A duális képzéshez kapcsolódó jogszabályok

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 1b. pontja határozza meg a duális képzés fogalmát. Ez alapján a „duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik."

Szintén a felsőoktatási törvény rögzíti a hallgatói munkavégzés szabályait, a hallgató díjazását (Nftv. 44. §); valamint a gyakorlatigényes szak fogalmát [85.§ (3)].

A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet meghatározza a Duális Képzési Tanácsot. A Duális Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete.

A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet meghatározza a szakmai gyakorlatra köthető együttműködési megállapodás és a hallgatói munkaszerződés tartalmát.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentes bevételekről. Az 1. sz. melléklet 4.12.1. b) értelmében a duális képzésben részt vevő hallgató díjazása a mindenkori minimálbért meg nem haladó összegig adómentes.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 5. § cb) rögzíti, hogy a szakképzési hozzájárulás teljesíthető duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor.

A gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ban leírtak alapján számítható ki.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét.

A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (4) bekezdése értelmében a jelentkező a duális szakra vonatkozó felvételi döntést követően, a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a duális képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján duális képzésben vehet részt.

A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet részletezi a duális képzésben részt vevő hallgató elsajátítandó szakmai kompetenciáit alap- és mesterképzések esetében.

A duális képzésre vonatkozó fontosabb jogszabályok:

Nyomtatás