Alap- vagy mesterképzési szak, valamint magyar és külföldi felsőoktatási intézmény (nemzetközi) közös képzése indításának nyilvántartásba vétele

Az alábbiakban összegyűjtöttük a felsőoktatási alap- és mesterképzési szak, valamint a nemzetközi közös képzés indításával kapcsolatos tudnivalókat, a vonatkozó jogszabályokat, röviden összefoglaljuk az eljárás menetét, emellett megtalálják az ügyintézők elérhetőségeit is, valamint letölthetik a szükséges adatlapokat.

A feladat (ügytípus) megnevezése

Az alap- vagy mesterképzési szak, valamint a nemzetközi közös képzés indításának nyilvántartásba vétele céljából indított eljárás hatósági eljárás, amely a felsőoktatási intézmény mint ügyfél kérelmére indul, s arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A feladatot ellátó szerv, szervezeti egység, ügyintézők

Szerv: Oktatási Hivatal
Szervezeti egység neve és címe: Felsőoktatási Nyilvántartási Főosztály Felsőoktatási Engedélyezési és Nyilvántartási Osztály, 1122 Budapest, Maros utca 19-21. IV. emelet, tel.: (06-1) 477-3234, (06-1) 477-3207
Szervezeti egység vezetője: dr. Fekete Zsolt főosztályvezető-helyettes
Ügyintézők: az egyes felsőoktatási intézmények ügyintézők közötti megosztását az alábbi táblázat tartalmazza.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az ügyintézők kizárólag felsőoktatási engedélyezési és nyilvántartási ügyekben illetékesek!

Egyéb ügyekben az alábbi elérhetőségek állnak rendelkezésre:

  • Felsőoktatási felvételi ügyek: 06-1-477-3131-es telefonszám
  • Magyar állami ösztöndíjjal kapcsolatos ügyek: 06-1-477-3131-es telefonszám és hsz@oh.gov.hu e-mail cím

Az ügyfélfogadás rendje

Az ügyfeleket előzetes időpont-egyeztetés után tudják fogadni az ügyintézők az Oktatási Hivatalban.

Útmutató

Az eljárást meghatározó és szakmai jogszabályok

  • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 14. § (2a) bekezdés, 15. § (3)-(5) bekezdés, 67. §, 71. § (5) bekezdés, 71/B. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés, 78. §, 108. § 31-33., 37., 38., 45. pontok, 3. melléklet II/A. rész a) pont ad) alpont
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (Vhr.) 4. § (4) bekezdés,18-20. §, 5. melléklet, 6. melléklet 2.1.3. pont, 2.5. pont 2.5.1-4. alpontjai
  • a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet
  • az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet
  • a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
  • a felsőoktatási, valamint az államilag elismert nyelvvizsgarendszer működésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról, azok mértékéről szóló 12/2013. (II. 12.) EMMI rendelet

A kérelem, adatlapok

A kérelem benyújtása az alábbiak szerint lehetséges:

a) Olyan alap- vagy mesterképzési szak – kivéve az új rendszerű tanárképzést és a korábbi osztott rendszerű tanári mesterképzési szakot – indítása esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen/nyelven/munkarendben), a kérelmet nem adatlapon, hanem a www.felvi.hu/hivataliugyek címen elérhető online kérelemkezelő rendszeren keresztül szükséges benyújtani, csatolva (feltöltve) a hozzá tartozó mellékleteket.

b) Korábban az Oktatási Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett, ezúttal más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó képzés – kivéve az új rendszerű tanárképzést és a korábbi osztott rendszerű tanári mesterképzési szakot – esetén a kérelmet szintén nem adatlapon, hanem a www.felvi.hu/hivataliugyek címen elérhető online kérelemkezelő rendszeren keresztül szükséges benyújtani, csatolva (feltöltve) a hozzá tartozó mellékleteket.

c) Új rendszerű tanárképzés és a korábbi osztott rendszerű tanári mesterképzési szak – akár első alkalommal történő, akár ezúttal más képzési helyen és/vagy nyelven és/vagy munkarendben történő – indítása esetén a kérelmet az FRKP-5100-T és FRKP-5103-T sz. adatlapokon a hozzá tartozó mellékletekkel együtt kell benyújtani.

Mellékletek:

  • a magyar jogrendszer szerinti képzésnek a felsőoktatási intézmény külföldi, székhelyen kívüli képzési helyén történő indítása esetén az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértése
  • a képzés indításáról szóló szenátusi döntés kivonata
  • amennyiben az Nftv. és a Vhr. értelmében* akkreditációs szakértői vélemény beszerzése kötelező, és a felsőoktatási intézmény a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett az általa javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet (ENQA akkreditációs szervezet) felkérését javasolja, az erre vonatkozó nyilatkozat
  • ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozata, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt
  • a Vhr-ben meghatározott esetekben* szakindítási dokumentáció  az alábbi tartalommal, figyelemmel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA akkreditációs szervezet) vonatkozó útmutatójára is:
  • a képzési és kimeneti követelmények alapján a szak, szakirány felsőoktatási intézmény által kidolgozott tantervét,
  • a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát a szak, szakirány jellemző értékelési és ellenőrzési módszereiről, eljárásairól és a képzés alapvető szabályairól, a kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos tanulmányi tájékoztató kiadvány (a továbbiakban: intézményi tájékoztató) elkészítéséről,
  • a képzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatását, valamint
  • tanári szakképzettséget adó szak indítása esetén a tanári felkészítési elem gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételeinek bemutatását.

* Akkreditációs szakértői vélemény beszerzése kötelező, ezért be kell nyújtani a szakindítási dokumentációt az alábbi esetekben:

  • olyan képzés – akár önállóan, akár közös képzés keretében történő – indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen, sem más nyelven, sem más munkarendben)
  • olyan képzés indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény a külföldi székhelyen kívüli képzési helyén kíván indítani, még abban az esetben is, ha ezt a képzést esetleg – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel alapján – más képzési helyen jelenleg folytathatja
  • korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként engedélyezett és nyilvántartásba vett képzés közös képzésként történő indításának szándéka esetén, kivéve, ha – az Oktatási Hivataltól korábban kapott engedély és nyilvántartásba vétel alapján – a képzés önálló indításának jogával valamennyi, a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény – szakpáros tanárképzés esetében a képző intézmények az általuk oktatott szakpártag indítási jogával – rendelkezik.

* Nem kell akkreditációs szakértői véleményt beszerezni, ezért szakindítási dokumentációt sem kell benyújtani az alábbi esetekben:

  • a korábban az Oktatási Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett, ezúttal – a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet kivéve – más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó képzés szándéka esetén
  • korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként engedélyezett és nyilvántartásba vett képzés közös képzésként történő indításának szándéka esetén, feltéve hogy – az Oktatási Hivataltól korábban kapott engedély és nyilvántartásba vétel alapján – a képzés önálló indításának jogával valamennyi, a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény – szakpáros tanárképzés esetében a képző intézmények az általuk oktatott szakpártag indítási jogával – rendelkezik.

További mellékletek együttműködés keretében történő indítás esetén:

  • magyar felsőoktatási intézmény által másik magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben történő, de a közös képzés (és közös oklevél) szintjét el nem érő képzésfolytatás (oktatási részvételi megállapodás – pl. egyes tantárgyaknak a másik felsőoktatási intézményben történő hallgatására vonatkozóan megkötött együttműködés) esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
  • magyar felsőoktatási intézmény által másik magyar felsőoktatási intézménnyel közösen történő – közös oklevélhez vezető – képzésfolytatás esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
  • magyar felsőoktatási intézmény által külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben történő, de a közös képzés szintjét el nem érő képzésfolytatás (pl. kettős oklevelet adó képzés, dual/double degree) esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
  • magyar felsőoktatási intézmény által külföldi felsőoktatási intézménnyel közösen történő – akár többes, akár közös oklevélhez vezető – képzésfolytatás (joint degree) esetén:
    • FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
    • annak igazolása, hogy az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek
    • annak igazolása, hogy a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül
    • annak igazolása, hogy a hallgató legalább harminc kreditet a szakindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézményben teljesít
  • magyar felsőoktatási intézmény számára képzési hely biztosítása esetén másik magyar felsőoktatási intézmény székhelyén vagy telephelyén, avagy közösségi felsőoktatási képzési központban: FRKP-9002 sz. adatlap és melléklete(i)

A megállapodások egy eredeti vagy a felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített példányát minden esetben mellékelni szükséges (magyar nyelven). Az együttműködésben, illetve közös képzés keretében indítandó képzések esetében a megkötendő megállapodás tartalmára a Vhr. 19. §-ában (magyar-magyar) és 20. §-ában (magyar-külföldi) előírtak irányadóak.

A felsorolt mellékleteken kívül az Oktatási Hivatal kérheti a regisztrálandó adatok hitelt érdemlő igazolását.

A kérelem benyújtásának helye, módja

A kérelmet és a mellékletet papír alapon 1 eredeti példányban kell benyújtani. Amennyiben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA akkreditációs szervezet) véleményének beszerzése szükséges, akkor a szakindítási dokumentációs mellékletet 2 eredeti és 1 másolati példányban kell benyújtani az alábbi helyek valamelyikén:

  • postai úton: 1363 Budapest, Pf. 19.
  • személyesen: Oktatási Hivatal Központi Postázó (1055 Budapest, Szalay u. 10-14., földszint F53 szoba)

Emellett a kérelmet elektronikus úton is kérjük megküldeni a fentiek szerint illetékes ügyintéző e-mail címére.

A kérelem benyújtásának ideje, előfeltétele

Kérelem benyújtása a képzésindítási szándék alábbi eseteiben szükséges:

  • olyan képzés – akár önállóan, akár közös képzés keretében történő – indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen, sem más nyelven, sem más munkarendben)
  • a korábban az Oktatási Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett, ezúttal más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó képzés szándéka esetén
  • korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként engedélyezett és nyilvántartásba vett képzés közös képzésként történő indításának szándéka esetén.

Alap- vagy mesterképzési szak a képzési helyek típusai – 1. székhely, 2. telephely, 3.a belföldi székhelyen kívüli képzési hely, 3.b külföldi székhelyen kívüli képzési hely, 4.a más felsőoktatási intézmény székhelye, 4.b más felsőoktatási intézmény telephelye, 5. közösségi felsőoktatási képzési központ – közül kizárólag az alábbiakon folyhat:

  • székhelyen
  • telephelyen
  • külföldi székhelyen kívüli képzési helyen
  • más felsőoktatási intézmény székhelyén
  • más felsőoktatási intézmény telephelyén
  • közösségi felsőoktatási képzési központban.

A kérelmező felsőoktatási intézmény alapító okiratában – az indítandó alap- vagy mesterképzés tekintetében – a fenti képzési helyi típusok közül csak a székhelynek, a telephelynek, illetve a külföldi székhelyen kívüli képzési helynek kell szerepelnie (képzési helyek, ingatlanok részekben), továbbá e képzési helyhez kapcsolódóan az indítandó képzés képzési területének és szintjének (alapképzési és/vagy mesterképzési szint). A más felsőoktatási intézmény székhelyén/telephelyén vagy a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó képzés képzési helyének a kérelmező felsőoktatási intézmény alapító okiratában nem kell szerepelnie. (Természetesen a más felsőoktatási intézmény székhelyén/telephelyén indítandó képzés képzési helyének ezen másik felsőoktatási intézmény alapító okiratában szerepelnie kell.)

Alap- vagy mesterképzésnek a felsőoktatási intézmény külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő indítása esetén a kérelem benyújtását megelőzően az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértésének beszerzése szükséges!

Alap- vagy mesterképzési szak indítására kérelem akkor nyújtható be, ha a szakot már létesítették, azaz a felsőoktatási képesítési jegyzékbe felvették, valamint annak képzési és kimeneti követelményeit rendeletben közzétették. Ez irányadó a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények által indítandó (nemzetközi) közös képzésekre (joint degree, pl. Erasmus Mundus közös mesterképzések) is (magyar jogrend hatálya alá kerülés). Ugyanakkor a nemzetközi közös képzés esetében a létesítés eljárásban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól a létesítés véleményezése mellett – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által meghatározottak szerint, a megfelelő dokumentumok benyújtásával – egyidejűleg az indítás véleményezése is kérhető, melyet a képzés hivatalos létesítését (a képzési és kimeneti követelmények rendeletben történő kiadását) követően kezdeményezhető, a képzés indításának engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányul eljárásban fel lehet használni.

Közös képzésben történő képzésindítás esetén

  • magyar-magyar felsőoktatási intézmények által megvalósítandó közös képzés esetén a kérelmező és a képzésért felelős az Oktatási Hivatal és a Felsőoktatási Információs Rendszer felé csakis az a(z egyetlen) felsőoktatási intézmény lehet, amelyiket a felsőoktatási intézmények által kötött megállapodás erre kijelöl
  • magyar-külföldi felsőoktatási intézmények által megvalósítandó (nemzetközi) közös képzés esetén a kérelmező és a képzésért felelős az Oktatási Hivatal és a Felsőoktatási Információs Rendszer felé csakis a magyar felsőoktatási intézmény lehet.

Határidők a kérelem benyújtására:

  • A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt alapképzés, mesterképzés nyilvántartásba vétele
    • a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig,
    • a szeptemberben induló, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni kívánt képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig,
    • a szeptemberben induló, a felsőoktatási pótfelvételi eljárásban meghirdetett képzések tekintetében legkésőbb a tárgyév június 30-áig
      kezdeményezhető.
  • A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban nem kötelezően meghirdetendő alapképzés, mesterképzés nyilvántartásba vétele 
    • a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év december 15-éig,
    • a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a tárgyév július 15-éig,
      kezdeményezhető.

A fenti határidőkön túl benyújtott kérelemben szereplő képzések a határidő elmulasztásával érintett felvételi tájékoztatóba nem kerülhetnek bele, illetve a képzések legkorábbi meghirdethetősége egy félévvel későbbre tolódik! Ebből következően, ha az eljárás során a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA akkreditációs szervezet) véleményét is be kell szerezni, a fenti határidőknél jelentősen – legalább 6 hónappal – korábbi kérelembenyújtás javasolt!

Az eljárás időtartama

Az Oktatási Hivatalnak az ügyintézésre a Ket. szerinti általános ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ügyintézési határidő 21 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele különösen:

  • a jogsegélyeljárás időtartama
  • olyan adat beszerzéséhez szükséges idő, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell
  • a hiánypótlásra fordított idő,
  • a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a MAB számára a szakvélemény elkészítésének határideje a kirendeléstől számított kilencven nap (ENQA akkreditációs szervezetnek ennél is hosszabb véleményadási ideje lehet), melynek – és az esetleg szükséges hiánypótlásnak – az ideje értelemszerűen kívül esik a fenti 21 napon.

Az eljárás költségei

  • Alapképzési, illetve mesterképzési szak nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díja képzésenként 20.000 Ft.
  • Amennyiben az Oktatási Hivatal köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményét, az igazgatási szolgáltatási díjon felül képzésenként további 300.000 Ft szakértői díj fizetendő (a MAB helyett kezdeményezett ENQA akkreditációs szervezetnek ettől eltérő összegű díja lehet). Újabb szakértői vélemény kérése esetén annak díja szintén a kérelmező felsőoktatási intézményt terheli.
  • Amennyiben van kapcsolódó együttműködési megállapodás, annak nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díja megállapodásonként 10.000 Ft.

Az igazgatási szolgáltatási díj nem foglalja magában az esetlegesen felmerülő egyéb eljárási költségeket.

Az igazgatási szolgáltatási díjat, valamint az esetlegesen előlegezendő egyéb költségeket a kérelem benyújtását követően kiállított, az Oktatási Hivatal által küldött fizetési végzés alapján, átutalással kell megfizetni.

Díjszámítási táblázat:

Az eljárás menete

Az eljárás megindítása

A kérelmet az előírt adatlapok kitöltésével és a szükséges mellékletekkel együtt kell benyújtani az Oktatási Hivatalhoz. Az eljárást a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi az adatlapok aláírásával.

Intézkedések a kérelem benyújtását követően

A beérkezett kérelmet az Oktatási Hivatal ügyintézője formai szempontból ellenőrzi. A hiányos és/vagy formailag nem megfelelő kérelem esetén az Oktatási Hivatal hiánypótlásra hívja fel a benyújtót. A hiánypótlás teljesítésére a végzésben megjelölt idő áll a kérelmező rendelkezésére.

Az Oktatási Hivatal a fentebb meghatározott esetekben köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA akkreditációs szervezet) szakértői véleményét a képzés indítása tekintetében.

Szükség esetén az Oktatási Hivatal szakértőt vesz igénybe, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges.

Alap- vagy mesterképzést nem lehet magyarországi székhelyen kívüli képzési helyen indítani!

A kérelmek elbírálása

Az Oktatási Hivatal a képzést akkor veszi nyilvántartásba, ha indításának feltételei fennállnak, és valamennyi - a regisztrációhoz szükséges - adatot megadtak, továbbá a kérelmező felsőoktatási intézmény az alapító okirata alapján jogosult a képzés folytatására.

Amennyiben a képzés indítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA akkreditációs szervezet) szakértői véleményében nem támogatta, az Oktatási Hivatal a szakvéleményt megküldi észrevételezés céljából a kérelmezőnek. Azonban az Oktatási Hivatal nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy nincs lehetősége megítélni akkreditációs szakmai kérdéseket, és nem bírálhatja felül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA akkreditációs szervezet) akkreditációs bírálati szempontsorán alapuló szakmai döntést. Az Oktatási Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 59. § (4) bekezdése alapján akkor kérhet további felvilágosítást a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól (ENQA akkreditációs szervezettől), ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér (pl. bizonyított ténybeli vagy adminisztrációs tévedés, konkrét jogszabályi rendelkezéssel való összhang hiánya).

Ha a képzés indítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatta, a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Oktatási Hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságától újabb szakértői véleményt szerezhet be. ENQA akkreditációs szervezet által hozott nem támogató döntés esetén az Oktatási Hivatal független (felsőoktatási akkreditációs) szakértői véleményt is beszerezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet. Ilyen esetekben az újabb szakértői vélemény (tanulmány) elkészítésének ideje nem számít be az ügyintézési határidőbe, továbbá az elkészítés költségei (pl. a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottsága esetén 255.000 Ft szakértői díj) szintén a kérelmező felsőoktatási intézményt terhelik. Ugyanakkor az Nftv. 67. § (4) bekezdése értelmében az Oktatási Hivatal mesterképzés indítása esetén az akkreditációs szakértői véleményhez kötve van.

A képzés nyilvántartásba vétele szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel a képzés tényleges indításához. Szükséges a képzést a felsőoktatási felvételi eljárási szabályoknak megfelelően meghirdetni, továbbá a működési engedélyben hallgatói létszámmal kell rendelkezni az adott képzési helyre, képzési területre, nyelvre és munkarendre.

A döntés

A döntésről az Oktatási Hivatal érdemi döntés esetén határozatot, nem érdemi döntés esetén végzést hoz. A döntés ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be az emberi erőforrások miniszterének címzett - de az Oktatási Hivatalhoz benyújtandó - jogorvoslati kérelemmel. A fellebbezési eljárás díját a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01425190-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának mértéke 10.000 Ft, amennyiben a másodfokú eljárás során sor kerül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének beszerzésére, akkor további 255.000 Ft szakértői díj is fizetendő.

Nyomtatás

CÍMKÉK

hatósági ügyintézés, nyilvántartásba vétel, alapképzés, mesterképzés

AJÁNLOTT TARTALMAK