kibővítése, részvétel az Eurostudent 2013-as felmérésben és a nemzetközi kapcsolatrendszer építése.

Az AVIR/FIR fejlesztés kapcsán kitűzött cél a zökkenőmentes adatszolgáltatás biztosítása, az adatminőség, az adatkörök bővítése – emelte ki a szakember. Feláll egy olyan testület az Oktatási Hivatal közreműködésével, amelyik sűrű rendszerességgel és döntési jogkörrel figyelemmel kíséri a munkát, a stratégiát, az eredmények beépülését az ágazati módszerekbe, stratégiákba – tette hozzá.

A harmadik elem, a hallgatói szolgáltatások szakmai támogatása keretében az alumni, a karrier és a pályaorientációs tevékenység kapcsán az intézményekkel közösen összegyűjtik a hasznos és jó szolgáltatásokat, termékeket, a már bevált jó gyakorlatot követve. Az eredményekből módszertani kézikönyv és ajánlások születnek majd, illetve terveznek különböző képzéseket is.

A következő pillért, azaz a Magyar Képesítési Keretrendszer megszületését, a felsőoktatás számára kidolgozott validációs modell és eljárás kialakulását, valamint tervezett további fejlesztési lépéseit Derényi András ismertette. Az Oktatási Hivatal szakmai projektvezetője elmondta, hogy a kidolgozott képesítési keretrendszer alapvetően a tanulási eredményekre épül, arra az elvárható tudásra, képességre, amit a hallgató a képzése végére tud és elsajátított. A munka második szakaszában a felsőoktatási szereplőkkel – leginkább az oktatókkal – közösen képzési területenként specifikálják az általános szintleírásokat, figyelve a közoktatással és szakképzéssel való kapcsolódási pontokra, a hallgatók és a munka világa képviselőinek javaslataira. A validációról szólva hangsúlyozta, hogy az európai elvekkel összhangban lévő validációs rendszer kidolgozása volt a cél. A fő szempont, hogy az előzetesen megszerzett tudás elismerése mindenhol azonos elvek alapján történjen.

Megjegyezte, hogy jogszabály nem teszi kötelezővé ennek bevezetését, az intézmények saját szempontjaikat mérlegelve eldönthetik, bevezetik-e, és ha igen, mely képzéseiknél. Tanulási tanácsadás létrehozása is szerepel a projekttervek között, annak elősegítésére, hogy a hallgatók segítséget kapjanak már megszerzett tudás azonosításához és dokumentálásához, saját tanulmányi pályájuk megtervezéséhez – mondta Derényi.

A sajtóközlemény pdf-ben is letölthető »

Nyomtatás