A felvettek több mint fele támogatott képzésben tanulhat

A felsőoktatásban a 2011/2012-es tanévben körülbelül 53 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésben a 97 ezer felvett diák közül. Az alap- és osztatlan képzésre 38 446 hallgató, mesterképzésre pedig több mint 15 ezer diák nyert felvételt. A tavalyihoz képest körülbelül 500 fővel csökkent a felvettek létszáma, ez azonban a felsőfokú szakképzésben bekövetkező létszámcsökkenést tükrözi - fejtette ki dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a július 22-én tartott sajtótájékoztatón.

Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az eredmények kapcsán a következő tanév feladatai között emelte ki a műszaki és természettudományi képzések népszerűsítését, hiszen az ország gazdasági fejlődésének a hajtómotorját ezek a szakok képezhetik. Bár dr. Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta, műszaki képzésre hosszú évek óta először volt több a jelentkező, mint a férőhelyek száma, továbbra is nagy a hiány mindkét tudományterületen.

Dr. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, nem akarják „egyetemteleníteni" a vidéki városokat, itt is fontos a magas színvonal, amely az idei felvételi eredmények alapján látszólag meg is valósul. A vidéki felsőoktatási intézmények kapcsán dr. Dux László megjegyezte, ahol a gazdaság húzóberuházásokkal erősödött, észrevehetően magasabb lett a jelentkezők, felvettek száma, hiszen például a győri Audi, vagy a kecskeméti Mercedes gyár megfelelő profillal és jövőképpel szolgálhat.

A felsőoktatásért felelős államtitkár figyelmeztette a leendő hallgatókat, hogy a nehéz és kemény munka ideje nem ért véget, valójában ezután következik. Ahogy dr. Princzinger Péter elmondta, a több mint 97 ezer felvételt nyert tanuló azt jelenti, hogy a jelentkezők kétharmada bejutott valamilyen felsőoktatási intézménybe. Alapképzésen a felvettek 37 százaléka került be az elsőként megjelölt helyre.

Felvettek száma képzési szintenként, 2011.
(minden munkarend és finanszírozási forma)

„Az államilag támogatott képzések több mint felén 300-400 pont között, a költségtérítéses képzések esetében pedig 200-300 pont között voltak a ponthatárok" - ismertette a statisztikákat az OH elnöke. A legmagasabb pontokat egyébként idén a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nemzetközi gazdálkodás, gazdálkodás menedzsment és nemzetközi tanulmányok alapszakjain kellett elérni, ahol a bejutáshoz 463, 457 és 453 volt a szükséges pontszám. A különböző intézmények azonos szakjain jelentős eltérések vannak a ponthatárok között, az általános orvosi szak maximum ponthatára például 436 volt, viszont 417-tel is be lehetett jutni. A kommunikáció és médiatudomány szakon 43 pont különbséget számolhatunk a minimum 408 és a maximum 451 bejutáshoz szükséges pont között. Dr. Princzinger Péter hangsúlyozta, a legmagasabb ponthatárral induló szak más képzésekkel összehasonlítva nem ad információt a felvettek teljesítményéről. A ponthatárokat ugyanazon szakok elmúlt években kihirdetett ponthatáraival érdemes összevetni, figyelembe véve a felvettek létszámát, hiszen ennek változása is módosítja az eredményeket.

A legnépszerűbb képzéseket az elmúlt évekhez hasonlóan az üzleti, a klasszikus mérnöki, az orvosi, és jogi szakok jelentették - mondta el dr. Princzinger Péter. Alap- és osztatlan képzésen az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve a legnagyobb arányú túljelentkezés a jogi és igazgatási, valamint a gazdaságtudományi képzési területeken volt, ahol körülbelül 3-4-szer többen jelentkeztek, mint ahány férőhely rendelkezésre állt. A művészeti és sporttudományi képzések számolhattak még magas túljelentkezéssel, hiszen ezeken a képzési területeken az átlagosnál alacsonyabb a keretszám: 740, illetve 350 főt vehettek fel az említett képzési területek, amely 5-6-szoros túljelentkezést eredményezett. Mesterképzésen 15 821 tanuló kezdi meg tanulmányait szeptembertől, ennek kapcsán dr. Hoffmann Rózsa megjegyezte: az, hogy ennyi fiatal tanul tovább, biztosítja az ország jövőjét. Mesterképzésen 84 százalék kezd államilag támogatott, 16 százalék pedig költségtérítéses képzésben. Az alapképzésben némileg eltér ez az arány, a felvettek 75 százaléka tanul majd állami szakokon, egynegyede pedig fizet egyetemi tanulmányaiért.

„A legnépszerűbb intézmények sem változtak az elmúlt évekhez képest, a fővárosi és vidéki nagy tudományegyetemekre, illetve a nagyobb hallgatói létszámú, nagy presztízsű főiskolákra jelentkeztek a legtöbben" - mondta el dr. Princzinger Péter. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Debreceni Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet jelölték be legnagyobb számban alap- és osztatlan képzésben, mesterképzésben pedig az ELTE, a BCE, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt a legnépszerűbb.

Azok, akik nem nyertek felvételt, vagy az általános felvételi eljárásban nem vettek részt, augusztus 9-éig a pótfelvételi eljárás során adhatnak be jelentkezést egy intézmény egyetlen képzésére. A pótfelvételi eljárásban csak költségtérítéses szakokat hirdetnek meg az egyetemek és főiskolák, a ponthatárok pedig augusztus 29-én derülnek ki.

Nyomtatás