Felsőoktatási ágazati fejlesztéseket valósított meg az Oktatási Hivatal

Bővült a felsőoktatás ágazati szolgáltatásainak köre: a pályaválasztás előtt állók online interaktív felületen tájékozódhatnak a diploma utáni elhelyezkedési esélyeikről; megújult a Digitális Tankönyvtár; vizsgálatokat, felméréseket végeztek a felsőoktatási kompetenciamérés előkészítésére; továbbá gördülékenyebbé, gyorsabbá vált a Felsőoktatási Információs Rendszer működése – hangzott el az EFOP-3.4.5-VEKOP-17-2017-00001 kódszámú, „Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló ágazati programok a felsőoktatásban" című kiemelt európai uniós projekt zárókonferenciáján 2020. január 30-án, Budapesten.

A kiemelt projekt legnépszerűbb, a gyakorlatban is azonnal alkalmazható eredménye, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer hiteles adatai segítségével megalapozottabb pályaválasztási döntéseket hozhatnak a felsőoktatásba készülők, valamint a felsőoktatásban tanulók. A különböző adatbázisok egyesítésével létrejött modul interaktív keresőfelülete lehetőséget ad arra, hogy négy különböző, végzett évfolyam tanulmányi és munkaerőpiaci adatait vizsgálhassuk minden olyan képzésen, amelyen az adott tanévben legalább tizenöten sikeresen végeztek. Néhány kattintással választ kaphatunk – többek között – olyan kérdésekre, hogy az adott szakon és évfolyamon végzettek milyen gyorsan helyezkedtek el, mekkora jövedelemmel rendelkeznek, mely ágazatokban és milyen munkakörökben dolgoznak, valamint milyen arányban és irányban tanulnak tovább.

A konferenciát dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt harminckét hónap alatt számos eredményt ért el a projekt.

Dr. Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program elért eredményei címmel tartott előadást. Az államtitkár vázolta az európai uniós fejlesztéspolitika elmúlt hat évét, amely során összesen csaknem 1000 milliárd forint fejlesztési összeget biztosítottak a projektek számára. Az oktatás területén 1077 projekt valósult meg; a köznevelési területen kiemelt figyelmet fordítottak a lemorzsolódás csökkentésére. Röviden ismertette a köznevelési fejlesztések céljait, majd bemutatta a felsőoktatást célzó projekteket. A jövőről szólva elmondta, hogy az oktatási fejlesztésekre továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kormányzat.

Dr. Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára Az EFOP 3.4.5. projekt jelentősége a felsőoktatás-fejlesztés rendszerében címmel tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg körülbelül 30%-os lemorzsolódással lehet számolni a felsőoktatásban, jellemzően az első két félévben. Többek között ezért is nagyon fontos még nagyobb figyelmet fordítani a pedagógusképzésre és a pályaorientációra – tette hozzá. Dr. Horváth Zita elmondta azt is, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adataiból jól látszik: a legjobb befektetés a tanulás, hiszen diplomával könnyebben, hamarabb tudnak elhelyezkedni a végzett hallgatók a munkaerőpiacon.

Horváth Melinda projektmenedzser összefoglalójában többek között arról beszélt, hogy a projekt öt pillérből épült fel: felsőoktatási kompetenciamérés, szociális dimenziómérés, Diplomás Pályakövetési Rendszer, Felsőoktatási Információs Rendszer és Digitális Tankönyvtár. Horváth Melinda ismertette a projekt indikátorait, amelyek kivétel nélkül teljesültek. Kitért pillérenként a műszaki szakmai eredményekre, a beszerzésekre, a projektrendezvényekre, a nemzetközi együttműködésekre. Sándor-Antonyák Dóra pénzügyi vezető a projekt pénzügyi oldaláról adott tájékoztatást, ismertette a felmerült költségtípusokat és összegeket.

Dr. Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese A felsőoktatási hallgatók szociális helyzete címmel tartotta meg előadását, amelyben emlékeztetett arra, hogy a köznevelésben megvalósuló Országos kompetenciamérés háttérkérdőíve a tanulók szociális helyzetét vizsgálja, amelyből meghatározható a családiháttér-indexük (CsHI). Az elnökhelyettes adatokkal alátámasztva mutatta meg, hogy a családi háttérnek milyen fontos hatása van a továbbtanulási döntésekre és az iskolai teljesítményre, így a CsHI képzési szintenként, képzési területenként történő megoszlásának vizsgálata hasznos információt szolgáltat a lemorzsolódás ellen folytatott küzdelemben.

Primusz Flóra, projektpillér-vezető, A Felsőoktatási Információs Rendszer fejlesztései, kutatási eredmények a FIR-adatok elemzéséből című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt FIR-pillérének tartalma két részből állt: elemzésből és fejlesztésből. A projektpillér-vezető az elemzési módszertan komponenseit követően az elemzések vizsgálati dimenzióit mutatta be. Ismertette a sikeresség-lemorzsolódás fogalmi rendszerét, vizsgálati módszertanát, majd a kutatási eredményeket. Beszámolt arról is, hogyan vizsgálták a nyelvi követelmények teljesítésének megoszlását és időbeliségét. A FIR fejlesztéséről elmondta, hogy az újabb verzió már képes követni az intézményi átalakulásokat és a fejlesztés eredményeképpen a FIR adatbázisa magasabb szintű adatminőséget biztosít az ágazati igények kiszolgálásához.

A Digitális Tankönyvtár (DTK) tartalmi és technológiai fejlesztéseiről Sőnfeld Sándor köznevelési és felsőoktatási fejlesztési irodavezető, projektpillér-vezető beszélt. Ismertette az új DTK fejlesztésének céljait, majd bemutatta a teljes rendszer általános, valamint a megújult feltöltőfelület felépítését. Részletezte a metaadatok beépítésének fázisait, majd elmondta, hogyan sikerült megteremteni az intézményi és központi tartalomszolgáltatások átjárhatóságát. Kiemelte, hogy számos hiánypótló szakkönyvet tettek közzé a DTK-n, majd bemutatta az új honlapot.

Goldfárthné Veres Edit, az Oktatái Hivatal főosztályvezetője, projektpillér-vezető A Diplomás Pályakövetési Rendszer megújulása címmel tartott előadást. „Arról, hogy mi változott az elmúlt harminckét hónap alatt, röviden azt mondhatnánk, hogy minden" – összegzett a projektpillér-vezető a DPR megújult kutatási moduljaira és a diplomantul.hu oldalra utalva. Részletesen bemutatta a DPR kutatási moduljait, az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítését, a Felsőoktatási Pályakövetést, a Frissdiplomás kutatást és az Aktív hallgatói kutatást.

A DPR díjnyertes fejlesztéséről, az interaktív online keresőfelületről Hosznyák András, az Oktatási Hivatal felsőoktatási IT-üzleti elemzője tartott előadást. Elmondta, hogy az új felület megfelel az adatvédelmi elvárásoknak, és az üzleti intelligencia egyik vezető technológiáját alkalmazza a hatalmas mennyiségű adat kezelésére. Betekintést engedett a rendszer fejlesztésének szakmai kihívásaiba, majd bemutatta a www.diplomantul.hu felület egyes moduljait. Az előadó azt is megmutatta több példán keresztül, hogy a gyakorlatban miként lehet használni a felületet, és milyen jellegű adatokat, információkat lehet kinyerni belőle egy-két kattintással.

Hámori Ádám, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elemzési referense A kompetenciamérés lehetséges szerepe a felsőoktatási sikeresség növelésében címmel tartott előadást. Az előadó kifejtette, hogy a felsőoktatási kompetenciamérés módszertanát a hallgatói sikeresség elősegítése és a lemorzsolódás csökkentése szempontjából lényeges jellemzők mérésére alakították ki, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok figyelembe vételével, mérési szoftverek és platformok vizsgálatával. Bemutatta a szakértők által gondosan meghatározott kompetenciaterületeket, majd a projekt megvalósítása során felmerült operatív kérdéseket. Végül a felvett méréseket, eredményeket ismertette a kutató.

Keller Tamás, az Oktatási Hivatal kutatója Megelőzhető-e a lemorzsolódás? című előadása zárta a plenáris programot. A kutató azokat az eseteket vette sorra, amelyek leginkább lemorzsolódáshoz vezethetnek a felsőoktatásban, majd egy, a hallgatói kudarc valószínűsíthetőségét előre jelző modellt mutatott be. Felsőoktatási intézmények kari szintű összehasonlításában is segítséget nyújt ez a modell.

A konferencia dr. Vanó Renáta zárszavával ért véget. A projektben részt vevő minden munkatársnak megköszönte a sok munkát, a külső partnereknek, a felsőoktatási intézmények munkatársainak pedig közreműködésüket, hozzájárulásukat a projekthez.

A zárórendezvény prezentációi:

A Diplomás Pályakövetési Rendszer megújítása
(Goldfárthné Veres Edit)

A DPR díjnyertes fejlesztése – Az interaktív online keresőfelület
(Hosznyák András)

A Digitális Tankönyvtár tartalmi és technológiai fejlesztései
(Sőnfeld Sándor)

A Felsőoktatási Információs Rendszer fejlesztései, kutatási eredmények a FIR-adatok elemzéséből
(Primusz Flóra)

A kompetenciamérés lehetséges szerepe a felsőoktatási sikeresség növelésében
(Hámori Ádám)

A felsőoktatási hallgatók szociális helyzete – A felsőoktatási életút és a gyermekkori szociális helyzet összefüggései
(Dr. Vanó Renáta)

Megelőzhető-e a lemorzsolódás?
(Keller Tamás)

Az efop-3.4.5-vekop-17-0001 projekt megvalósítása
(Horváth Melinda, Sándor-Antonyák Dóra)

20200130-DSC00001-2.jpg 20200130-DSC00093.jpg 20200130-DSC00095.jpg
Nyomtatás

CÍMKÉK

EFOP345