Alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) indításának nyilvántartásba vétele

Az alábbiakban összegyűjtöttük a felsőoktatási alapképzési, mesterképzési és osztatlan szak, valamint ezek szakirányai indításának nyilvántartásba vételével kapcsolatos tudnivalókat, a vonatkozó jogszabályokat, röviden összefoglaljuk az eljárás menetét, emellett megtalálják az ügyintézők elérhetőségeit is, valamint letölthetik a szükséges adatlapokat.

A feladat (ügytípus) megnevezése

Az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak, valamint ezek szakiránya indításának nyilvántartásba vétele céljából indított eljárás hatósági eljárás, amely a felsőoktatási intézmény mint ügyfél kérelmére indul, s arra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A feladatot ellátó szerv, szervezeti egység, ügyintézők

Szerv: Oktatási Hivatal
Szervezeti egység neve és címe: Felsőoktatási Nyilvántartási Főosztály Felsőoktatási Engedélyezési és Nyilvántartási Osztály, 1122 Budapest, Maros utca 19-21. IV. emelet, tel.: (06-1) 477-3234, (06-1) 477-3207
Szervezeti egység vezetője: Antalóczy Zsanna osztályvezető

Az ügyfélfogadás rendje

Az ügyfeleket előzetes időpont-egyeztetés után tudják fogadni az ügyintézők az Oktatási Hivatalban.

Útmutató

Az eljárást meghatározó és szakmai jogszabályok

• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 14. § (2a) bekezdés, 15. § (3)-(5) bekezdés, 67. §, 71. § (5) bekezdés, 71/B. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés, 78. §, 108. § 31-33., 37., 38., 45. pontok

• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (Vhr.) 4. § (4) bekezdés,18-20. §, 5. melléklet, 6. melléklet 2.1.3. pont, 2.5. pont 2.5.1-4. alpontjai

• a felsőoktatásban szerezhető egyes pedagógusképesítések jegyzékéről és egyes, a felsőoktatást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 830/2021. (XII. 29.) Korm. rendelet
• a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet

• az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés

• a pedagógusképzés képzési terület egyes szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről szóló 63/2021. (XII. 29.) ITM rendelet
• a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képzések létesítéséről szóló 65/2021. (XII. 29.) ITM rendelet
• az államtudományi képzési területen szerezhető képesítések jegyzékéről és a képzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet
• a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
• a felsőoktatási, valamint az államilag elismert nyelvvizsgarendszer működésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról, azok mértékéről szóló 12/2013. (II. 12.) EMMI rendelet

Az államtudományi és a pedagógusképzés képzési területek szakjai, a hitéleti képzések, valamint a magyar-külföldi közös képzések kivételével a felsőoktatási szakképzések, az alapképzések, mesterképzések és osztatlan képzések képzési és kimeneti követelményeinek miniszteri közleménye itt érhető el:
https://kormany.hu/dokumentumtar/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-2

Az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelmények itt érhetők el: https://firgraf.oh.gov.hu/kepesitesi-jegyzekek/

A tanárképzéseknek a felsőoktatásért felelős miniszter által felügyelt pilot program szerinti eltérő képzési és kimeneti követelményei itt érhetők el:

• A tanári szakképzettség elemei, a tanárképzés általános képzési és kimeneti követelményei
• A tanári felkészítés általános követelményei
• Magyar nyelv és irodalom szakos tanár
• Történelemtanár
• Földrajztanár
• Természettudomány-környezettan szakos tanár
• Angol nyelv és kultúra tanára
• Német nyelv és kultúra tanára

A külföldön vagy külföldi partner együttműködésével történő képzésindítás esetén a kérelem benyújtása előtt célszerű áttanulmányozni a külföldi elemet tartalmazó egyes képzésindítási esetek összehasonlítását (magyarul itt érhető el).

A kérelem, adatlapok

A kérelem benyújtása az alábbiak szerint lehetséges:

a) Olyan alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (és annak szakiránya) – kivéve a tanárképzést – indítása esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen/nyelven/munkarendben), a kérelmet az FRKP-5100 sz. adatlapon szükséges benyújtani, csatolva (feltöltve) a hozzá tartozó mellékleteket.

b) Korábban az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett, ezúttal más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (és annak szakiránya) – kivéve a tanárképzést – esetén a kérelmet szintén az FRKP-5100 sz. adatlapon szükséges benyújtani, csatolva (feltöltve) a hozzá tartozó mellékleteket.

c) Tanárképzés (és annak szakiránya) – akár első alkalommal történő, akár ezúttal más képzési helyen és/vagy nyelven és/vagy munkarendben történő – indítása esetén a kérelmet az FRKP-5100-T sz. adatlapon a hozzá tartozó mellékletekkel együtt kell benyújtani.

d) Korábban az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak olyan új szakirányának indítása esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat, a kérelmet az FRKP-5103 sz. adatlapon (tanárszak esetében a FRKP-5103-T sz. adatlapon) szükséges benyújtani, csatolva (feltöltve) a hozzá tartozó mellékleteket.

Mellékletek:

• az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szaknak (szakiránynak) a felsőoktatási intézmény külföldi, székhelyen kívüli képzési helyén történő indítása esetén az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértése
• az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) indításáról szóló szenátusi döntés kivonata
• a fenntartó egyetértéséről szóló nyilatkozat az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) indításához, kivéve a korábban az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett, ezúttal – a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet kivéve – más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) esetén
• amennyiben az Nftv. és a Vhr. értelmében* akkreditációs szakértői vélemény benyújtása kötelező, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet szakvéleményét a képzésindításról (akkreditációs szakértői vélemény)
• ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozata, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt

* Akkreditációs szakértői vélemény benyújtása kötelező az alábbi esetekben:

• olyan alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) – akár önállóan, akár közös képzés keretében történő – indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen, sem más nyelven, sem más munkarendben)
• olyan alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény a külföldi székhelyen kívüli képzési helyén kíván indítani, még abban az esetben is, ha ezt a szakot (szakirányt) esetleg – az Oktatási Hivataltól kapott nyilvántartásba vétel alapján – más képzési helyen jelenleg folytathatja
• korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként nyilvántartásba vett alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) közös képzésként történő indításának szándéka esetén, kivéve, ha – az Oktatási Hivataltól korábban kapott nyilvántartásba vétel alapján – a szak (szakirány) önálló indításának jogával valamennyi, a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény – szakpáros tanárképzés esetében valamennyi képző intézmény az általa oktatott tanárszak indítási jogával – rendelkezik.

* Nem kell akkreditációs szakértői véleményt benyújtani az alábbi esetekben:

• a korábban az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett, ezúttal – a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet kivéve – más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) szándéka esetén
• korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként nyilvántartásba vett alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) közös képzésként történő indításának szándéka esetén, feltéve hogy – az Oktatási Hivataltól korábban kapott nyilvántartásba vétel alapján – a szak (szakirány) önálló indításának jogával valamennyi, a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény – szakpáros tanárképzés esetében valamennyi képző intézmény az általa oktatott tanárszak indítási jogával – rendelkezik
• mesterképzési szak esetében - ide nem értve a pedagógusképzés és az államtudományi képzési terület mesterképzéseit -, ha a kérelmező felsőoktatási intézmény a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs által elkészített értékelés alapján hatályos intézményakkreditációval rendelkezik, továbbá a mesterképzési szak képzési területén vagy alapképzés és mesterképzés vagy osztatlan képzés folytatására korábban már jogosultságot szerzett.

További mellékletek együttműködés keretében történő képzésindítás esetén:

• magyar felsőoktatási intézmény által másik magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben történő, de a közös képzés (és közös oklevél) szintjét el nem érő képzésfolytatás (oktatási részvételi megállapodás – pl. egyes tantárgyaknak a másik felsőoktatási intézményben történő hallgatására vonatkozóan megkötött együttműködés) esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
• magyar felsőoktatási intézmény által másik magyar felsőoktatási intézménnyel közösen történő – közös oklevélhez vezető – képzésfolytatás esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
• magyar felsőoktatási intézmény által külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben történő, de a közös képzés szintjét el nem érő képzésfolytatás (pl. kettős oklevelet adó képzés, dual/double degree) esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
• magyar felsőoktatási intézmény által külföldi felsőoktatási intézménnyel közösen történő – akár többes, akár közös oklevélhez vezető – képzésfolytatás (joint degree) esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
• magyar felsőoktatási intézmény számára képzési hely biztosítása esetén másik magyar felsőoktatási intézmény székhelyén vagy telephelyén, avagy közösségi felsőoktatási képzési központban: FRKP-9002 sz. adatlap és melléklete(i)

A megállapodások egy eredeti vagy a felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített példányát minden esetben mellékelni szükséges (magyar nyelven). Az együttműködésben, illetve közös képzés keretében indítandó képzések (szakirány) esetében a megkötendő megállapodás tartalmára a Vhr. 19. §-ában (magyar-magyar) és 20. §-ában (magyar-külföldi) előírtak irányadóak. Amennyiben a képzésindításhoz kapcsolódik nyilvántartandó megállapodás, annak nyilvántartásba vételére a képzésindítás nyilvántartásba vételére irányuló eljárás keretében kerül sor.

A felsorolt mellékleteken kívül az Oktatási Hivatal kérheti a regisztrálandó adatok hitelt érdemlő igazolását.

A kérelem benyújtásának helye, módja

A kérelmet és a mellékletet az IT Kérelemkezelő nevű alkalmazáson (K2) keresztül kell benyújtani (elérhető: https://www.felvi.hu/ oldal Hatósági ügyintézés menüpontján belül a Hatósági ügyintézés – kérelemkezelő felület menüpontban).

A kérelem benyújtásának ideje, előfeltétele

Kérelem benyújtása a képzésindítási szándék alábbi eseteiben szükséges:

• olyan alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) – akár önállóan, akár közös képzés keretében történő – indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen, sem más nyelven, sem más munkarendben)
• a korábban az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett, ezúttal más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) szándéka esetén
• korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként nyilvántartásba vett alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) közös képzésként történő indításának szándéka esetén.

Alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) a képzési helyek típusai – 1. székhely, 2. telephely, 3.a belföldi székhelyen kívüli képzési hely, 3.b külföldi székhelyen kívüli képzési hely, 4.a más felsőoktatási intézmény székhelye, 4.b más felsőoktatási intézmény telephelye, 5. közösségi felsőoktatási képzési központ – közül kizárólag az alábbiakon folyhat:

• székhelyen
• telephelyen
• külföldi székhelyen kívüli képzési helyen
• más felsőoktatási intézmény székhelyén
• más felsőoktatási intézmény telephelyén
• közösségi felsőoktatási képzési központban.

A kérelmező felsőoktatási intézmény alapító okiratában – az indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) tekintetében – a fenti képzési helyi típusok közül csak a székhelynek, a telephelynek, illetve a külföldi székhelyen kívüli képzési helynek kell szerepelnie (képzési helyek, ingatlanok részekben), továbbá e képzési helyhez kapcsolódóan az indítandó szak (szakirány) képzési területének és szintjének (alapképzési és/vagy mesterképzési szint). A más felsőoktatási intézmény székhelyén/telephelyén vagy a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó szak (szakirány) képzési helyének a kérelmező felsőoktatási intézmény alapító okiratában nem kötelező szerepelnie. (Természetesen a más felsőoktatási intézmény székhelyén/telephelyén indítandó szak (szakirány) képzési helyének ezen másik felsőoktatási intézmény alapító okiratában szerepelnie kell.)

Alapképzési szak, mesterképzési szak vagy osztatlan szaknak (szakiránynak) a felsőoktatási intézmény külföldi székhelyen kívüli képzési helyén történő indítása esetén a kérelem benyújtását megelőzően az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértésének beszerzése szükséges!

Alapképzési, mesterképzési szak vagy osztatlan szak (szakirány) indítására kérelem akkor nyújtható be, ha a szakot (szakirányt) már létesítették, azaz a felsőoktatási képesítési jegyzékbe felvették, valamint annak képzési és kimeneti követelményeit közzétették.

Közös képzésben történő szakindítás esetén

• magyar-magyar felsőoktatási intézmények által megvalósítandó közös képzés esetén a kérelmező és a képzésért felelős az Oktatási Hivatal és a Felsőoktatási Információs Rendszer felé csakis az a(z egyetlen) felsőoktatási intézmény lehet, amelyiket a felsőoktatási intézmények által kötött megállapodás erre kijelöl
• magyar-külföldi felsőoktatási intézmények által megvalósítandó (nemzetközi) közös képzés esetén a kérelmező és a képzésért felelős az Oktatási Hivatal és a Felsőoktatási Információs Rendszer felé csakis a magyar felsőoktatási intézmény lehet.

Határidők a kérelem benyújtására:

• A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) nyilvántartásba vétele
  • a februárban induló képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig,
  • a szeptemberben induló, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni kívánt képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig,
  • a szeptemberben induló, a felsőoktatási pótfelvételi eljárásban meghirdetett képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a tárgyév június 30-áig
    kezdeményezhető.

• A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban nem kötelezően meghirdetendő alapképzési, mesterképzési  vagy osztatlan szak (szakirány) nyilvántartásba vétele 
  • a februárban induló képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a megelőző év december 15-éig,
  • a szeptemberben induló képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a tárgyév július 15-éig,
    kezdeményezhető.

A fenti határidőkön túl benyújtott kérelemben szereplő képzések (szakirányok) a határidő elmulasztásával érintett felvételi tájékoztatóba nem kerülhetnek bele, illetve a képzések legkorábbi meghirdethetősége egy félévvel későbbre tolódik!

Az eljárás időtartama

Az Oktatási Hivatalnak az ügyintézésre az Ákr. és az Nftv. szerinti szabályokat kell alkalmazni. Az ügyintézési határidő sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.

Az eljárás költségei

Alapképzési, mesterképzési, illetve osztatlan szak (szakirány) indítása nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díja szakonként (több szakirány indítása esetében szakirányonként) - a képzési helyek, nyelvek és munkarendek számától függetlenül egy eljárásban - 26.000 Ft.

Az igazgatási szolgáltatási díj nem foglalja magában az esetlegesen felmerülő egyéb eljárási költségeket.

Az igazgatási szolgáltatási díjat, valamint az esetlegesen előlegezendő egyéb költségeket a kérelem benyújtását követően kiállított, az Oktatási Hivatal által küldött fizetési végzés alapján, átutalással kell megfizetni.

Az eljárás menete

Az eljárás megindítása

A kérelmet az előírt adatlapok kitöltésével és a szükséges mellékletekkel együtt kell benyújtani az Oktatási Hivatalhoz. Az eljárást a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi az adatlapok aláírásával.

Intézkedések a kérelem benyújtását követően

A beérkezett kérelmet az Oktatási Hivatal ügyintézője formai szempontból ellenőrzi. A hiányos és/vagy formailag nem megfelelő kérelem esetén az Oktatási Hivatal hiánypótlásra hívja fel a benyújtót. A hiánypótlás teljesítésére a végzésben megjelölt idő áll a kérelmező rendelkezésére.

Szükség esetén az Oktatási Hivatal szakértőt vesz igénybe, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges.

A kérelmek elbírálása

Az Oktatási Hivatal az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szakot (szakirányt) akkor veszi nyilvántartásba, ha indításának feltételei fennállnak, és valamennyi - a regisztrációhoz szükséges - adatot megadtak, továbbá a kérelmező felsőoktatási intézmény az alapító okirata alapján jogosult a szak (szakirány) folytatására.

Az Nftv. 67. § (4) bekezdése értelmében az Oktatási Hivatal mesterképzési szak indítása esetén az akkreditációs szakértői véleményhez kötve van.

A szak (szakirány) nyilvántartásba vétele szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel a képzés (szakirány) tényleges indításához. Szükséges a szakot (szakirányt) a felsőoktatási felvételi eljárási szabályoknak megfelelően meghirdetni, továbbá a működési engedélyben hallgatói létszámmal kell rendelkezni az adott képzési helyre és munkarendre.

A döntés

A döntésről az Oktatási Hivatal érdemi döntés esetén határozatot, nem érdemi döntés esetén végzést hoz.