Ugrás a tartalomhoz

Eredmények a Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló ágazati programok a felsőoktatásban (EFOP-3.4.5-VEKOP-17-2017-00001) projektben

2019. május 14.

1. Országos központi ágazati felsőoktatási kompetenciamérés megvalósításának előkészítése

Jelenleg a köznevelésben rendszerszintű, valamennyi tanulót az életútján háromszor, a 6. a 8. és a 10. évfolyamon mérő és értékelő központi kompetenciamérés működik. Ez a matematikai, illetve az anyanyelvi kompetenciákat méri, valamint a családi háttérre vonatkozó adatokat gyűjt a tanulókról. A felsőoktatásban sem Magyarországon, sem külföldön rendszer szintű kompetenciamérés korábban nem történt.

A projekt feladata az volt, hogy az ágazati szintű felsőoktatási kompetenciamérés bevezetésének feltételeit megvizsgálja, annak lehetséges alternatíváit feltárja, azonosítson olyan generális kompetenciákat, vagy kompetenciadimenziókat, melyek a felsőoktatási sikerességgel kapcsolatban állnak és melyek fejlesztése a hallgatói lemorzsolódás csökkentését előmozdítják. A projekt eredményei alapján a felsőoktatási kompetenciaméréshez kapcsolódó intézményi fejlesztési javaslatok kerültek megfogalmazásra, valamint az ágazati felsőoktatási kompetenciamérés lehetséges rendszerére, működésére vonatkozóan összegyűjtött tudásanyag és javaslatok leírása is megtörtént.

A pillér által elért eredményeket mutatják be az alábbi dokumentumok:

A kompetenciamérés lehetséges szerepe a felsőoktatási sikeresség növelésében
(Hámori Ádám)

A hallgatói jellemzők feltárása érdekében adminisztratív adatösszekapcsoláson alapuló adatbázis elemzése
(Keller Tamás)

Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok feltárása
(Goldfárthné Veres Edit - Horn Dániel)

A kísérleti kompetenciamérés előkészítése, megvalósítása, erdeményei
(Dr. Molnár Éva - Hámori Ádám)

A kompetenciamérés értelmezési keretei
(Ujj Dániel)

Zárótanulmány
(szerk.:Goldfárthné Veres Edit)

2. A felsőoktatási hallgatók szociális helyzetének elemzése

A hazai oktatási rendszer egyik kulcs kihívása az esélyegyenlőség biztosítása és a hátrányos helyzetű hallgatók lemorzsolódásának megelőzése. Mindennek előfeltétele olyan elemző módszertan kialakítása, mely képes a hallgatók szociális dimenzióját megragadni és ez alapján a lemorzsolódásban ilyen módon veszélyeztetett csoport azonosítását és támogatását lehetővé tenni.

A projekt által elvégzett kutatás a köznevelési kompetenciamérés során használt ún. családi háttérindex segítségével ezen dimenzió vizsgálatára épült a felsőoktatásba jelentkezők körében. Tehát a következő években megnyílt annak a lehetősége, hogy a felsőoktatásba felvételt nyert alap- és osztatlan képzésbe, valamint felsőoktatási szakképzésre jelentkezők köznevelési családi háttérindexe alapján vizsgálni lehessen a sikerességi és lemorzsolódási jellemzőket.

A pillér által elért eredményeket mutatja be az alábbi összegző prezentáció:

A felsőoktatási hallgatók szociális helyzete – A felsőoktatási életút és a gyermekkori szociális helyzet összefüggései
(Dr. Vanó Renáta)

3. A Diplomás Pályakövetési Rendszer fejlesztése

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) korábban megvalósult formája pusztán a felsőoktatási végzettséget sikeresen megszerzők körére terjedt ki, a végzés után egy és három évvel vizsgálta az elhelyezkedési, munkavégzési és bérezési jellemzőket. Ezen vizsgálatok a felsőoktatás iránt érdeklődők számára nagyon hasznos, informatív képet festettek egy-egy képzés valós munkaerőpiaci értékéről, azonban nem segítettek a hallgatói lemorzsolódás elleni küzdelemben. Nem volt arra vonatkozóan információ, hogy a képzésben bent levő hallgatók milyen arányban dolgoznak, milyen szintű munkát végeznek, milyen keresettel rendelkeznek. Emiatt az sem vizsgálható, hogy a munkavégzés mely további feltételek mellett segíti és mely esetekben veszélyezteti a sikeres oklevélszerzést.

A projekt keretében a DPR minden elemének megújítása megtörtént, és a korábbi kérdőíves kutatások kiegészültek az államigazgatás bér- és munkaügyi nyilvántartásainak adatforrásaival, amely óriási adatmennyiséget és magas adatminőséget biztosított az elemzésekhez. A projekt keretében létrejött egy olyan interaktív portál felület

(https://www.diplomantul.hu/), amely nagyfokú szabadságot biztosít minden érdeklődő számára az adatok hozzáférhetőségében.

A DPR-t 2019 szeptemberében Érték és Minőség Nagydíjjal és Digitalizációért Nívódíjjal ismerték el, amelyben nagy szerepe volt az új fejlesztéseknek.

A pillér által elért eredményeket mutatják be az alábbi dokumentumok:

A Diplomás Pályakövetési Rendszer megújítása
(Goldfárthné Veres Edit)

A DPR díjnyertes fejlesztése – Az interaktív online keresőfelület
(Hosznyák András)

Kifizetődő-e a továbbtanulás?
(Goldfárthné Veres Edit, Harkányi Ádám Máté, Hosznyák András)

Felsőoktatási pályakövetés – Informatika képzési terület
(Dr. Girasek Edmond, Hosznyák András, Harkányi Ádám Máté, Veres Edit)

Új módszertani eljárás – Felsőoktatási pályakövetés – Informatika képzési terület
(Dr. Girasek Edmond, Hosznyák András, Harkányi Ádám Máté, Veres Edit)

Frissdiplomás kérdőív "lifelong learning" tematikus blokk
(Szemerszki Marianna, Sági Matild)

DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja
(Keresztszeghy Fruzsina)

Aktív hallgatói kérdőív teljes tartalmi megújítása
(Keresztszeghy Fruzsina)

Hallgatói kutatás megújítási koncepció
(Keresztszeghy Fruzsina)

Hallgatók 2012 – Kutatási zárótanulmány
(Veroszta Zsuzsa)

Hallgatók 2014 – Kutatási zárótanulmány
(Veroszta Zsuzsa)

Intézményi DPR megújítása
(Goldfárthné Veres Edit, Keresztszeghy Fruzsina)

A DPR keretében alkalmazott kérdőíves és adatintegrációs tevékenységek rendszerének felülvizsgálata
(Veres Edit)

Pályakezdő diplomások: Az első állástalálás képzési területi különbségei és az oktatási intézmény hatása
(Bartus Tamás, Róbert Péter)

Adminisztrációs adatbázisok integrációjával kapcsolatos kérdések
(Kiss László)

Észak-európai országok adminisztratív alapú diplomás pályakövetési gyakorlata
(Kohlmann Dávid)

Hátrányos helyzetű hallgatók utánkövetésének lehetőségei
(Dr. Nótin Ágnes)

A pályakezdő diplomások munkaerő-piaci helyzetének sajátosságai és ezek figyelembevétele a DPR adatfelvételekbe
(Varga Júlia)

A Diplomás Pályakövető Rendszer intézményi beágyazottságának vizsgálata
(Dr. Vinogradov Szergej)

Továbbfejlesztett DPR kutatási koncepció
(Veres Edit)

Further Developed GCTS Research Concept
(Ádám Eszter)

Új tematikus fókuszok és célcsoportok kijelölése képzési- és karrierutak feltárásával, vizsgálatával, elemzésével
(Veres Edit)

Végzett hallgatói kérdőív teljes tartalmi megújítása frissdiplomás kutatás
(Keresztszeghy Fruzsina)

Diplomás Pályakövetési Rendszer QR-kódok

4. A Felsőoktatási Információs Rendszer fejlesztése és rá épülő elemzések, lemorzsolódási vizsgálatok

A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) a felsőoktatás közhiteles intézményi és személyi nyilvántartási rendszere. A hallgató egyéni életútjának nyomonkövetése korábban a FIR-ben nem, vagy nagyon komplikáltan vol megoldható, mert a FIR nem kezelte az intézményi átalakulásokat. Vagyis, a hallgatók és képzéseik, valamint az oktatók egyaránt az időben utolsó jogutód intézmény adataiban volt fellelhető.

A projekt keretében egy nagyon fontos, alapvető adatbázis átalakítás történt meg a FIR személyi és intézménytörzsi nyilvántartásában, amely lehetővé teszi a jövőben a képzés, illetve az egyén tanulmányi útjának nyomon követését többszöri intézményi változás:pl. összeolvadás, kiválásesetén. A FIR adatok elemzésével sikerességi-lemorzsolódási vizsgálatok is készültek.

A pillér által elért eredményeket mutatják be az alábbi dokumentumok:

A Felsőoktatási Információs Rendszer fejlesztései, kutatási eredmények a FIR-adatok elemzéséből
(Primusz Flóra)

Kredit előrehaladás vizsgálata a Felsőoktatási Információs Rendszerben
(Harkányi Ádám Máté)

Lemorzsolódási vizsgálatok a felsőoktatásban
(Demcsákné dr. Ódor Zsuzsanna, Huszárik Péter)

A nyelvi követelmények teljesítésének vizsgálata a felsőoktatásban
(Demcsákné dr. Ódor Zsuzsanna)

5. A Digitális Tankönyvtár fejlesztése

A Digitális Tankönyvtár vonatkozásában a fejlesztés kettős célú volt. Az egyik a hallgatók és oktatók számára rendelkezésre álló tartalmak további bővítése. A másik a Digitális Tankönyvtár technológiájának megújítása, mert a 2012-ben fejlesztett oldal elavult, és a sok esetben pdf formában közzétett digitális tartalmak a mai kor hallgatói és oktatói elvárásait már nem elégítették ki.

A projekt keretében megtörtént a portál megújítása, a korábbi tananyagok adattisztítása és migrációja, új tananyagok beszerzése. Szintén megvalósult egy pilot projekt, amelynek keretében a tankönyvtár összekapcsolódott intézményi könyvtárakkal és megosztották egymás között egymás tananyagainak elérhetőségét.

A megújult szolgáltatás a https://www.tankonyvtar.hu/ oldalon érhető el.

A pillér által elért eredményeket mutatja be az alábbi összegző prezentáció:

A Digitális Tankönyvtár tartalmi és technológiai fejlesztései
(Sőnfeld Sándor)

További szakértői anyagok az alábbi linkeken érhetők el:

A FIR – FELNŐTTKÉPZÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER FELHASZNÁLHATÓSÁGA, ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ADATTARTALMI JELLEMZŐI
(Fodor Szabolcs)

EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉG – 2018
A 2018-AS PÁRIZSI MINISZTERI KONFERENCIÁRA KÉSZÍTETT FŐ DOKUMENTUMOK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

(Hrubos Ildikó)

HALLGATÓI SZOCIÁLIS HELYZET ELEMZÉSE, AZ ELEMZÉSI KÖR TOVÁBBFEJLESZTÉSE
A „DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER" FEJLESZTÉSE.

(Kabai Imre)

TANULÁS ÉS TANÍTÁS AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN (2018)
AZ EURÓPAI EGYETEMI SZÖVETSÉG JELENTÉSE

(Hrubos Ildikó)

vissza az előző menü szintre
ugrás a lap elejére
ugrás a főoldalra
vissza a normál változatra