Tájékoztatás a hallgatói szerződés egyes elemeiről

A 2012. évi általános felsőoktatási felvételi eljárástól kezdődően új finanszírozási formák kerültek bevezetésre (1).

Az alapképzésben

  • a természettudományi, műszaki és informatikai képzési terület szakjain, az agrár képzési terület agrárműszaki képzési ág szakjain, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területen az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakon három finanszírozási formában lehet tanulmányokat folytatni: állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas és önköltséges formában.
  • a többi képzési területen, illetve szakon csak állami ösztöndíjas, illetve önköltséges formában végezhető képzés.

Mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben és doktori képzésekben a képzés finanszírozási formája kizárólag állami ösztöndíjas vagy önköltséges lehet.

Az állami ösztöndíjas formában a képzés költségeit az állam a felsőoktatási intézmény számára biztosítja, vagyis a hallgatónak nem kell a tanulmányaiért fizetni. Az állami részösztöndíjas képzésben a képzés költségeit az állam 50%-ban fedezi, míg a hallgató az önköltség 50%-ával járul hozzá tanulmányai költségeihez. Az önköltséges finanszírozási formában a hallgató maga viseli a tanulmány teljes költségét.

Állami ösztöndíjas és részösztöndíjas formában való beiratkozás feltétele az állami ösztöndíjas hallgatói szerződés megkötése. A hallgatói szerződést a hallgató és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg. A hallgatói szerződés határozatlan időre jön létre, melyben az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségei teljesítését.

A hallgatói ösztöndíj szerződésben hallgató vállalja, hogy

  • meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet szerez, vagyis az oklevél megszerzéséhez teljesíti a szak nyelvvizsga követelményeit is, illetve
  • az azt követő 20 évben az állami ösztöndíjas formában folytatott tanulmányi idő kétszereséig magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt létesít, vagyis hazai munkavégzést vállal.

A kötelezettségek nem teljesítése esetén a képzési költség kamatokkal növelt összegét kell visszatéríteni az állam részére. Ez azt jelenti, hogy ha a képzési idő másfélszeresén belül nem szerez az állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgató oklevelet, akkor a képzése önköltségének felét, állami részösztöndíjas hallgató esetén a negyedét vissza kell térítenie az államnak. A visszafizetés a szak képzési idejének másfélszerese után, vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével válik esedékessé. Amennyiben a hallgató az oklevelét megszerzi, de azt követően a szerződés szerinti hazai munkavállalási kötelezettséget nem teljesíti, akkor a képzése önköltségét vissza kell fizetnie az államnak, részösztöndíjas hallgató esetében az állam ráfordítása a költséget felére terjedt ki, ezért a részösztöndíjas hallgatónak a képzése önköltségének felét kell visszatéríteni.

A hazai munkavállalás azt jelenti, hogy az oklevelet szerzett állami ösztöndíjas magyar joghatóság alatt álló cégnél vállal munkát. A munkavégzés helye lehet külföldön, azonban a munkaadójának magyar joghatóság alá kell esni.

Az oklevél megszerzése utáni 20 évben szükséges az állami ösztöndíjasnak a tanulmányok idejének kétszereséig hazai munkavégzési kötelezettséget teljesíteni, így még a leghosszabb képzés, például a hat éves orvosképzés esetén is nyolc év marad külföldi munkavégzésre. Mindez biztosítja a magyar munkavállalók szabad európai áramlását.

Az állam által támogatott tanulmányok időtartama

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény nem változtatott a korábbi szabályozáson, miszerint egy személy a felsőoktatási képzéseiben összesen tizenkét féléven át folytathat tanulmányokat az állam által támogatott formákban (korábban megkezdett képzések esetén állami támogatott, 2012. szeptemberétől állami ösztöndíjas és állami részösztöndíjas formában). Egy hallgató párhuzamosan és egymást követően is több képzésen folytathat állami ösztöndíjas tanulmányokat, akár ugyanazon ciklusban is, de utóbbi esetben a képzésekben használt állami ösztöndíjas félévek száma összeadódik.

A három finanszírozási formára történő jelentkezés a 2012 szeptemberében induló képzések esetén

Állami ösztöndíjas képzési formára való jelentkezés esetén az „A" finanszírozási formát kell választani.

Állami részösztöndíjas képzési formára való jelentkezés esetén - amennyiben ilyen képzési forma az adott képzés esetén létezik - a „K" finanszírozási formát kell választani. Önköltséges képzésre való jelentkezés esetén a „K" finanszírozási formát kell választani. A legjobban teljesítő „K" finanszírozási formát is megjelölő jelentkezők kerülnek részösztöndíjas formára besorolásra.

Kérjük, hogy a jelentkezési lapon a finanszírozási forma megadásánál az „A" és „K" jelölésen kívül mást ne használjon!

Az oklevélszerzést követően közvetlenül és folyamatosan kell teljesíteni a munkavállalási kötelezettséget?

Az oklevélszerzést követően nem kötelező azonnal munkajogviszonyt létesíteni, a lényeg, hogy az oklevélszerzést követő 20 éven belül „összejöjjön" a szükséges időtartam.

A munkavállalási kötelezettséget nem kell egy munkáltatónál folyamatosan „letölteni", több részletben is lehet.

Mi számítható be a munkavállalási kötelezettség időtartamába?

  • a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama,
  • az az időszak, amely alatt a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső és járadékra jogosult.

Mentességek

  • a hitéleti képzésben részt vevő állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a munkavállalási kötelezettség, valamint az ennek elmaradása esetére előírt költség-visszatérítési kötelezettség nem terheli,
  • a határon túli magyarok (azaz a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek) a munkavállalási kötelezettséget a származási országban is teljesíthetik,
  • a hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni,
  • mentesül az a volt állami (rész)ösztöndíjas hallgató az oklevélszerzési és az oklevélszerzés hiánya esetére előírt visszatérítési kötelezettség alól, aki legalább három gyermeket szül,
  • mentesül az a volt állami (rész)ösztöndíjas hallgató az oklevélszerzés hiánya esetére előírt visszatérítési kötelezettség alól, aki halmozottan hátrányos helyzetű,
  • mentesül az a volt állami (rész)ösztöndíjas hallgató az munkavállalási kötelezettség teljesítésének hiánya esetére előírt visszatérítési kötelezettség alól, aki a visszatérítés időtartama alatt a kormányrendeletben meghatározott munkaviszonyt létesít.

Lehet-e kérelmezni valamely kötelezettség felfüggesztését?

Az alábbi esetekben az Oktatási Hivatal egyedi kérelemre engedélyezheti az oklevélszerzési kötelezettség felfüggesztését:

  • a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén,
  • a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányok esetén.

A szünetelés legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két év időtartamra engedélyezhető, feltéve, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató igazolja, hogy

  • a külföldi felsőoktatási intézmény és a külföldön folytatott tanulmányok az adott állam joga szerint felsőoktatási intézménynek és felsőfokú képzésnek számítanak,
  • az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében folytatott tanulmányait felnőttképzési jogviszonyban végzi.

Az Oktatási Hivatal egyedi kérelemre mentesítheti az oklevélszerzési kötelezettség alól azt, aki tartós betegség, baleset vagy szülés okán nem képes az oklevelet megszerezni.

Az alábbi esetekben az Oktatási Hivatal egyedi kérelemre mentesítheti a volt állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a munkavállalási, valamint mindkét visszatérítési kötelezettség alól, amennyiben

  • megváltozott munkaképesség esetén,
  • tartós betegség, baleset, szülés esetén vagy
  • kettő vagy több gyermek nevelése esetén

a volt hallgató nem képes teljesíteni a kötelezettségeit. A gyermeknevelés okán kizárólag egy szülő kaphat mentességet.

Az Oktatási Hivatal mentesítheti továbbá a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót, kérelmére a hallgatói szerződésben az oklevélszerzés hiánya okán teljesítendő visszatérítési kötelezettség alól, ha a hallgató e rendelet szerinti hazai munkaviszonyt létesít és az el nem végzett képzésre irányadó képzési idő kétszeresének megfelelő időtartamban fenntartja.

Párhuzamosan szerzett több oklevél

Amennyiben a hallgató párhuzamosan szerez több oklevelet állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésekben, úgy kötelezettségeinek teljesítését az első oklevél megszerzésétől, de az összesen felhasznált támogatási időt alapul véve kell számítani.

Mikor kell visszafizetni a képzési költségeket?

A (rész)ösztöndíjas hallgató az alábbi esetekben köteles visszatéríteni képzési költségeit:

  • félbehagyta tanulmányait,
  • befejezte tanulmányait, de nem szerzett oklevelet a meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül,
  • az oklevélszerzést követően nem létesít a kormányrendelet szerinti kötelezettségének megfelelően munkára irányuló jogviszonyt,

Mikor és milyen összeget kell képzési költségként visszatéríteni?

  • amennyiben a hallgató félbehagyta tanulmányait vagy valamiért nem szerez oklevelet (pl. nyelvvizsga hiányában), úgy átalányként az adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget kell visszatérítenie a Magyar Államnak,
  • amennyiben a hallgató az oklevél megszerzését követően nem létesít, illetve nem tart fenn a kormányrendeletben meghatározott munkaviszonyt, úgy az adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszatérítenie a Magyar Államnak.

Mi történik, ha a hallgató finanszírozási formát vált?

Amennyiben a (rész)ösztöndíjas hallgató képzése közben finanszírozási formát vált, tehát átkerül önköltséges finanszírozási formára, úgy a hallgatói szerződés alapján továbbra is terhelik a meghatározott kötelezettségek, viszont csak a (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési ideje tekintetében.

Mikor kell megkötni a szerződést és mikor szűnik meg?

A felsőoktatási felvételi eljárás során az arra jogosult jelentkező az Oktatási Hivatal besorolási döntésével veheti kézhez a hallgatói szerződését három példányban. A hallgatói szerződés aláírása a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele, a jelentkező a kézhezvételtől számított nyolc napon belül köteles egy eredeti, általa aláírt példányt az Oktatási Hivatalnak megküldeni ahhoz, hogy állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vehessen. További egy eredetei, aláírt példány a felsőoktatási intézménynek kell átadni.

A hallgatói szerződés megszűnik, amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató szerződéses kötelezettségét teljesítette vagy annak teljesítése alól a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint mentesült.

(1) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a magyar állami ösztöndíjas és a magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet előírásai szerint

 

Nyomtatás