Alap- vagy mesterképzési szak (szakirány), valamint egyes nemzetközi közös képzések létesítése

Az alábbiakban összegyűjtöttük az alapképzési és mesterképzési szakok, ezek szakirányai, valamint egyes nemzetközi közös képzések létesítésével kapcsolatos tudnivalókat, a vonatkozó jogszabályokat, röviden összefoglaljuk az eljárás menetét, emellett megtalálják az ügyintézők elérhetőségeit is.

A feladat (ügytípus) megnevezése

Az alapképzési vagy mesterképzési szak, alapképzési vagy mesterképzési szak szakiránya valamint a felsőoktatási képesítési jegyzékre felvehető nemzetközi közös képzés létesítése céljából kezdeményezett eljárás nem hatósági eljárás, amelyre a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

A feladatot ellátó szerv, szervezeti egység, ügyintézők

Szerv: Oktatási Hivatal
Szervezeti egység neve és címe: Felsőoktatási Nyilvántartási Főosztály Felsőoktatási Engedélyezési és Nyilvántartási Osztály, 1122 Budapest, Maros utca 19-21. IV. emelet, tel.: (06-1) 477-3234, (06-1) 477-3207
Szervezeti egység vezetője: dr. Fekete Zsolt főosztályvezető
Ügyintézők: az egyes felsőoktatási intézmények ügyintézők közötti megosztását az alábbi táblázat tartalmazza.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az ügyintézők kizárólag felsőoktatási engedélyezési és nyilvántartási ügyekben illetékesek!

Egyéb ügyekben az alábbi elérhetőségek állnak rendelkezésre:

  • Felsőoktatási felvételi ügyek: 06-1-477-3131-es telefonszám
  • Magyar állami ösztöndíjjal kapcsolatos ügyek: 06-1-477-3131-es telefonszám és hsz@oh.gov.hu e-mail cím.

Az ügyfélfogadás rendje

Az ügyfeleket előzetes időpont-egyeztetés után tudják fogadni az ügyintézők az Oktatási Hivatalban.

Útmutató

Az eljárást meghatározó és szakmai jogszabályok

  • a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 3. §, 6-8. §-ok, 2-5. mellékletek
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (Vhr.) 20. § (9) bekezdés, 6. melléklet 2.1.2. pont e) alpont
  • a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6/A. §
  • a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet
  • az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet
  • a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
  • az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés

A kérelem

Az alapképzési vagy mesterképzési szak (szakirány) létesítési dokumentumát az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

A kérelem benyújtásának helye, módja

A kérelmet és a mellékletet hivatali kapun keresztül (ennek esetleges átmeneti hiánya vagy működési zavara esetén postai úton a 1363 Budapest, Pf. 19. címre küldve, egy eredeti példányban) kell benyújtani.

A kérelem benyújtásának ideje, előfeltételei

Alapképzési vagy mesterképzési szak (és szakiránya) létesítése a szaknak (szakiránynak) az adott felsőoktatási képesítési jegyzékbe (kormányrendelet) történő felvételét és (vagy csak) a képzési és kimeneti követelményeinek (kormány- vagy miniszteri) rendeletben történő kiadását jelenti.

Nem kerülnek fel a felsőoktatási képesítési jegyzékre

  • a hitéleti alapképzési és mesterképzési szakok (és szakirányuk),
  • az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzés keretében folytatott alapképzési és mesterképzési szakok (és szakirányuk),
  • az előzőbe nem tartozó azon nemzetközi közös képzések (és szakirányuk), melyek felsőoktatási képesítési jegyzékre történő felvételére nem kerül sor.

Nem rendelkeznek rendeletben kiadott képzési és kimeneti követelményekkel:

  • az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló nemzetközi közös képzés keretében folytatott alapképzési és mesterképzési szakok,
  • az előzőbe nem tartozó azon nemzetközi közös képzések, melyek felsőoktatási képesítési jegyzékre történő felvételére nem kerül sor.

Ezen típusú nemzetközi közös képzések létesítési eljárása jogi szabályozása jelenleg még kialakítás alatt van.

Az alapképzési vagy mesterképzési szaknak (és szakirányának) a felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét kezdeményezhetik:

  • felsőoktatási intézmény önállóan,
  • felsőoktatási intézmények közösen,
  • az államtudományi képzési terület képzései esetében kizárólag a felügyeletet gyakorló miniszter.

Az Oktatási Hivatalhoz történő kérelembenyújtást az alábbi lépések előzik meg.

Általános szabályok felsőoktatási intézmény(ek) általi kezdeményezés esetében (ide nem értve a nemzetközi közös képzés, a hitéleti képzési terület, valamint az államtudományi képzési terület képzései létesítésének esetét):

1. Elsőként be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához. Az előzetes jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást, a létesítési dokumentum tartalmi elemei közül a következők révén:

  • az alapképzési vagy mesterképzési szak (szakirány) – Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott – képzési és kimeneti követelményeit,
  • az alapképzési és mesterképzési szak (szakirány) létesítésének indokolását, különösen:
    • a szaklétesítés (szakiránylétesítés) társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra,
    • az esetleges nemzetközi kötelezettségvállalást, illetve a tudománypolitikai vagy kultúr- és oktatáspolitikai szempontokat,
    • a felsőoktatási képesítés tekintetében a nemzetközi tendenciák, a megvalósuló gyakorlat bemutatását, a létesítést megalapozó kutatásokat, a gazdasági szervezetekkel, intézményekkel való ez irányú együttműködést, valamint a nemzetközi képzési együttműködések irányait,
    • a szakképzettség MKKR szintbesorolására vonatkozó indokolását, figyelemmel a különböző végzettségi szintekre, a munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítések és szakképzettségek szerkezetére.

2. Az oktatásért felelős miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a létesítési eljárás megindításához szükséges jóváhagyás megadásáról.

3. Az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását követően lehet elkészíteni a teljes létesítési dokumentumot, kiegészítve a fentieket az alábbiakkal:

  • a szak (szakirány) képzési terület szerinti besorolási javaslata,
  • a szak (szakirány) képzési és kimeneti követelményeiről a felsőoktatási intézmény szenátusi döntésének hitelesített kivonata,
  • a szakmai szervezetek és a munkaadók, valamint az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleménye,
  • pedagógus szakképzettséget adó szak (szakirány) létesítése esetén a szak (szakirány) és a szakképzettség, valamint a képzési és kimeneti követelmény és az abban meghatározott, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás köznevelés rendszerében való szükségességének, a Nemzeti alaptantervvel való összhangjának bemutatása,
  • alapképzési szak (alapképzési szak szakiránya) létesítése esetén a Magyar Rektori Konferencia képzési terület szakszerkezetének módosítására vonatkozó álláspontja,
  • a Felsőoktatási Tervezési Testület véleménye arról, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a szak (szakirány) felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétele,
  • a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleménye* arról, hogy
    • a létesítési dokumentum szakmai véleményeire is figyelemmel, indokolt-e a szak (szakirány) létesítése,
    • a képzési és kimeneti követelmény alapján, a szakon (szakirányon) a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei – a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői – megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek, és ez alapján a szakra (szakirányra) meghatározott képzési és kimeneti követelmények – az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve – várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e.

*Fontos: a létesítés véleményezése mellett a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól kérhető, hogy szakmai szempontrendszere alapján a szak (szakirány) képzési és kimeneti követelményei alapján elkészített szakindítási dokumentumról szakvéleményt készítsen, véleményt nyilvánítva arról, hogy az adott szak (szakirány) indításának feltételei fennállnak-e a felsőoktatási intézménynél. A szakvéleményt a képzési és kimeneti követelmények rendeletben történő kiadását követően kezdeményezhető, a szak (szakirány) indításának engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban fel lehet használni.

A létesítési dokumentum elkészítése, az egyes vélemények beszerzése a kezdeményező felsőoktatási intézmény(ek) feladata. A létesítési dokumentumot ezt követően az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

Eltérő szabályok a nemzetközi közös képzések esetében (ide nem értve a felsőoktatási képesítési jegyzékre nem kerülő nemzetközi közös képzéseket, továbbá a hitéleti képzési terület, valamint az államtudományi képzési terület képzéseit):

1. Ez esetben is első az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyásának beszerzése az eljárás megindításához, azonban a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokoláshoz az általános szabályoknál fentebb leírtak közül nem kell csatolni a szaklétesítés (szakiránylétesítés) társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát.

2. Ez esetben is az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását követően lehet elkészíteni a teljes létesítési dokumentumot, melyet azonban kizárólag az alábbiakkal kell kiegészíteni:

  • a szak (szakirány) képzési terület szerinti besorolási javaslata;
  • a szak (szakirány) képzési és kimeneti követelményeiről a felsőoktatási intézmény szenátusi döntésének hitelesített kivonata,
  • a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleménye* arról, hogy
    • a létesítési dokumentum szakmai véleményeire is figyelemmel, indokolt-e a szak (szakirány) létesítése,
    • a képzési és kimeneti követelmény alapján, a szakon (szakirányon) a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei – a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői – megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek, és ez alapján a szakra (szakirányra) meghatározott képzési és kimeneti követelmények – az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve – várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e;

A létesítési dokumentum elkészítése ez esetben is a kezdeményező felsőoktatási intézmény(ek) feladata. A létesítési dokumentumot ezt követően az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

    *Fontos: a nemzetközi közös képzés esetében is kérhető a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól a létesítés véleményezése mellett, hogy szakmai szempontrendszere alapján a szak (szakirány) képzési és kimeneti követelményei alapján elkészített szakindítási dokumentumról szakvéleményt készítsen, véleményt nyilvánítva arról, hogy az adott szak (szakirány) indításának feltételei fennállnak-e a felsőoktatási intézménynél. A szakvéleményt a képzési és kimeneti követelmények rendeletben történő kiadását követően kezdeményezhető, a szak (szakirány) indításának engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban fel lehet használni.

    Eltérő szabályok az államtudományi képzési terület képzései esetében:

    1. Államtudományi képzési területen alapképzési vagy mesterképzési szak (szakirány) képesítési jegyzékbe történő felvételét kizárólag a felügyeletet gyakorló miniszter kezdeményezheti.

    2. A felügyeletet gyakorló miniszter felhívására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elkészíti a létesítési dokumentumokat az alábbi tartalommal:

  • az MKKR szerinti szintleírással összhangban kidolgozott képzési és kimeneti követelményeket,
  • indokolást arra vonatkozóan, hogy a képzési és kimeneti követelmények összhangban állnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 3. §-ában meghatározott képzési célokkal.
  • 3. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem elkészíti a létesítési dokumentumokat, majd – a felügyeletet gyakorló miniszter jóváhagyása esetén – benyújtja azokat az Oktatási Hivatalhoz.


    Eltérő szabályok a hitéleti képzési terület képzései esetében:

    A hitéleti képzések létesítési eljárásában a felsőoktatási intézmény az Oktatási Hivatalnak a következő dokumentumokat nyújtja be:

  • a fenntartója előzetes hozzájárulását,
  • a képzési és kimeneti követelményeket,
  • a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét.
  • Az eljárás időtartama

    Az Oktatási Hivatal ügyintézési határideje 8 nap.

    Az eljárás költségei

    Tekintettel arra, hogy az eljárás nem hatósági eljárás, nincsen igazgatási szolgáltatási díj.

    Az eljárás menete

    Az eljárás megindítása

    Az eljárást a felsőoktatási intézmény rektora kezdeményezi az előírt tartalmú létesítési dokumentum Oktatási Hivatalhoz történő benyújtásával.

    Intézkedések a kérelem benyújtását követően

    Az Oktatási Hivatal a beérkezéstől számított 8 napon belül ellenőrzi, hogy a létesítési dokumentum teljes körű-e, és hiányos benyújtás esetén a felsőoktatási intézményt határidő tűzésével a létesítési dokumentum kiegészítésére hívja fel.

    A kérelmek elbírálása

    Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tervezési Testület a képzés létesítését támogatta, továbbá alapképzési szak létesítése esetében a Magyar Rektori Konferencia az alapképzési szak létesítését támogatta, és a létesítési dokumentum hiánytalan, az Oktatási Hivatal a létesítési dokumentum beérkezésétől számított 8 napon belül, illetve a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő elteltével - a benyújtott, kiegészített létesítési dokumentum megküldésével - a miniszternél kezdeményezi az új alapképzési vagy mesterképzési szak (szakirány) képesítési jegyzékbe történő felvételét és (vagy csak) a szak (szakirány) képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését.

    Ezt követően az új szak (szakirány) bekerül a felsőoktatási információs rendszerbe (FIR).

    A létesíteni kérelmezett szak (szakirány) indítására vonatkozó kérelem benyújtására csak akkor kerülhet sor, ha a szakot (szakirányt) a képesítési jegyzékbe felvették, valamint annak képzési és kimeneti követelményeit rendeletben közzétették.

    A szak (szakirány) szakjegyzékbe történő felvétele szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel a szak (szakirány) tényleges indításához. Szükséges a szak (szakirány) indításának nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárást kezdeményezni az Oktatási Hivatalnál, majd – sikeres képzésindítási regisztráció esetén – a szakot (szakirányt) a felsőoktatási felvételi eljárási szabályoknak megfelelően meghirdetni, továbbá a működési engedélyben hallgatói létszámmal kell rendelkezni az adott képzési helyre és munkarendre.

Nyomtatás