Alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány), valamint egyes nemzetközi közös képzések létesítése

Az alábbiakban összegyűjtöttük az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szakok, ezek szakirányai, valamint egyes nemzetközi közös képzések létesítésével kapcsolatos tudnivalókat, a vonatkozó jogszabályokat, röviden összefoglaljuk az eljárás menetét, emellett megtalálják az ügyintézők elérhetőségeit is.

A feladat (ügytípus) megnevezése

Az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak, ezek szakiránya valamint a nemzetközi közös képzés létesítése céljából kezdeményezett eljárás esettől függően hatósági vagy nem hatósági eljárás.

A feladatot ellátó szerv, szervezeti egység, ügyintézők

Szerv: Oktatási Hivatal
Szervezeti egység neve és címe: Felsőoktatási Nyilvántartási Főosztály Felsőoktatási Engedélyezési és Nyilvántartási Osztály, 1122 Budapest, Maros utca 19-21. IV. emelet, tel.: (06-1) 477-3234, (06-1) 477-3207
Szervezeti egység vezetője: Antalóczy Zsanna osztályvezető

Az ügyfélfogadás rendje

Az ügyfeleket előzetes időpont-egyeztetés után tudják fogadni az ügyintézők az Oktatási Hivatalban.

Útmutató

Az eljárást meghatározó és szakmai jogszabályok

• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 15. § (1)-(5) bekezdés, 108. § 31-33. pontok

• a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képzések létesítéséről szóló 65/2021. (XII. 29.) ITM rendelet
• a felsőoktatásban szerezhető egyes pedagógusképesítések jegyzékéről és egyes, a felsőoktatást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 830/2021. (XII. 29.) Korm. rendelet
• az államtudományi képzési területen szerezhető képesítések jegyzékéről és a képzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet
• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (Vhr.) 20. § (3a)-(3e) és (9) bekezdés, 21/E.§, 21/F. §, 6. melléklet 2.1.2. pont e) alpont

• a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet
• a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6/A. §
• a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
• a pedagógusképzés képzési terület egyes szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről szóló 63/2021. (XII. 29.) ITM rendelet
• az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés

Az államtudományi és a pedagógusképzés képzési területek szakjai, valamint a magyar-külföldi közös képzések kivételével a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések, valamint a hitéleti képzések képzési és kimeneti követelményeinek miniszteri közleménye itt érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-1.

A kérelem

Az alapképzési vagy mesterképzési szak (szakirány) létesítési dokumentumát az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

A kérelem benyújtásának helye, módja

A kérelmet és a mellékletet hivatali kapun keresztül (ennek esetleges átmeneti hiánya vagy működési zavara esetén postai úton a 1363 Budapest, Pf. 19. címre küldve, egy eredeti példányban) kell benyújtani.

A kérelem benyújtásának ideje, előfeltételei

Alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (és szakiránya) létesítése a szaknak (szakiránynak) az adott felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét és a képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kiadását vagy a miniszter általi hivatalos kiadványként történő közzétételét, illetve azok Oktatási Hivatal általi nyilvántartásba vételét jelenti.

A hitéleti szakok (és szakirányaik) jegyzékét, valamint képzési és kimeneti követelményeit az Oktatási Hivatal nyilvántartása tartalmazza, de a képzési és kimeneti követelményeit a miniszter is közzéteszi hivatalos kiadványként.

Az alábbi szakok (és szakirányaik) jegyzékét, valamint képzési és kimeneti követelményeit az Oktatási Hivatal nyilvántartása tartalmazza:

• az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló („európai finanszírozású”) nemzetközi közös képzés keretében folytatott alapképzési és mesterképzési szakok,
• az előzőbe nem tartozó azon nemzetközi közös képzések, melyek felsőoktatási képesítési jegyzékre történő felvételére nem kerül sor,
• azon mesterképzési szakok - ide nem értve a pedagógusképzés és az államtudományi képzési terület mesterképzéseit -, amelyek esetében a létesítést kezdeményező felsőoktatási intézmény a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs által elkészített értékelés alapján hatályos intézményakkreditációval rendelkezik, továbbá a létesítendő mesterképzési szak képzési területén vagy alapképzés és mesterképzés vagy osztatlan képzés folytatására korábban már jogosultságot szerzett (a továbbiakban: intézményi hatáskörben létesíthető mesterképzési szakok).

Az alapképzési vagy mesterképzési szaknak (és szakirányának) a felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét kezdeményezhetik:

• felsőoktatási intézmény,
• az államtudományi képzési terület képzései esetében kizárólag a felügyeletet gyakorló miniszter.

A) Általános szabályok felsőoktatási intézmény(ek) általi kezdeményezés esetében (ide nem értve az európai finanszírozású, valamint a felsőoktatási képesítési jegyzékre nem kerülő nemzetközi közös képzések, a hitéleti képzési terület, a pedagógusképzés képzési terület, valamint az államtudományi képzési terület képzései, továbbá az intézményi hatáskörben létesíthető mesterképzési szakok létesítésének esetét):

Az eljárás nem hatósági eljárás.

Az Oktatási Hivatalhoz történő kérelembenyújtást az alábbi lépések előzik meg.

1. Elsőként be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához. Az előzetes jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást, célszerűen a létesítési dokumentum tartalmi elemei közül a következők révén:

• az alapképzési vagy mesterképzési szak (szakirány) – Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott – képzési és kimeneti követelményeit,
• a szak képzési terület szerinti besorolási javaslatát,
• az alapképzési és mesterképzési szak (szakirány) létesítésének indokolását, különösen:
  • a szaklétesítés (szakiránylétesítés) társadalmi, munkaerőpiaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerőpiaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra,
  • az esetleges nemzetközi kötelezettségvállalást, illetve a tudománypolitikai vagy kultúr- és oktatáspolitikai szempontokat,
  • a felsőoktatási képesítés tekintetében a nemzetközi tendenciák, a megvalósuló gyakorlat bemutatását, a létesítést megalapozó kutatásokat, a gazdasági szervezetekkel, intézményekkel való ez irányú együttműködést, valamint a nemzetközi képzési együttműködések irányait,
  • a szakképzettség MKKR szintbe sorolására vonatkozó indokolását, figyelemmel a különböző végzettségi szintekre, a munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítések és szakképzettségek szerkezetére.

2. Az oktatásért felelős miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a létesítési eljárás megindításához szükséges jóváhagyás megadásáról.

3. Az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását követően lehet elkészíteni a teljes létesítési dokumentumot, kiegészítve a fentieket az alábbiakkal:

• a szak (szakirány) képzési és kimeneti követelményeiről a felsőoktatási intézmény szenátusi döntésének hitelesített kivonata,
• a szakmai szervezetek és a munkaadók, valamint az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleménye,
• alapképzési szak (alapképzési szak szakiránya) létesítése esetén a Magyar Rektori Konferencia képzési terület szakszerkezetének módosítására vonatkozó álláspontja,
• a Felsőoktatási Tervezési Testület véleménye arról, hogy munkaerőpiaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a szak (szakirány) felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétele,
• a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleménye* arról, hogy
  • a létesítési dokumentum szakmai véleményeire is figyelemmel, indokolt-e a szak (szakirány) létesítése,
  • a képzési és kimeneti követelmény alapján, a szakon (szakirányon) a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei – a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői – megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek, és ez alapján a szakra (szakirányra) meghatározott képzési és kimeneti követelmények – az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve – várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e.

*Fontos: a létesítés véleményezése mellett a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól kérhető, hogy szakmai szempontrendszere alapján a szak (szakirány) képzési és kimeneti követelményei alapján elkészített szakindítási dokumentumról szakvéleményt készítsen, véleményt nyilvánítva arról, hogy az adott szak (szakirány) indításának feltételei fennállnak-e a felsőoktatási intézménynél. A szakvéleményt a képzési és kimeneti követelmények rendeletben történő kiadását követően kezdeményezhető, a szak (szakirány) indításának engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban fel lehet használni.

A létesítési dokumentum elkészítése, az egyes vélemények beszerzése a kezdeményező felsőoktatási intézmény(ek) feladata. A létesítési dokumentumot ezt követően az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

B) Eltérő szabályok az államtudományi képzési terület képzései esetében:

1. Államtudományi képzési területen alapképzési vagy mesterképzési szak (szakirány) képesítési jegyzékbe történő felvételét kizárólag a felügyeletet gyakorló miniszter kezdeményezheti.

2. A felügyeletet gyakorló miniszter felhívására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elkészíti a létesítési dokumentumokat az alábbi tartalommal:

• az MKKR szerinti szintleírással összhangban kidolgozott képzési és kimeneti követelményeket,
• indokolást arra vonatkozóan, hogy a képzési és kimeneti követelmények összhangban állnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 3. §-ában meghatározott képzési célokkal.

3. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem elkészíti a létesítési dokumentumokat, majd – a felügyeletet gyakorló miniszter jóváhagyása esetén – benyújtja azokat az Oktatási Hivatalhoz.


C) Eltérő szabályok a hitéleti képzési terület képzései esetében:

Az eljárás hatósági eljárás.

A hitéleti szak (szakirány) létesítési eljárásában a felsőoktatási intézmény közvetlenül az Oktatási Hivatalnak nyújtja be a hitéleti szak (szakirány) – Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott – képzési és kimeneti követelményeit.

Adatlap: FRKP-5040 számú adatlap

Mellékletek:

• a hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott döntésnek az egyházi fenntartó által aláírt kivonata
• a képzési és kimeneti követelmények szerkeszthető változata

D) Eltérő szabályok az európai finanszírozású nemzetközi közös képzések esetében:

Az eljárás hatósági eljárás.

Az európai finanszírozású nemzetközi közös képzés létesítési eljárásában a felsőoktatási intézmény közvetlenül az Oktatási Hivatalnak nyújtja be a szak – Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott – képzési és kimeneti követelményeit.

Adatlap: FRKP-5050 számú adatlap

Mellékletek:

• a szenátusi határozat(ok) hiteles másolata
• a képzési és kimeneti követelmények szerkeszthető változata
• a külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodása az európai finanszírozású közös képzés folytatásáról
• a fenntartó egyetértéséről szóló nyilatkozat

E) Eltérő szabályok az intézményi hatáskörben létesíthető mesterképzési szakok esetében:

Az eljárás hatósági eljárás.

Az intézményi hatáskörben létesíthető mesterképzési szakok létesítési eljárásában a felsőoktatási intézmény közvetlenül az Oktatási Hivatalnak nyújtja be a szak – Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott – képzési és kimeneti követelményeit.

Adatlap: FRKP-5030 számú adatlap

Mellékletek:

• a szenátusi határozat(ok) hiteles másolata
• a képzési és kimeneti követelmények szerkeszthető változata
• a mintatanterv
• a fenntartónak a mesterképzés létesítésével kapcsolatos egyetértő nyilatkozata

Segédanyag: képzési és kimeneti követelmények sablon és útmutató

F) Eltérő szabályok a pedagógusképzés képzési terület szakjai esetében:

Az eljárás nem hatósági eljárás.

Az eljárást a köznevelésért felelős miniszternél lehet kezdeményezni.

Az eljárás időtartama

Az Oktatási Hivatal ügyintézési határideje nem hatósági eljárás esetében 8 nap, hatósági eljárás esetében sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.

Az eljárás költségei

Nem hatósági eljárás esetében nincsen igazgatási szolgáltatási díj, hatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díj képzésenként (szakirányonként) 10.000 Ft.

Az eljárás menete

Az eljárás megindítása

Az eljárást a felsőoktatási intézmény rektora - hitéleti képzés esetében az egyházi fenntartó - kezdeményezi az előírt tartalmú létesítési dokumentum Oktatási Hivatalhoz történő benyújtásával.

Intézkedések a kérelem benyújtását követően

Nem hatósági eljárás esetében az Oktatási Hivatal a beérkezéstől számított 8 napon belül ellenőrzi, hogy a létesítési dokumentum teljes körű-e, és hiányos benyújtás esetén a felsőoktatási intézményt határidő tűzésével a létesítési dokumentum kiegészítésére hívja fel.

Hatósági eljárás esetében a beérkezett kérelmet az Oktatási Hivatal ügyintézője formai szempontból ellenőrzi. A hiányos és/vagy formailag nem megfelelő kérelem esetén az Oktatási Hivatal hiánypótlásra hívja fel a benyújtót. A hiánypótlás teljesítésére a végzésben megjelölt idő áll a kérelmező rendelkezésére. Szükség esetén az Oktatási Hivatal szakértőt vesz igénybe, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges.

A kérelmek elbírálása

Nem hatósági eljárás esetében, ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tervezési Testület a képzés létesítését véleményezte, továbbá alapképzési szak létesítése esetében a Magyar Rektori Konferencia az alapképzési szak létesítését véleményezte, és a létesítési dokumentum hiánytalan, az Oktatási Hivatal a létesítési dokumentum beérkezésétől számított 8 napon belül, illetve a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő elteltével - a benyújtott, kiegészített létesítési dokumentum megküldésével - a miniszternél kezdeményezi az új alapképzési vagy mesterképzési szak (szakirány) képesítési jegyzékbe történő felvételét és (vagy csak) a szak (szakirány) képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését. Ezt követően az új szak (szakirány) bekerül a felsőoktatási információs rendszerbe (FIR).

Hatósági eljárás esetében az Oktatási Hivatal a képzés képzési és kimeneti követelményeit akkor veszi nyilvántartásba, ha azok a jogszabályban előírtaknak megfelelnek és a kérelmező felsőoktatási intézmény az alapító okirata alapján jogosult a képzés létesítésére.

A kérelmek elbírálását követően

A létesíteni kérelmezett szak (szakirány) indítására vonatkozó kérelem benyújtására csak akkor kerülhet sor, ha a szakot (szakirányt) a képesítési jegyzékbe felvették, valamint annak képzési és kimeneti követelményeit rendeletben közzétették. Ez alól kivételt képeznek az intézményi hatáskörben létesíthető mesterképzési szakok, melyek szakindítási eljárása a mesterképzés létesítési eljárásával együtt kapcsolódó eljárásként is kezdeményezhető.

A szak (szakirány) szakjegyzékbe történő felvétele szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel a szak (szakirány) tényleges indításához. Szükséges a szak (szakirány) indításának nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárást kezdeményezni az Oktatási Hivatalnál, majd – sikeres képzésindítási regisztráció esetén – a szakot (szakirányt) a felsőoktatási felvételi eljárási szabályoknak megfelelően meghirdetni, továbbá a működési engedélyben hallgatói létszámmal kell rendelkezni az adott képzési helyre és munkarendre.