Megnyílt és adatfogadásra kész az új Felsőoktatási Információs Rendszer

A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) megújításának másfél éves, igen intenzív fejlesztési időszaka lezárult, az új központi nyilvántartás 2012. szeptember 3-án megnyílt a felsőoktatási intézmények számára, és felkészült a hallgatói és oktatói adatok fogadására.

Az új FIR birtokbavételének támogatására az Oktatási Hivatal és az Educatio Nkft. „FIR Intézményi Fórum" címmel előadásokkal egybekötött konzultációs napot szervezett az intézmények munkatársainak és a tanulmányi rendszerek fejlesztőinek.

A fórumot dr. Princzinger Péter, a Hivatal elnöke nyitotta meg, bejelentette a FIR átalakítására indított projekt fejlesztési fázisának sikeres megvalósulását, és megköszönte mindazoknak a közreműködését, akik hozzájárultak a fejlesztés sikeréhez.

A továbbiakban, az intézményi és a személyi nyilvántartás vetületében, előadások mutatták be az új rendszer sajátosságait és az adatszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb intézményi teendőket.

Az intézményi nyilvántartás témakörében került sor a hatósági folyamatok elektronikus támogatására kialakított új intézménytörzs-modul bemutatására. Az új modulban az intézmények a képzések indítását kezdeményező kérelmeiket elektronikus felületen tölthetik ki és továbbíthatják a Hivatalba, majd a benyújtott kérelmek hivatali útját nyomon követhetik a befogadástól az esetleges hiánypótláson és fellebbezésen keresztül, egészen az ügyet lezáró döntésig.

Napirendre került a több szempontból sajátos tanári mesterképzés új leképezési modellje. A tanári képzés összetettségét, a rendkívül sokféle bemeneti is kimeneti lehetőséggel és négy különböző képzési idővel megvalósítható tanulmányi utakat, és az ezeket modellező képzési gráfot bemutató előadás példákban is elemezte a tanulmányi rendszerekből beküldendő alapvető hallgatói képzési összetevőket a tanári mesterképzésben.

A személyi nyilvántartás témakörében Stéger Csilla főosztályvezető összefoglalta a FIR megújításának legfontosabb stratégiai elemeit: az elektronikus aláírással hitelesített intézményi adatközlés tiszteletét, az elemi kritériumoknak megfelelő valamennyi továbbított intézményi adat befogadását, a már beépült adatokon a nyilvános adatellenőrzési szabályok alapján elvégzett ellenőrzéseket, a hibajegyeknek és az adatminőség piros-sárga-zöld státuszának a visszajelzését, a hibák intézményi javításához kialakított méltányos türelmi időt és a többrétegű központi támogatást. A meghatározó alapelv: „A FIR nem akar és nem tud jobb, tisztább lenni, mint az intézményi adatbázisok." Ennek megfelelően a cél a hibaszámok érezhető csökkentése azzal, hogy az intézmények a saját tanulmányi rendszerükben végezzék el az adatok tisztítását és a validált adatokat továbbítsák a központi FIR nyilvántartásba.

Az új FIR megnyitása óta szerzett adatszolgáltatási tapasztalatok elemzése nagy érdeklődésre számot tartó téma volt. Az indulás óta eltelt 10 nap alatt közel 72 ezer hallgató adatai érkeztek be több mint 170 ezer adatrekordban. Az adatcsomagok átlagos feldolgozási ideje körülbelül 19 óra, amelyből a legnagyobb hányad az elektronikus aláírás ellenőrzése, a legrövidebb, 3 órás komponens pedig maga az adatfeldolgozás. A nyilvántartásban a személyek egyedi azonosításának kulcseleme az oktatási azonosító, amelynek az ellenőrzési, illetve kiosztási metódusa jelentős átalakításon ment keresztül. Az új FIR képes összegyűjteni és egyetlen érvényes azonosító alá összevonni az adott személyhez tartozó, a korábbi rendszerben többszörösen kiosztott azonosítókat. Az összevonások nagy többségben automatikus eljárásban történnek, de lehetőség van a kézi feldolgozásra is az összetett, kevéssé algoritmizálható esetekben. A beérkezett adatokon 223 ellenőrzési szabály futott, a talált hibák közel 50 %-a mindössze 11 hibajegyre vezethető vissza, amelyeknek a fele automatizáltan javítható.

A képzésváltásnak és a támogatott félévek számításának a kérdései a személyi nyilvántartás kiemelt témakörei voltak. Az intézményen belüli képzésváltás esetei a képzést definiáló szak módosulásán kívül a munkarend, a nyelv, a képzési idő és a telephely változásai is. A fenti esetek mindegyikében a hallgató előző képzését le kell zárni, és a megváltozott adatokkal új képzést kell indítani. A helyes képzési adatok szerepeltetése a FIR-ben különös jelentőséggel bír a hallgatói szerződésekkel, illetve az abban vállalt hallgatói kötelezettségekkel való összhang szempontjából. A támogatott félévek számításában az adott személyhez felhasznált adatkörök azonosítása után egy 4 lépéses számítási modell alapján történik a kalkuláció: a felhasználható támogatott félévszám meghatározása, a felhasznált félévszám meghatározása a párhuzamos képzések figyelembe vételével, a félévszámot „csökkentő" tényezők megállapítása, valamint a felhasználható és felhasznált félévszám összehasonlítása. Az előadás részletes elemzést tartalmazott a jogszabályi háttérről, és a 4 számítási lépéshez konkrét részletes számítási példákat mutatott be.

Az adatszolgáltatás közben felmerülő intézményi kérdések kezelésére, a feltett kérdések és a kapott válaszok egységes, átlátható és jól nyomon követhető feldolgozására az Oktatási Hivatal és az Educatio Nkft. az EDULINE alkalmazásban új szolgáltatást nyitott az intézmények számára „FIR kérdések" néven, amelyben kezelni lehet az intézményi munkatársak által írásban rögzített szakmai és technikai problémákat is. A szakmai kérdésekben a Hivatal munkatársai, a technikai problémákban az Educatio szakemberi adják meg majd a válaszokat.

A fórum előadásainak záró elemeként Stéger Csilla főosztályvezető ismertette az intézményi adatszolgáltatásban a kezdetektől érvényes legfontosabb elemeket (új adatkörök töltése felmenő rendszerben, időszerver, hitelesítő aláírások migrálása, a kommunikáció eszközei), illetve a megfelelő adatfeltöltöttség kialakulása után indítandó folyamatokat (gráf-ellenőrzés, támogatási idő számítása, visszajelzés az OEP adatszolgáltatásról, inkonzisztencia kezelése, októberi statisztika a FIRből).

Az előadásokat plenáris konzultáció követte, majd a fórumot a tanulmányi rendszerek kerekasztal-konzultációi zárták, amelyeken az intézményi munkatársak észrevételeket fogalmaztak meg, kérdéseket tettek fel az előadásokban elhangzottakkal és az intézményi tapasztalatokkal kapcsolatban, majd a tanulmányi rendszerek fejlesztői, a Hivatal és az Educatio Nkft. munkatársai kompetenciájuk szerint válaszoltak a felvetésekre.

A fórumon 62 felsőoktatási intézmény képviseltette magát, és közel 150 részvevő volt jelen.

Nyomtatás