Felsőoktatási képesítések minőségfejlesztése

Az elvégzett munka, a létrejövő eredmények a felsőoktatás által kiadott képesítések (a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakok) kimeneti szempontú minőségfejlesztésére irányult a képesítési keretrendszerek által megjelenített logika mentén. A létrejött eredmények alkalmazásával esély nyílik a felsőoktatásban folyó képzések kimeneti szempontú újragondolására, átalakítására, és ezáltal a tanítás, tanulás minőségének javítására.

„A tanulási eredmények olyan állítások, amelyek azt tartalmazzák, hogy egy hallgató mit fog tudni, illetve mit lesz képes elvégezni egy adott tanulási tevékenység eredményeképpen. Ezek az eredmények általában tudás, képesség vagy attitűd formájában kerülnek meghatározásra." (Declan Kennedy)

A keretrendszer bevezetése nagy lehetőség arra, hogy egy számos releváns szereplő által egyeztetett kimeneti leírásrendszer minél jobb hatással legyen az egyes képesítések kimeneti standardjaira, és azokon keresztül a képzés, az oktatás minőségére.

A képesítési keretrendszerek bevezetésének egyik kihívása, hogy hogyan sikerül összekötni egymással a keretrendszer országos, minden képesítésre kiterjedő, ezért általános tanulási eredményállításait az egyes képesítések konkrét igényekhez és célokhoz kapcsolódó, ezért részletes és konkrét eredménycéljaival, standardjaival.

Ezt az áthidaló célt szolgálják a jelen fejlesztési folyamat során elkészült képzési/szakterületi leírások.

A fejlesztési munkálatok során mintegy „nem várt", nem tervezett eredményeként születtek meg a képzési területek szakmai kimeneti leírásai mellett az általános kompetenciák. Újdonság ez a magyar felsőoktatásban, abban az értelemben, hogy nem kötődik explicit hazai előzményhez – nemzetközi előképei azonban ismertek.
A felsőoktatásban szükséges, a projekt keretében összegyűjtött, rendszerezett és definiált általános kompetenciák minden egyes képzési terület számára azonosak.

A felsőoktatásban alkalmazható validáció, azaz a formális kereteken kívül, pl. munkatapasztalattal megszerzett tanulási eredmények szabályozott eljárásban történő elismerésének, beszámításának elterjedése még az első lépéseknél tart. A fejlesztés során a leglényegesebb összefüggések, a validációs eljárás mibenlétének bemutatása, és a felsőoktatási intézmények számára kiaknázható előnyök, a megvalósítás legfontosabb feltételeinek és lépéseinek feltárása került fókuszba, a helyi sajátosságok feltárásával. A fejlesztést kutatások kísérték, eredményeképp útmutatók, ajánlások születtek.



A fejlesztésben nagyszámú felsőoktatási oktató és több intézmény vett részt, akik munkáját fejlesztéstámogató szakértők segítették. A projekt egészére kísérleti fejlesztésként tekintettek azok vezetői valamint a fejlesztést a kezdetektől a zárásig végigkísérő kulcsszakértők. A fő kísérleti fejlesztőmunka sikeres oktatási implementációk alapján kialakított módszerek segítségével, sok hónapon át folyt, és rendszeres visszacsatolások, reflexiók kísérték. A módszertan a résztvevők bevonására, elköteleződésük megerősítésére is figyelmet fordított, hogy a továbbiakban a változás ösztönzőiként játszanak szerepet intézményeik fejlesztési folyamataiban.

Nyomtatás