Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.) – szakmai gyakorlóhelyek számára

Duális képzéssel kapcsolatos GY.I.K. itt érhető el:

https://www.felvi.hu/felveteli/dualisdiploma/partnereknek

 

Egyéb kérdésekkel kapcsolatos GY.I.K.:


1.
Végzettség – szakképzettség – képesítés

A felsőoktatásban a végzettség a tanulmányok szintjét jelenti. A szint több besorolási rendszer szerint is meghatározható. A felsőfokú végzettség kifejezés több szintet foglal magában. A jelenlegi felsőoktatási rendszerben 3 szint létezik, melyekre a „fokozat” kifejezést használjuk: alapfokozat, mesterfokozat, doktori fokozat. (A 2006 előtti felsőoktatási rendszerben főiskolai szint, egyetemi szint, doktori szint létezett). A besorolási rendszerek között létezik hazai (magyar képesítési keretrendszer) és nemzetközi (európai képesítési keretrendszer, ISCED).

A szakképzettség a felsőoktatásban a képzés tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése. Megfogalmazása sokszor azonos a munkaerőpiacon ismert munkakörökkel.

A képesítés kifejezés alatt általában a végzettségi szint és a szakképzettség együttesét értjük.

 

2. Mi számít felsőfokú végzettségnek?

A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Ezek mindegyike felsőfokú végzettségi szintet jelent. Alapképzésben alapfokozat, mesterképzésben és osztatlan képzésben (ez utóbbi az alapképzési és mesterképzési szakasz kettéosztás nélküli együttesét jelenti) mesterfokozat, doktori képzésben doktori fokozat szerezhető.

 

3. Mely felsőoktatási képzéstípusok biztosítanak felsőfokú végzettséget és melyek nem?

A felsőoktatási képzéstípusok közül az alapképzés, a mesterképzés (és az osztatlan képzés), valamint a doktori képzés vezet felsőfokú végzettségi szinthez, mely szintek különbözőek és egymásra épülnek. Vannak azonban a felsőoktatásba tartozó olyan képzéstípusok is, amelyek elvégzésével nem szerezhető felsőfokú végzettségi szint. A felsőoktatási szakképzés – az alapképzéssel egyezően – érettségire épül, elvégzésével azonban csak felsőfokú (azaz nem a szakképzésbe tartozó) szakképzettség szerezhető, de felsőfokú végzettségi szint nem. A szakirányú továbbképzés a felsőfokú végzettséggel (alapfokozattal vagy mesterfokozattal) már rendelkezők számára elérhető (ún. posztgraduális) képzéstípus, melyben szintén felsőfokú szakképzettség szerezhető, de nem változtatja (emeli) meg a képzést elvégző végzettségi szintjét.

 

4. Mely felsőoktatási képzéstípusok biztosítanak szakképzettséget?

Szakképzettség a felsőoktatási képzéstípusok közül alapképzésben, mesterképzésben (ideértve az osztatlan képzést is), felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben szerezhető.

 

5. Mely felsőoktatási képzéstípusok biztosítanak diplomát?

A felsőoktatatás oklevélhez (melyet hétköznapi nyelvben diplomának hívnak) vezető képzéstípusai az alapképzés, a mesterképzés (ideértve az osztatlan képzést is), a doktori képzés, a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés. Az oklevél (diploma) ellenére a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés nem jelenti felsőfokú végzettségi szint megszerzését.

 

6. Szakok egyenértékűsége

Különböző felsőoktatási képzések között azonosságot, egyenértékűséget megállapítani csak abban az esetben lehetséges, ha ezt jogszabály mondja ki. Ha nincs olyan jogszabály, amely két különböző képzés egyenértékűségét kimondaná, akkor ez nem jelenthető ki. Ebben az esetben a végzettek hallgató által tanultak igazolására szolgáló dokumentumok (oklevélmelléklet, leckekönyv, törzslapkivonat, kreditigazolás stb.)

 

7. Mikor mondható ki egy képesítés (végzettség, szakképzettség) adott munkakör betöltésére való alkalmassága?

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 52. § (3) bekezdése szerint az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőoktatási szakképzésben kiállított oklevél munkakör betöltésére, tevékenység folytatására csak annyiban jogosít, amennyiben azt jogszabály meghatározza.

A szakképzettség tekintetében egy adott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság csak akkor jelenthető ki egyértelműen, amennyiben jogszabály határozza meg a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséget. Bizonyos esetekben jogszabály egy adott munkakört csak bizonyos képesítéssel (vagy képesítésekkel) tesz lehetővé betölteni.

Amennyiben nem talált választ, kérdését a felsooktatasi.kerdesek@oh.gov.hu címre küldött e-mailben tudja feltenni.

 

Nyomtatás