A duális képzésről

Duális képzés agrár, egészségtudomány, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, vagy természettudomány képzési területen indított, gyakorlatigényes alap- és mesterképzési szakokon, valamint szociális munka alapképzési szakon folytatható.

A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy minősített partnerszervezetnél a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, szakmai kompetenciáit pedig már a képzés alatt megerősíti. Így a duális képzésben részt vevő hallgató egyrészről nappali tagozatos hallgatóként valamely főiskolán vagy egyetemen folytatja tanulmányait, másrészről pedig egy partnerszervezetnél rendszeres duális képzési gyakorlatot végez, valamint megszerzi az adott partnerszervezet igényeinek megfelelő szaktudást.

A partnerszervezetnek rendelkeznie kell a gyakorlati képzésre vonatkozó, a felsőoktatási intézménnyel közösen kialakított Egyeztetett Duális Képzési Programmal (EDKP). A partnerszervezet – az EDKP alapján – a saját igényei szerint képezi a hallgatókat, és profiljának megfelelően támogatja, gyakorlati ismeretekkel bővíti, kiegészíti a hallgatók intézményi képzését. Ezáltal kineveli jövőbeli munkatársait, akik az oklevélszerzést követően azonnal teljes értékű munkavállalók lehetnek.

A duális képzéshez kapcsolódó jogszabályok:

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 1b. pontja határozza meg a duális képzés fogalmát. Ez alapján a „duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.

Szintén a felsőoktatási törvény rögzíti a hallgatói munkavégzés szabályait, a hallgató díjazását (Nftv. 44. §); valamint a gyakorlatigényes szak fogalmát [85.§ (3)].

A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet szabályozza a Duális Képzési Tanácsot. A Duális Képzési Tanács a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete.

A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet meghatározza a duális képzési megállapodás és a hallgatói munkaszerződés tartalmát. (16.§ és 18.§) A 17.§ (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók a képzésük második félévében kapcsolódjanak be a duális képzésbe.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet szabályozza a felsőoktatási intézmények által gyakorlati képzésre kötött megállapodások nyilvántartásba vételét.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (4) bekezdése értelmében a jelentkező a duális képzési formában indított szakra vonatkozó felvételi döntést követően, a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a duális képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján duális képzésben vehet részt.

A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet részletezi a duális képzésben részt vevő hallgató elsajátítandó szakmai kompetenciáit alap- és mesterképzések esetében.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentes bevételekről. Az 1. sz. melléklet 4.12.1. b) pontjának értelmében a duális képzésben részt vevő hallgató havi díjazása a mindenkori minimálbért meg nem haladó összegig adómentes.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 5. § cb) alpontja rögzíti, hogy a szakképzési hozzájárulás teljesíthető duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor.

A gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ban leírtak alapján számítható ki.

Nyomtatás