A tanulmányokért való felelősségvállalásra ösztönöz a hallgatói szerződés

Az idei felsőoktatási felvételi eljárás részeként az állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott képzésekre besorolt hallgatóknak a beiratkozás során nyilatkozniuk kellett arról, vállalják-e az állam által előírt feltételeket tanulmányaik finanszírozásáért cserébe. A hallgatói szerződést a hallgatók jelentős része, az eddigi adatok alapján több mint 90 százaléka aláírta, elenyésző számú elsőéves döntött úgy, hogy inkább önerőből fizeti a költségeket. A hallgatói szerződés pontjaival kapcsolatos részletes tájékoztatás alább olvasható.

Az október elején készült statisztikai adatok alapján a magyar állami ösztöndíjas hallgatók 90,64 százaléka írta alá az ösztöndíjszerződést. Magas, 6,34 százalékos a be nem iratkozottak és alacsony, 1 százalék alatti a magyar állami ösztöndíj helyett önköltséget választók aránya. A részösztöndíjasok körében az aláírási hajlandóság ötven százalék körül mozog.

Végleges adatok november közepén várhatók az Oktatási Hivatal részéről, hiszen a határon túli és a hitéleti képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi eljárás mind folyamatában, mind határidejét tekintve eltér a hazai, általános felsőoktatási felvételitől.

A felelősségvállalás ösztönzése a fő cél

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hallgatói ösztöndíjszerződésekre vonatkozó szakaszainak fő célja az, hogy a hallgató felelősséget érezzen és vállaljon a magyar állam által támogatott felsőoktatási tanulmányainak ésszerű határidőn belüli befejezésére. A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával tett két konkrét vállalás egyike ugyanis, hogy a hallgató az általa folyatott, magyar állami rész- vagy teljes ösztöndíjjal támogatott képzésen a képzési idő másfélszeresén belül megszerezi az oklevelet. Az ösztöndíjas hallgató másodsorban azt vállalja, hogy a diploma kiadását követő húsz éven belül az ösztöndíjjal támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál dolgozik, társadalombiztosítási jogviszonyt tart fent. E „hazai munkaviszony", egyrészt lehet több szakaszban végzett, másrészt teljesíthető akár külföldön működő, de Magyarországon bejegyzett vállalatnál, vagy magyar joghatóság alatt folytatott vállalkozási tevékenységgel is. Amennyiben az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató a fenti vállalásait nem teljesíti, akkor az állam által részére biztosított ösztöndíj törvényben meghatározott részét, illetve „ledolgozatlan" hányadát vissza kell fizetnie.

A kölcsönösség elve

A Magyar Állam kötelezettséget vállal arra, hogy a hallgató által az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgatói jogviszonyának megszűnéséig biztosítja a felsőoktatási intézménynek a hallgató képzésének költségeit, tehát az állami ösztöndíjat, illetve részösztöndíjat. Továbbá foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekszik a (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítani.

Közben a hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa folyatott, állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb az ugyanott meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerzi az oklevelet.

A mentességekkel rugalmasabban teljesíthetők a feltételek

A hallgatói szerződés vállalásaival kapcsolatos mentességek, mentesítési lehetőségek köre igen tág: a munkaviszony időtartamába beszámít például a GYES, GYED időtartama, valamint az az időszak, amely alatt a volt hallgató az álláskeresőket illető járadékra jogosult. Emellett a szerződés bizonyos feltételei alól mentesül, aki három gyermeket szül, illetve kérelemre mentesség adható szülés, több gyermek nevelése, baleset, tartós betegség okán is. Akiknek visszatérítési kötelezettségük keletkezik, de nem részesülhetnek engedményekben, azok is kapnak segítséget, hiszen lehetőség nyílik összeghatártól függően legfeljebb 10-15 évig tartó részletfizetési kedvezmény kérelmezésére.

Amire a hallgatóknak fokozottan érdemes figyelniük

Fontos tudni, hogy a (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, így például ösztöndíjjal támogatott mesterképzésre támogatott alapképzés elvégzését követően is bejuthat a felvételiző. Azonban a különböző szintű támogatott felsőoktatási tanulmányok (felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés) mindegyike külön-külön kötelezettségeket keletkeztet, tehát például amennyiben a hallgató egyik támogatott képzését sem végzi el határidőn belül, minden képzése után lehet fizetési kötelezettsége. Amennyiben a hallgató párhuzamos képzésben vesz részt és mindkét képzése ösztöndíjjal támogatott, figyelnie kell a támogatási időre: hiszen mindkét képzéssel „fogyasztja" a támogatott féléveket, amely összesen 12 félév (10 félévnél hosszabb osztatlan képzés esetén legfeljebb 14 félév). Ha a rendelkezésre álló támogatási időt a hallgató kimerítette, csak önköltséges formában folytathatja tovább tanulmányait. A támogatási időbe beleszámít az Erasmus mobilitással külföldön végzett tanulmányi idő is, azonban az államilag támogatott doktori képzésen részt vevőkkel az állam nem köt ösztöndíjszerződést.

Fejlesztést kíván a hallgatói szerződésekkel járó adminisztráció

A hallgatói szerződések nyilvántartása, az ügyfelekkel való kapcsolattartás, a velük való ügyintézés jelentős humánerőforrást és stabil informatikai háttértámogatást igényel. A szerződések és az ügyfelek nyilvántartása, továbbá az ügyfélkezelés tekintetében két időszak különítendő el markánsan: az első, amíg a hallgató hallgatói jogviszonya tart, illetve amíg oklevelet szerez. A második szakaszban pedig a volt hallgató hazai munkavállalási kötelezettségének nyomon követése történik.

Az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. a célszerű munkamegosztás keretei között, a meglévő erőforrások ésszerű kihasználásával, viszonylag szerény külső forrás bevonásával kezdte meg a jelenleg több mint ötvenezer szerződés és ügyfél kezeléséért felelős új osztály kiépítését, illetve az elektronikus nyilvántartási rendszer alapjainak kiépítését. Az elkövetkezendő években a felmenő rendszerű bevezetésből adódóan értelemszerűen a feladatok megsokszorozódása várható, mely a humánerőforrás, valamint hallgatói, munkavállalási nyilvántartások informatikai fejlesztését feltételezi.

Nyomtatás