Alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) indításának engedélyezése és nyilvántartásba vétele

Az alábbiakban összegyűjtöttük a felsőoktatási alapképzési, mesterképzési és osztatlan szak, valamint ezek szakirányai indításának engedélyezésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos tudnivalókat, a vonatkozó jogszabályokat, röviden összefoglaljuk az eljárás menetét, emellett megtalálják az ügyintézők elérhetőségeit is, valamint letölthetik a szükséges adatlapokat.

A feladat (ügytípus) megnevezése

Az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak, valamint ezek szakiránya indításának engedélyezése és nyilvántartásba vétele céljából indított eljárás hatósági eljárás, amely a felsőoktatási intézmény mint ügyfél kérelmére indul, s arra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A feladatot ellátó szerv, szervezeti egység, ügyintézők

Szerv: Oktatási Hivatal
Szervezeti egység neve és címe: Felsőoktatási Nyilvántartási Főosztály Felsőoktatási Engedélyezési és Nyilvántartási Osztály, 1122 Budapest, Maros utca 19-21. IV. emelet, tel.: (06-1) 477-3234, (06-1) 477-3207
Szervezeti egység vezetője: Antalóczy Zsanna osztályvezető

Az ügyfélfogadás rendje

Az ügyfeleket előzetes időpont-egyeztetés után tudják fogadni az ügyintézők az Oktatási Hivatalban.

Útmutató

Az eljárást meghatározó és szakmai jogszabályok

• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 14. § (2a) bekezdés, 15. § (3)-(5) bekezdés, 67. §, 71. § (5) bekezdés, 71/B. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés, 78. §, 108. § 31-33., 37., 38., 45. pontok

• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (Vhr.) 4. § (4) bekezdés,18-20. §, 5. melléklet, 6. melléklet 2.1.3. pont, 2.5. pont 2.5.1-4. alpontjai

• a felsőoktatásban szerezhető egyes pedagógusképesítések jegyzékéről és egyes, a felsőoktatást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 830/2021. (XII. 29.) Korm. rendelet
• a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet

• az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés

• a pedagógusképzés képzési terület egyes szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről szóló 63/2021. (XII. 29.) ITM rendelet
• a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képzések létesítéséről szóló 65/2021. (XII. 29.) ITM rendelet
• az államtudományi képzési területen szerezhető képesítések jegyzékéről és a képzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet
• a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
• a felsőoktatási, valamint az államilag elismert nyelvvizsgarendszer működésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról, azok mértékéről szóló 12/2013. (II. 12.) EMMI rendelet

Az államtudományi és a pedagógusképzés képzési területek szakjai, valamint a magyar-külföldi közös képzések kivételével a felsőoktatási szakképzések, az alapképzések, mesterképzések és osztatlan képzések, valamint hitéleti képzések képzési és kimeneti követelményeinek miniszteri közleménye itt érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-1.

A külföldön vagy külföldi partner együttműködésével történő képzésindítás esetén a kérelem benyújtása előtt célszerű áttanulmányozni a külföldi elemet tartalmazó egyes képzésindítási esetek összehasonlítását (magyarul itt érhető el).

A kérelem, adatlapok

A kérelem benyújtása az alábbiak szerint lehetséges:

a) Olyan alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (és annak szakiránya) – kivéve a tanárképzést – indítása esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen/nyelven/munkarendben), a kérelmet az FRKP-5100 sz. adatlapon szükséges benyújtani, csatolva (feltöltve) a hozzá tartozó mellékleteket.

b) ) Korábban az Oktatási Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett, ezúttal más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (és annak szakiránya) – kivéve a tanárképzést – esetén a kérelmet szintén az FRKP-5100 sz. adatlapon szükséges benyújtani, csatolva (feltöltve) a hozzá tartozó mellékleteket.

c) ) Tanárképzés (és annak szakiránya) – akár első alkalommal történő, akár ezúttal más képzési helyen és/vagy nyelven és/vagy munkarendben történő – indítása esetén a kérelmet az FRKP-5100-T sz. adatlapon a hozzá tartozó mellékletekkel együtt kell benyújtani.

d) Korábban az Oktatási Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak olyan új szakirányának indítása esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat, a kérelmet az FRKP-5103 sz. adatlapon (tanárszak esetében a FRKP-5103-T sz. adatlapon) szükséges benyújtani, csatolva (feltöltve) a hozzá tartozó mellékleteket.

Mellékletek:

• az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szaknak (szakiránynak) a felsőoktatási intézmény külföldi, székhelyen kívüli képzési helyén történő indítása esetén az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértése
• az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) indításáról szóló szenátusi döntés kivonata
• a fenntartó egyetértéséről szóló nyilatkozat az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) indításához
• amennyiben az Nftv. és a Vhr. értelmében* akkreditációs szakértői vélemény beszerzése kötelező, és a felsőoktatási intézmény a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett az általa javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet (ENQA-EQAR akkreditációs szervezet) felkérését javasolja, az erre vonatkozó nyilatkozat

• ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozata, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt

• a Vhr-ben meghatározott esetekben* szakindítási dokumentáció, mely tartalmazza az alábbiakat, figyelemmel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA-EQAR akkreditációs szervezet) vonatkozó útmutatójára és formai követelményeire is:

• a képzési és kimeneti követelmények alapján az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) felsőoktatási intézmény által kidolgozott tantervét,
• a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) jellemző értékelési és ellenőrzési módszereiről, eljárásairól és a képzés alapvető szabályairól, a kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos tanulmányi tájékoztató kiadvány (a továbbiakban: intézményi tájékoztató) elkészítéséről,
• az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szakhoz (szakirányhoz) szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatását, valamint
• tanári szakképzettséget adó szak (szakirány) indítása esetén a tanári felkészítési elem gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételeinek bemutatását.

* Akkreditációs szakértői vélemény beszerzése kötelező, ezért be kell nyújtani a szakindítási dokumentációt az alábbi esetekben:

• olyan alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) – akár önállóan, akár közös képzés keretében történő – indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen, sem más nyelven, sem más munkarendben)
• olyan alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény a külföldi székhelyen kívüli képzési helyén kíván indítani, még abban az esetben is, ha ezt a szakot (szakirányt) esetleg – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel alapján – más képzési helyen jelenleg folytathatja
• korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként engedélyezett és nyilvántartásba vett alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) közös képzésként történő indításának szándéka esetén, kivéve, ha – az Oktatási Hivataltól korábban kapott engedély és nyilvántartásba vétel alapján – a szak (szakirány) önálló indításának jogával valamennyi, a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény – szakpáros tanárképzés esetében valamennyi képző intézmény az általa oktatott tanárszak indítási jogával – rendelkezik.

* Nem kell akkreditációs szakértői véleményt beszerezni, ezért szakindítási dokumentációt sem kell benyújtani az alábbi esetekben:

• a korábban az Oktatási Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett, ezúttal – a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet kivéve – más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) szándéka esetén
• korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként engedélyezett és nyilvántartásba vett alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) közös képzésként történő indításának szándéka esetén, feltéve hogy – az Oktatási Hivataltól korábban kapott engedély és nyilvántartásba vétel alapján – a szak (szakirány) önálló indításának jogával valamennyi, a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény – szakpáros tanárképzés esetében valamennyi képző intézmény az általa oktatott tanárszak indítási jogával – rendelkezik
• mesterképzési szak esetében - ide nem értve a pedagógusképzés és az államtudományi képzési terület mesterképzéseit -, ha a kérelmező felsőoktatási intézmény a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs által elkészített értékelés alapján hatályos intézményakkreditációval rendelkezik, továbbá a mesterképzési szak képzési területén vagy alapképzés és mesterképzés vagy osztatlan képzés folytatására korábban már jogosultságot szerzett.

További mellékletek együttműködés keretében történő képzésindítás esetén:

• magyar felsőoktatási intézmény által másik magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben történő, de a közös képzés (és közös oklevél) szintjét el nem érő képzésfolytatás (oktatási részvételi megállapodás – pl. egyes tantárgyaknak a másik felsőoktatási intézményben történő hallgatására vonatkozóan megkötött együttműködés) esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
• magyar felsőoktatási intézmény által másik magyar felsőoktatási intézménnyel közösen történő – közös oklevélhez vezető – képzésfolytatás esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
• magyar felsőoktatási intézmény által külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben történő, de a közös képzés szintjét el nem érő képzésfolytatás (pl. kettős oklevelet adó képzés, dual/double degree) esetén: FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
• magyar felsőoktatási intézmény által külföldi felsőoktatási intézménnyel közösen történő – akár többes, akár közös oklevélhez vezető – képzésfolytatás (joint degree) esetén:
  • FRKP-9001 sz. adatlap és melléklete(i)
  • annak igazolása, hogy az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek
  • annak igazolása, hogy a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül
  • annak igazolása, hogy a hallgató legalább harminc kreditet a szakindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézményben teljesít
• magyar felsőoktatási intézmény számára képzési hely biztosítása esetén másik magyar felsőoktatási intézmény székhelyén vagy telephelyén, avagy közösségi felsőoktatási képzési központban: FRKP-9002 sz. adatlap és melléklete(i)

A megállapodások egy eredeti vagy a felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített példányát minden esetben mellékelni szükséges (magyar nyelven). Az együttműködésben, illetve közös képzés keretében indítandó képzések (szakirány) esetében a megkötendő megállapodás tartalmára a Vhr. 19. §-ában (magyar-magyar) és 20. §-ában (magyar-külföldi) előírtak irányadóak. Amennyiben a képzésindításhoz kapcsolódik nyilvántartandó megállapodás, annak nyilvántartásba vételére a képzésindítás engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárás keretében kerül sor.

A felsorolt mellékleteken kívül az Oktatási Hivatal kérheti a regisztrálandó adatok hitelt érdemlő igazolását.

A kérelem benyújtásának helye, módja

A kérelmet és a mellékletet hivatali kapun keresztül (ennek esetleges átmeneti hiánya vagy működési zavara esetén postai úton a 1363 Budapest, Pf. 19. címre küldve, egy eredeti példányban) kell benyújtani.

A kérelem benyújtásának ideje, előfeltétele

Kérelem benyújtása a képzésindítási szándék alábbi eseteiben szükséges:

• olyan alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) – akár önállóan, akár közös képzés keretében történő – indításának szándéka esetén, amelyet a felsőoktatási intézmény – az Oktatási Hivataltól kapott engedély és nyilvántartásba vétel hiányában – jelenleg nem folytathat (sem más képzési helyen, sem más nyelven, sem más munkarendben)
• a korábban az Oktatási Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett, ezúttal más képzési helyen és/vagy más nyelven és/vagy más munkarendben indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) szándéka esetén
• korábban az Oktatási Hivatal által nem közös képzésként engedélyezett és nyilvántartásba vett alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) közös képzésként történő indításának szándéka esetén.

Alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) a képzési helyek típusai – 1. székhely, 2. telephely, 3.a belföldi székhelyen kívüli képzési hely, 3.b külföldi székhelyen kívüli képzési hely, 4.a más felsőoktatási intézmény székhelye, 4.b más felsőoktatási intézmény telephelye, 5. közösségi felsőoktatási képzési központ – közül kizárólag az alábbiakon folyhat:

• székhelyen
• telephelyen
• külföldi székhelyen kívüli képzési helyen
• más felsőoktatási intézmény székhelyén
• más felsőoktatási intézmény telephelyén
• közösségi felsőoktatási képzési központban.

A kérelmező felsőoktatási intézmény alapító okiratában – az indítandó alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) tekintetében – a fenti képzési helyi típusok közül csak a székhelynek, a telephelynek, illetve a külföldi székhelyen kívüli képzési helynek kell szerepelnie (képzési helyek, ingatlanok részekben), továbbá e képzési helyhez kapcsolódóan az indítandó szak (szakirány) képzési területének és szintjének (alapképzési és/vagy mesterképzési szint). A más felsőoktatási intézmény székhelyén/telephelyén vagy a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó szak (szakirány) képzési helyének a kérelmező felsőoktatási intézmény alapító okiratában nem kötelező szerepelnie. (Természetesen a más felsőoktatási intézmény székhelyén/telephelyén indítandó szak (szakirány) képzési helyének ezen másik felsőoktatási intézmény alapító okiratában szerepelnie kell.)

Alapképzési szak, mesterképzési szak vagy osztatlan szaknak (szakiránynak) a felsőoktatási intézmény külföldi székhelyen kívüli képzési helyén történő indítása esetén a kérelem benyújtását megelőzően az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértésének beszerzése szükséges!

Alapképzési, mesterképzési szak vagy osztatlan szak (szakirány) indítására kérelem akkor nyújtható be, ha a szakot (szakirányt) már létesítették, azaz a felsőoktatási képesítési jegyzékbe felvették, valamint annak képzési és kimeneti követelményeit rendeletben közzétették.

Közös képzésben történő szakindítás esetén

• magyar-magyar felsőoktatási intézmények által megvalósítandó közös képzés esetén a kérelmező és a képzésért felelős az Oktatási Hivatal és a Felsőoktatási Információs Rendszer felé csakis az a(z egyetlen) felsőoktatási intézmény lehet, amelyiket a felsőoktatási intézmények által kötött megállapodás erre kijelöl
• magyar-külföldi felsőoktatási intézmények által megvalósítandó (nemzetközi) közös képzés esetén a kérelmező és a képzésért felelős az Oktatási Hivatal és a Felsőoktatási Információs Rendszer felé csakis a magyar felsőoktatási intézmény lehet.

Határidők a kérelem benyújtására:

• A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szak (szakirány) nyilvántartásba vétele
  • a februárban induló képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig,
  • a szeptemberben induló, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni kívánt képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig,
  • a szeptemberben induló, a felsőoktatási pótfelvételi eljárásban meghirdetett képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a tárgyév június 30-áig
    kezdeményezhető.

• A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban nem kötelezően meghirdetendő alapképzési, mesterképzési  vagy osztatlan szak (szakirány) nyilvántartásba vétele 
  • a februárban induló képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a megelőző év december 15-éig,
  • a szeptemberben induló képzések (szakirányok) tekintetében legkésőbb a tárgyév július 15-éig,
    kezdeményezhető.

A fenti határidőkön túl benyújtott kérelemben szereplő képzések (szakirányok) a határidő elmulasztásával érintett felvételi tájékoztatóba nem kerülhetnek bele, illetve a képzések legkorábbi meghirdethetősége egy félévvel későbbre tolódik! Ebből következően, ha az eljárás során a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA-EQAR akkreditációs szervezet) véleményét is be kell szerezni, a fenti határidőknél jelentősen – legalább 6 hónappal – korábbi kérelembenyújtás javasolt!

Az eljárás időtartama

Az Oktatási Hivatalnak az ügyintézésre az Ákr. és az Nftv. szerinti szabályokat kell alkalmazni. Az ügyintézési határidő sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap. Amennyiben az Oktatási Hivatalnak az eljárásban a MAB (ENQA-EQAR akkreditációs szervezet) szakértői véleményét kell beszereznie, az ügyintézési határidő a szakértői vélemény beérkezését követő napon indul. Egy MAB szakértői vélemény elkészítésének határideje 90 nap.

Az eljárás költségei

• Alapképzési, mesterképzési, illetve osztatlan szak (szakirány) nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díja képzésenként (szakirányonként) 20.000 Ft.
• Amennyiben az Oktatási Hivatal köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményét, az igazgatási szolgáltatási díjon felül képzésenként (szakirányonként) további 302.600 Ft szakértői díj fizetendő (a MAB helyett kezdeményezett ENQA-EQAR akkreditációs szervezetnek ettől eltérő összegű díja lehet). Újabb szakértői vélemény kérése esetén a MAB Felülvizsgálati Bizottságának díja képzésenként (szakirányonként) 256.600 Ft.

Az igazgatási szolgáltatási díj nem foglalja magában az esetlegesen felmerülő egyéb eljárási költségeket.

Az igazgatási szolgáltatási díjat, valamint az esetlegesen előlegezendő egyéb költségeket a kérelem benyújtását követően kiállított, az Oktatási Hivatal által küldött fizetési végzés alapján, átutalással kell megfizetni.

Díjszámítási táblázat:

Szakindítás igazgatási szolgáltatási díja

Az eljárás menete

Az eljárás megindítása

A kérelmet az előírt adatlapok kitöltésével és a szükséges mellékletekkel együtt kell benyújtani az Oktatási Hivatalhoz. Az eljárást a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi az adatlapok aláírásával.

Intézkedések a kérelem benyújtását követően

A beérkezett kérelmet az Oktatási Hivatal ügyintézője formai szempontból ellenőrzi. A hiányos és/vagy formailag nem megfelelő kérelem esetén az Oktatási Hivatal hiánypótlásra hívja fel a benyújtót. A hiánypótlás teljesítésére a végzésben megjelölt idő áll a kérelmező rendelkezésére.

Az Oktatási Hivatal a fentebb meghatározott esetekben köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA-EQAR akkreditációs szervezet) szakértői véleményét a szak (szakirány) indítása tekintetében.

Szükség esetén az Oktatási Hivatal szakértőt vesz igénybe, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges.

A kérelmek elbírálása

Az Oktatási Hivatal az alapképzési, mesterképzési vagy osztatlan szakot (szakirányt) akkor veszi nyilvántartásba, ha indításának feltételei fennállnak, és valamennyi - a regisztrációhoz szükséges - adatot megadtak, továbbá a kérelmező felsőoktatási intézmény az alapító okirata alapján jogosult a szak (szakirány) folytatására.

Amennyiben a szak (szakirány) indítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA-EQAR akkreditációs szervezet) szakértői véleményében nem támogatta, az Oktatási Hivatal a szakvéleményt megküldi észrevételezés céljából a kérelmezőnek. Azonban az Oktatási Hivatalnak nincs lehetősége megítélni akkreditációs szakmai kérdéseket, és nem bírálhatja felül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (ENQA-EQAR akkreditációs szervezet) akkreditációs bírálati szempontsorán alapuló szakmai döntést, indokolt esetben is legfeljebb csak a szakvélemény kiegészítését kérheti. Az Nftv. 67. § (4) bekezdése értelmében az Oktatási Hivatal mesterképzési szak indítása esetén az akkreditációs szakértői véleményhez kötve van.

Ha a szak (szakirány) indítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatta, a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Oktatási Hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságától újabb szakértői véleményt szerezhet be.

A szak (szakirány) nyilvántartásba vétele szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel a képzés (szakirány) tényleges indításához. Szükséges a szakot (szakirányt) a felsőoktatási felvételi eljárási szabályoknak megfelelően meghirdetni, továbbá a működési engedélyben hallgatói létszámmal kell rendelkezni az adott képzési helyre és munkarendre.

A döntés

A döntésről az Oktatási Hivatal érdemi döntés esetén határozatot, nem érdemi döntés esetén végzést hoz.